Engedményezés: öt dolog, amit érdemes tudni

2020. 09. 22., 15:15

Elég gyakori a pénzbeli és más jellegű követelések átruházása, engedményezése. Mégis, sok esetben félreértéseket okoz, hogy miként kerülhet másik személyhez egy követelés. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

1. Általános szabály, hogy a követelések szabadon átruházhatók

A törvényben meghatározott néhány kivételtől eltekintve a követelések lényegében szabadon átruházhatók. Ez azt jelenti, hogy a követelés jogosultja a kötelezettel szemben fennálló követelését (pl. pénzkövetelését) másik személyre átruházhatja. Tipikusan a pénzbeli követeléseket szokták átruházni. Azonban a nem pénzbeli követelések átruházása sincs kizárva, mint például valamely magatartásra, ingó dolog kiadására vonatkozó követelés.

Engedményezésnek azt a megállapodást nevezzük, amellyel a követelés új jogosultja a korábbi jogosult helyébe lép. Maga a követelés átruházása rendszerint valamely szerződéses megállapodás keretében szokott történni. Lehetséges, hogy a szerződés a követelés megvásárlására irányul, tehát ellenérték fejében történik az engedményezés, de nem kizárt az ingyenes követelés átruházás sem.

2. Az engedményezés nem mindig lehetséges

Az engedményezés egyik korlátja, hogy egy követelés csak akkor engedményezhető, ha már létezik az a jogviszony, amelyből a követelés fakad. A még nem létező jogviszonyon alapuló követelések nem engedményezhetők.

Fontos tudni, hogy magának a követelés alapjául szolgáló jogviszonynak kell léteznie (pl. egy szerződésnek), de nem szükséges, hogy az engedményezés megtörténtekor már a követelés is fennálljon. Tehát olyan jövőbeli követelés is engedményezhető, amelynek az alapjául szolgáló jogviszony az engedményezéskor már létezik.

Nem engedményezhetők olyan követelések, amelyek a jogosult személyéhez kötődnek. Ezek olyan követelések, amelyek csak és kizárólag a jogosultat illetik meg. Ilyen például a gondozás iránti követelés egy tartási szerződés keretében.

3. Az engedményezéshez nem szükséges a kötelezett beleegyezése

Ahhoz, hogy egy követelést harmadik személyre engedményezhessen a jogosult, általában nem szükséges a követelés kötelezettjének beleegyezése. Léteznek azonban jogszabályban meghatározott kivételek. Például a szerzői mű felhasználója a felhasználási jogát harmadik személyre csak a szerző engedélyével ruházhatja át.

Nem kizárt ugyanakkor, hogy a jogosult és a kötelezett előzetesen megállapodjanak egymással, hogy a követelés nem ruházható át, vagy az átruházáshoz a kötelezett engedélye is szükséges. Azonban az ilyen megegyezés csak a jogosultra és a kötelezettre terjed ki, harmadik személyre nem. Ez azt jelenti, hogy ha a megállapodás ellenére a jogosult engedményezi a követelést, az engedményezés nem lesz érvénytelen. A követelés ebben az esetben is átszáll a harmadik személyre. Viszont ilyen esetben a jogosult az engedményezési tilalom megszegéséért a kötelezett felé a szerződésszegésért való felelősség szabályai szerint felel.

4. Az engedményezésről a kötelezettet értesíteni kell

A kötelezettet írásban kell értesíteni arról, hogy a tartozása engedményezésre került. A kötelezettet akár az engedményező, akár az engedményes (aki a követelést megszerezte) értesítheti.

Az értesítés még nem jelenti önmagában, hogy a kötelezettnek az új jogosult részére kell teljesítenie. A kötelezett mindaddig az engedményezőnek köteles teljesíteni, amíg nem kap teljesítési utasítást arra vonatkozóan, hogy tartozását a követelés megszerzője részére kell teljesítenie. Leggyakrabban az értesítést és a teljesítési utasítást egyidejűleg szokták kiadni, de ez nem kötelező.

5. A kötelezett engedményezés miatti költségeit meg kell téríteni

Előfordulhat, hogy a követelés átruházása a kötelezett oldalán is olyan költségeket eredményez, amelyek az engedményezés nélkül nem merültek volna fel. Ilyen lehet, ha az új jogosult olyan bankszámlára kéri a fizetést, ahova az átutalási költség magasabb, például külföldre való teljesítés esetén. Az engedményezés miatt a kötelezettnél keletkezett költségeket az engedményező és az engedményes köteles megtéríteni.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS