Elévülés: öt végzetes hiba, amit ne kövess el!

2019. 10. 10., 16:32

A legtöbben úgy gondolnak az elévülésre, hogy ha egy követelés elévült, akkor azt már nem lehet sem követelni, sem behajtani. De valóban ez az igazság? Milyen hibákat követhet el akár a követelést érvényesíteni akaró, akár az adós, ha nem ismeri az elévülésre vonatkozó létfontosságú szabályokat? Mi az az 5 végzetes hiba, amit soha nem kellene elkövetni az elévüléssel kapcsolatban? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

1. hiba: Csak várni, és semmit sem tenni

Végzetes hiba, ha valaki semmit sem tesz, mert úgy gondolja, hogy a vele szemben támasztott követelés már elévült. Miért? – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A Polgári Törvénykönyv (rövidítve Ptk.) kimondja: „Az elévülést a bírósági vagy hatósági eljárásban nem lehet hivatalból figyelembe venni.”

Vagyis az elévülést akkor veszik figyelembe, ha arra a kötelezett fél külön hivatkozik. Ha ezt nem teszi, akkor abban az esetben is kötelezhetik a követelés megfizetésére, ha egyébként az időközben már elévült.

Az elévülés nem a követelést szünteti meg, csak azt zárhatja ki, hogy azt jogi úton érvényesítsék. De ehhez a kötelezettnek kell az elévülésre hivatkoznia.

Vannak olyan esetek is, ahol ez nem igaz, mert a törvény előírja, hogy az elévülést hivatalból is figyelembe kell venni. Ez a helyzet például a munkajogi igények esetén.

A legbiztosabb azonban, ha nem csak várunk, mondván már úgyis elévült a követelés, hanem időben megtesszük a szükséges lépéseket.

2. hiba: A követelés kifizetése után hivatkozni arra, hogy az már korábban elévült

Szintén nagy hiba, ha valaki nem időben hivatkozik arra, hogy a vele szemben támasztott követelés elévült. Erre hivatkozással a már kifizetett követelést nem lehet sikerrel visszakövetelni.

„Az elévült követelés alapján teljesített szolgáltatást a követelés elévülésére tekintettel visszakövetelni nem lehet” – mondja ki a Ptk.

3. hiba: Azt gondolni, hogy a felszólítás ellenére is elévült a követelés

Korábban, a régi Polgári Törvénykönyv alapján egy tartozás esetén a fizetési felszólítás minden esetben megszakította az elévülési időt. Így gyakorlatilag könnyen el lehetett érni, hogy egy tartozás sokáig ne évüljön el. Ezen változtatott az új Polgári Törvénykönyv. Sokan megnyugodtak, mondván a felszólító levelek ellenére az elévülés 5 év múlva mindenképpen bekövetkezik.

Van azonban egy fontos körülmény, amit figyelembe kell venni. Az új Ptk. szabály ugyanis a 2014. március 15-től létrejött tartozásokra vonatkozik. Azokra a követelésekre, amik előbb keletkeztek, még a korábbi szabályt kell alkalmazni.

Vagyis, ha a követelés behajtása érdekében kiküldtek egy felszólító levelet, akkor bizony az elévülési idő onnan ismét elölről kezdett el ketyegni. Így egyáltalán nem biztos, hogy például egy 2012-ben létrejött tartozás mára már elévült.

4. hiba: Azt gondolni, hogy a bírósági végrehajtó eljárása nem szakíthatja meg az elévülést

Ha elévülésről beszélünk, figyelembe kell venni, azt is, hogy milyen eljárás van éppen folyamatban. Amikor az adós ellen már bírósági végrehajtási eljárás van folyamatban, vagyis a követelést már korábban végrehajthatónak nyilvánították, akkor az alábbi szabályokat kell figyelembe venni:

„Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg” – található a Ptk.-ban.

„A végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja” – mondja ki a bírósági végrehajtásról szóló törvény.

A végrehajtási eljárásban a bírósági végrehajtó eljárása, a végrehajtási cselekmény alkalmas az elévülés megszakítására.

5. hiba: Azt gondolni, hogy az elévülési idő minden esetben 5 év

A Ptk. az elévülési idővel kapcsolatban így rendelkezik: „Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el.”

Az általános szabály az 5 év, de akár maga a Ptk. akár más törvények is eltérően rendelkezhetnek. Vannak esetek, amikor az elévülési idő 5 évnél rövidebb, és van, amikor hosszabb. De olyan is létezik, hogy valami nem évül el.

Példák:

  • A munkajogi igények elévülési ideje fő szabály szerint 3 év.
  • A villanyáram szolgáltatással kapcsolatos követelések elévülési ideje ma már 3 év, míg korábban 2 év volt.
  • A korrupciós bűncselekmények, mint például a vesztegetés vagy a befolyás vásárlása büntethetőségének elévülése 12 év.
  • Törvény alapján a tulajdoni igények nem évülnek el.
  • A háborús bűncselekmények büntethetősége sem évül el.

Arra is van lehetőség, hogy a szerződő felek megállapodjanak az elévülési idővel kapcsolatban. Az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni.

Viszont egy szerződésben nem lehet teljesen kizárni az elévülést, ezt csak törvény teheti meg. „Az elévülést kizáró megállapodás semmis” – mondja ki a Ptk.

 

dr. Kocsis Ildikó ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS