Első konszolidált beszámoló: a legnagyobb kihívások

2022. 04. 06., 16:17

Az IFRS szerinti konszolidált beszámoló sokszor az üzleti lehetőségek maximális kihasználásának eszköze is – hívja fel a figyelmet Berke Ildikó, a PwC menedzsere.

A PwC számviteli tanácsadó csapatának menedzsereként több csoportnak nyújtottam segítséget az első IFRS konszolidált beszámoló összeállítása kapcsán felmerülő kérdésekben. Az alábbiakban összefoglaltam, hogy szerintem mik azok a területek, melyek a legnagyobb kihívást jelentik ügyfeleinknek a konszolidációs folyamat kialakításában és az első beszámoló elkészítésében – kezdi friss bejegyzését Berke Ildikó.

Mit, mikor és hogyan konszolidáljunk?

Kezdjük a legelején! Mit, mikor és hogyan konszolidáljunk – sajnos a kérdésben rejlő lehetőségeket és kihívásokat szinte mindenki jelentősen alulbecsüli. A konszolidációs folyamat első lépése ugyanis a konszolidációs kör meghatározása. A befektetőknek értékelni kell befektetéseiket és megítélni, hogy mely gazdálkodó egységek felett gyakorolnak ellenőrzést, közös ellenőrzést vagy jelentős befolyást, hiszen ez határozza meg a konszolidációba való bevonás mértékét és módját.

A feladatot nehezíti, hogy az első IFRS beszámolónak (az IFRS 1 szabvány előírásainak megfelelően) három időpontra vonatkozó mérleget és két időszakra vonatkozó teljes átfogó eredménykimutatást kell tartalmaznia (amennyiben nem a tárgyévben létrejövő csoportról van szó). Gyakran ebben az időszakban alakul ki a végleges csoport struktúra, így számos változást, „mozgást” kell kezelni a beszámolóban, ami sokszor kihívást jelenthet. Hogyan kezeljük például, ha egy vállalat az áttérés napjára vonatkozó nyitó mérleg időpontjában még társult vállalatnak minősül, négy hónappal később további részesedés vásárlásával a csoport megszerzi az ellenőrzést, majd a következő év során a teljes részesedés értékesítésre kerül csoporton kívüli félnek? Minden időpontra vonatkozóan rendelkezésre állnak a szükséges adatok?

Egyedi IFRS számok előállítása

A legtöbb magyarországi cégcsoport vállalatai egyedi beszámolójukat jellemzően nem az IFRS szabványok alapján állítják össze, hanem a helyi számviteli szabályoknak megfelelően. Emiatt a konszolidált beszámoló összeállításának előkészítő feladata a leányvállalatok, közös szerveződések és társult vállalatok egyedi számainak átforgatása, hogy megfeleljenek az IFRS-ek előírásainak.

Ennek első lépése az IFRS-ek és helyi számviteli szabályok különbségeiből adódó eltérések azonosítása az egyes vállalatoknál, mely a vállalatok tevékenységétől függően komplex feladatot jelenthet. További nehézséget okozhat, ha a csoport több országban működik, és a leányvállalatok eltérő helyi számviteli szabályok szerint vezetik a könyveiket. Vajon milyen eltérések lehetnek az IFRS szabványok és az osztrák, lengyel, német stb. számviteli szabályok között?

Szintén kihívást jelenthet az azonosított eltérések jellegétől függően azok számszerűsítése, a módosító tételek kezelése és követése az egyes bemutatott időszakokban. Hogyan kell kezelni például, ha egy magyar vállalat euróban könyvel, de IFRS szerinti funkcionális pénzneme a Forint (és a konszolidált beszámoló euróban készül)?

A társult vállalkozások esetében további problémát jelenthet az információhiány. Rendelkezésre állnak az IFRS számok előállításához szükséges adatok?

Eltérő számviteli politika miatti módosítások

A vállalatok eltérő számviteli politikái alapvetően nem jelentenek problémát a cégcsoport életében, a konszolidáció kapcsán viszont az egyedi IFRS számok előállításához hasonló nehézségeket okozhatnak.

Kihívást jelenthet az eltérő üzleti éves cégek kezelése is. Esetükben kérdéses lehet a megfelelő adatok elérhetősége a konszolidált beszámoló fordulónapjára vonatkozóan, illetve a fordulónapra elvégzett zárási feladatok teljessége.

Az IFRS 1 által meghatározott mentességek

Az első IFRS beszámoló összeállítása során érdemes átgondolni, hogy az IFRS 1 szabvány az IFRS-ek visszamenőleges alkalmazása alól való mentességi lehetőségei közül melyekkel él a cégcsoport. A kapcsolódó döntések jelentős mértékben befolyásolhatják a konszolidált számokat, így a csoport kulcsmutatóinak értékére is hatással lehetnek.

Az első alkalmazó választhatja például, hogy nem alkalmazza visszamenőlegesen az IFRS 3 standardot az áttérés időpontját megelőzően történt üzleti kombinációkra, vagy hogy nem jelenít meg kumulált átváltási különbözetet az áttéréskor a beszámoló prezentációs pénznemétől eltérő devizás leányvállalatok átváltása kapcsán.

Mit és hogyan mutassunk be a beszámolóban?

Az első IFRS beszámoló összeállításának szintén fontos lépése a beszámoló struktúrájának kialakítása. Az IFRS szabványok számos közzétételi kötelezettséget írnak elő, emellett viszont sok esetben a beszámoló készítőjére bízzák annak megítélését, hogy mi az az információ, ami a beszámoló felhasználói számára lényeges és ebből adódóan (külön) bemutatandó.

A struktúra kialakításában (például a beszámoló sorainak meghatározásában) nehézséget jelenthet az is, ha a cégcsoport vállalatai nagyon eltérő tevékenységgel rendelkeznek. Milyen struktúrát alakítsunk ki, ami minden vállalatra ráhúzható, és a beszámoló felhasználói számára lényeges információk megfelelően bemutatásra kerülnek?

Különösen fontos ez a feladat, elvégre a beszámoló az egész folyamat végső terméke, ezért dolgozunk, ezzel szeretnénk bemutatni a csoport eredményességét és értékét. Ennek ellenére sokszor látom, hogy a vállalatok túl későn kezdik el vizsgálni ezt a kérdést, ami többletmunkát, kapkodást eredményezhet. A legsikeresebb projektek esetében a fenti szempontok már a projekt legelején megjelennek, és a felső vezetés vagy a tulajdonos is időben bevonásra kerül a struktúra kialakításának folyamatába.

Információs rendszer kialakítása

Sokan alábecsülik ennek jelentőségét, de a konszolidáció során talán a legnagyobb nehézséget az információáramlás folyamatának kialakítása jelenti. Ebben a cégcsoportoknál nagy különbségeket látok a jó, és az átlagos gyakorlatok között.

Annak biztosítása, hogy a folyamat hatékonyan működjön és a konszolidált beszámoló összeállításához szükséges információk a megfelelő időben és a megfelelő minőségben rendelkezésre álljanak – dolgozzunk bár leányvállalati adatcsomagokból („package”-ekből), teljes könyvelési listákból vagy főkönyvekből –, komplex projektmenedzsment feladat.

A konszolidáció felnagyítja a csoport cégek zárási folyamatainak hatékonytalanságait. Lehet, hogy 50 vállalatból 40-nél hatékonyan, a megadott határidőket tartva megvalósul a zárás, de ha a fennmaradó 10 cégnél késnek, az a konszolidációs folyamatban már jelentős csúszásokat eredményezhet.

Azt is fontos megjegyezni, hogy a konszolidáció előhozhat olyan adatminőségbeli problémákat, melyek ezt megelőzően nem okoztak gondot. A legkézenfekvőbb példa az adósság- és a hozam-ráfordítás konszolidáció, ahol a csoporton belüli tranzakciók nem megfelelő kezelése és a megfelelő egyeztetések hiánya miatti eltérések jelentős nehézségeket okozhatnak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-03-04 15:10:44
Januárban nagyon felpörögtek a lakáshitelek, a babaváró támogatás viszont csúnyán visszaesett a megemelt hitelösszeg dacára. A személyi kölcsönök csúcsot döntöttek, a bankszámlák egyenlege viszont bezuhant. Egyre kisebb a különbség a lakossági hitel- és betétállomány között – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS