Könnyebben elérhetők a fejlesztési adókedvezmények

2022. 01. 31., 18:53

2022. január 1-jétől a kisvállalkozások – köztük a mikróvállalkozások is – 50 millió forint, a középvállalkozások pedig 100 millió forintnyi beruházással szerezhetnek fejlesztési adókedvezményt, melynek hatására fizetendő társasági adójuk akár 1,8 százalékos szintre csökkenhet a beruházást követő 13 adóéven keresztül. „Így a vállalkozások a beruházás akár 70 százalékát is visszakaphatják az adóban” – hívja fel a figyelmet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.

A magyarországi adórendszer adókedvezmények és adóalap-csökkentők formájában számos könnyítési lehetőséget biztosít a vállalkozások számára. Eddig azonban a kis- és középvállalkozások számára a fejlesztési adókedvezmény elérhetetlennek tűnt, mert az eredeti 500 millió forintos beruházási értékhatár túl magas volt a számukra. Szerencsére a belépési korlát idénre több lépcsőben a töredékére csökkent.

A társasági adó szabályai szerint adózó kis- és középvállalkozások immár 50, illetve 100 millió forint jelenértéket elérő beruházás esetén jogosultak idéntől a fejlesztési adókedvezmény igénybevételére. A kedvezmény a jövőben fizetendő társasági adót csökkenti, érvényesítésére összesen 13 adóév áll rendelkezésre, amely a vállalkozás döntése alapján a beruházással létre hozott tárgyi eszköz üzembe helyezése évében, vagy az azt követő adóévben plusz további 12 adóévben lehet figyelembe venni. Legkésőbb a kedvezmény igénylésétől számított 16. adóévben lehet igénybe venni.

Az érvényesíthető adókedvezmény mértéke függ a vállalkozás székhelyétől és a beruházás üzembe helyezésének helyszínétől is. Az úgynevezett támogatási intenzitást az Európai Unió által meghatározott regionális támogatási térkép alapján kell meghatározni. Közép- és Nyugat Dunántúlon az alaptámogatás 30 százalék, míg Pest megyében (Budapest kivételével) és a többi országrészben 50 százalék. Az alapintenzitáshoz azonban a kisvállalkozások 20 százalékos, míg a középvállalkozások 10 százalékos többlettámogatást kaphatnak. Így a kisvállalkozások fejlesztési adókedvezményes beruházásainak akár 70 százaléka is visszajárhat!

Az adókedvezmény a társasági adó csökkentése révén vehető igénybe, azaz amíg a támogatási keretet el nem érjük a fent részletezett 13 évben az egyébként fizetendő úgy nevezett számított társasági adó összegének csak 20 százalékát kell megfizetni. Ezzel a vállalkozásra érvényes társasági adókulcs nominálisan 9 százalékról 1,8 százalékra csökken.

Az adókedvezményeket azonban csak megfelelő felkészülés és körültekintés mellett szabad igénybe venni. Már a beruházás tervezésébe is érdemes hozzáértő adószakértőt bevonni – hangsúlyozta Jancsa-Pék Judit. A fejlesztési adókedvezményekkel kapcsolatban ugyanis az adóhatóságnak ellenőrzési kötelezettsége van, jogszabály szerint az első igénybevételt követő 3 adóéven belül legalább egyszer kötelezően ellenőrizni kell a kedvezmény számítását és felhasználását.

A beruházást annak megkezdése előtt be kell jelenteni a Pénzügyminisztériumnak. Gyakorlatilag egy formanyomtatványt kell benyújtani a tervezett beruházásról, amelyet részletesen be kell mutatni.

A beruházás megvalósulása után minden hozzá kapcsolódó tárgyi eszközt és támogatott immateriális jószágot üzembe kell helyezni, és az adott településen kell üzemeltetni a kötelező üzemeltetési időszakon belül. Ez a kis- és középvállalkozások számára 3 év, amely időszak alatt az eszközt nem szabad elidegeníteni, azaz eladni vagy ingyenesen átadni. A beruházást legalább 25 százalékban saját (az állami támogatáson kívüli) forrásból kell finanszírozni. Emellett a beruházásra, az elismerhető költségekre, az adminisztrációra, az üzemeltetésre, kötelező létszámtartásra vonatkozóan további feltételek is vannak.

A fejlesztési adókedvezménnyel csak utólag – vagyis amikor a beruházás már nyereséget termel – lehet visszakapni a befektetett összeget, tehát először finanszírozni kell. Aki ezen az akadályon átjutott, még mindig szembesülhet azzal, hogy az alacsony társasági adókulcs mellett az egyébként hosszú felhasználási idő is kevés a kedvezmény felhasználására. Lehet, hogy a tervezett 70 egységből végül csak 60 egységet tud valaki megtakarítani. Ahhoz, hogy a teljes kedvezményt ténylegesen fel lehessen használni 9 százalékos társasági adókulcsnál, megfelelően nagy adófizetési kötelezettséggel is kell rendelkezni, hogy a kedvezményt legyen miből érvényesíteni.

Mindezek ellenére beruházási tervek esetén mindenképp érdemes az adókedvezményekre is gondolni! Jó adótervezés esetén milliókat spórolhatunk, különösen, ha az összes elérhető kedvezményt igénybe tudjuk venni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 15:20:00
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.
2026-09-03 09:10:00
Tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma, miközben 2023 és 2026 között 18 százalékkal nőtt az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület. A gazdaságirányítók korösszetétele viszont alig változott az elmúlt években, 37 százalékuk már a 65 éves nyugdíjkorhatárt is betöltötte, a 40 év alattiak aránya pedig mindössze 10 százalék – derül ki a KSH „Agrárium 2026” felmérésének előzetes adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS