Engedményezés: öt dolog, amit érdemes tudni

1. Általános szabály, hogy a követelések szabadon átruházhatók

A törvényben meghatározott néhány kivételtől eltekintve a követelések lényegében szabadon átruházhatók. Ez azt jelenti, hogy a követelés jogosultja a kötelezettel szemben fennálló követelését (pl. pénzkövetelését) másik személyre átruházhatja. Tipikusan a pénzbeli követeléseket szokták átruházni. Azonban a nem pénzbeli követelések átruházása sincs kizárva, mint például valamely magatartásra, ingó dolog kiadására vonatkozó követelés.

Engedményezésnek azt a megállapodást nevezzük, amellyel a követelés új jogosultja a korábbi jogosult helyébe lép. Maga a követelés átruházása rendszerint valamely szerződéses megállapodás keretében szokott történni. Lehetséges, hogy a szerződés a követelés megvásárlására irányul, tehát ellenérték fejében történik az engedményezés, de nem kizárt az ingyenes követelés átruházás sem.

2. Az engedményezés nem mindig lehetséges

Az engedményezés egyik korlátja, hogy egy követelés csak akkor engedményezhető, ha már létezik az a jogviszony, amelyből a követelés fakad. A még nem létező jogviszonyon alapuló követelések nem engedményezhetők.

Fontos tudni, hogy magának a követelés alapjául szolgáló jogviszonynak kell léteznie (pl. egy szerződésnek), de nem szükséges, hogy az engedményezés megtörténtekor már a követelés is fennálljon. Tehát olyan jövőbeli követelés is engedményezhető, amelynek az alapjául szolgáló jogviszony az engedményezéskor már létezik.

Nem engedményezhetők olyan követelések, amelyek a jogosult személyéhez kötődnek. Ezek olyan követelések, amelyek csak és kizárólag a jogosultat illetik meg. Ilyen például a gondozás iránti követelés egy tartási szerződés keretében.

3. Az engedményezéshez nem szükséges a kötelezett beleegyezése

Ahhoz, hogy egy követelést harmadik személyre engedményezhessen a jogosult, általában nem szükséges a követelés kötelezettjének beleegyezése. Léteznek azonban jogszabályban meghatározott kivételek. Például a szerzői mű felhasználója a felhasználási jogát harmadik személyre csak a szerző engedélyével ruházhatja át.

Nem kizárt ugyanakkor, hogy a jogosult és a kötelezett előzetesen megállapodjanak egymással, hogy a követelés nem ruházható át, vagy az átruházáshoz a kötelezett engedélye is szükséges. Azonban az ilyen megegyezés csak a jogosultra és a kötelezettre terjed ki, harmadik személyre nem. Ez azt jelenti, hogy ha a megállapodás ellenére a jogosult engedményezi a követelést, az engedményezés nem lesz érvénytelen. A követelés ebben az esetben is átszáll a harmadik személyre. Viszont ilyen esetben a jogosult az engedményezési tilalom megszegéséért a kötelezett felé a szerződésszegésért való felelősség szabályai szerint felel.

4. Az engedményezésről a kötelezettet értesíteni kell

A kötelezettet írásban kell értesíteni arról, hogy a tartozása engedményezésre került. A kötelezettet akár az engedményező, akár az engedményes (aki a követelést megszerezte) értesítheti.

Az értesítés még nem jelenti önmagában, hogy a kötelezettnek az új jogosult részére kell teljesítenie. A kötelezett mindaddig az engedményezőnek köteles teljesíteni, amíg nem kap teljesítési utasítást arra vonatkozóan, hogy tartozását a követelés megszerzője részére kell teljesítenie. Leggyakrabban az értesítést és a teljesítési utasítást egyidejűleg szokták kiadni, de ez nem kötelező.

5. A kötelezett engedményezés miatti költségeit meg kell téríteni

Előfordulhat, hogy a követelés átruházása a kötelezett oldalán is olyan költségeket eredményez, amelyek az engedményezés nélkül nem merültek volna fel. Ilyen lehet, ha az új jogosult olyan bankszámlára kéri a fizetést, ahova az átutalási költség magasabb, például külföldre való teljesítés esetén. Az engedményezés miatt a kötelezettnél keletkezett költségeket az engedményező és az engedményes köteles megtéríteni.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda