Évközi adóváltozások 2025: mit kell tudniuk a cégvezetőknek?

2025. 07. 22., 12:05

Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben, több – inkább jogtechnikai, jogalkalmazást segítő – módosítás lép hatályba az adózás rendjéről szóló törvényben (Art.) és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben (Air). A jelentősebb változásokat a HÍD Consulting szakértői foglalták össze.

Adótitok megismerése indokolt esetekben

Egy cég adótitoknak minősülő adatait (így az adótartozásra vonatkozó információkat) főszabály szerint csak a cég törvényes képviselője, a vezető tisztségviselő (általa meghatalmazott személyek) ismerhetik meg. Ugyanakkor számos esetben a tulajdonosoknak is jogos érdeke fűződhet ezen információk megismeréséhez. Újdonság, hogy a gazdasági társaságok nem vezető tisztségviselő tagjai és részvényesei is jogosulttá válnak az adótitoknak minősülő tartozás összegének megismerésére, amennyiben céljuk a cég adótartozásának kiegyenlítése a további működés biztosítása érdekében. Ez a lehetőség - praktikus okokból - nem vonatkozik a nyilvánosan működő részvénytársaságokra.

Szintén praktikus lehet az adótitokra vonatkozó rendelkezéseknek az a módosítása, amivel lehetővé válik az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény (Efo. tv.) szerinti munkaviszony elektronikus bejelentésére szolgáló alkalmazással történő bejelentésekor a bejelentő tájékoztatása arról, hogy a bejelentendő személy az Efo. tv. szerinti munkaviszonyokra vonatkozó időtartamkorlátra tekintettel foglalkoztatható-e még egyszerűsített foglalkoztatás keretében.

Mentesülés a be nem jelentett egyszerűsített foglalkoztatás szankcionálása alól

A be nem jelentett foglalkoztatott miatt kiszabott mulasztási bírság alól bizonyos esetekben mentesülhet az adózó, amennyiben korábban megfelelő bevallást nyújtott be. Ez a kedvezmény már az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyokra is ki fog terjedni. A módosítás értelmében a NAV nem szab ki a be nem jelentett egyszerűsített foglalkoztatott miatt mulasztási bírságot, ha az adózó
a) az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő bevallási és adófizetési kötelezettségét határidőben és az ellenőrzés megkezdéséig teljesítette, és
b) az ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyvre tehető észrevétel benyújtására előírt határidőn belül, a foglalkoztatottra vonatkozóan biztosítotti bejelentést teljesítette.

Láncolatos áfa-ügyletek ellenőrzési határideje kitolódik

Az adóellenőrzést érintő legfontosabb változás, hogy olyan láncolatos ügyletek esetében, amelyek több adózót is érintenek, az ellenőrzési határidők jelentősen hosszabbodnak, annak érdekében, hogy az ilyen ellenőrzések során megalapozott megállapításokat tehessen az adóhatóság. A határidőkre és azok meghosszabbítására vonatkozó szabályok változásával a megbízható adózók esetében maximum 365, más adózóknál 540 napra nyúlhat az adóellenőrzés.

Közzétételi listáról való lekerülés lehetősége

Az adózó évente egyszer kérheti, hogy lekerüljön a be nem jelentett foglalkoztatottakat tartalmazó közzétételi listáról, ha legfeljebb 5 munkavállalót nem jelentett be, és a bírságot időben megfizette. A közzétételt kiváltó bírság tízszerese a mulasztási bírságnak.

Magasabb bírságtételek, változnak az üzletlezárás szabályai

Egyes adminisztratív kötelezettségek felhívás ellenére történő elmulasztása esetén a kiszabható bírság maximuma 200 ezer forintra nő nem természetes személyeknél. A NAV jogosult lesz üzletlezárást elrendelni az online pénztárgépek szabálytalan használata esetén is. Újdonság, hogy az üzletlezárással kapcsolatos fellebbezésnek halasztó hatálya lesz a lezárás végrehajtására.

Digitalizálódik a helyszíni ellenőrzés

A helyszíni ellenőrzések során a jövőben elektronikus jegyzőkönyv készíthető, amelyet a jelen lévő személy minősített elektronikus aláírással vagy – ennek hiányában – biometrikus kézi aláírással hitelesíthet.

„A 2025-ös évközi adóváltozások számos területen érintik a vállalkozásokat, különösen az adminisztratív kötelezettségek, az ellenőrzési határidők és a szankciórendszer tekintetében. Bár sok módosítás elsősorban technikai jellegű, ezek gyakorlati hatása nem elhanyagolható, különösen a cégvezetők és a pénzügyi-számviteli szakemberek számára. Érdemes tehát időben felkészülni az új szabályokra, hogy elkerülhetők legyenek a bírságok, és a vállalkozások továbbra is megfeleljenek a jogszabályi előírásoknak” – hívja fel a figyelmet dr. Juhász Péter, a HÍD Consulting adószakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS