Együttműködhetnek-e a versenytársak veszélyhelyzetben?

2020. 03. 27., 16:55

A rendkívüli helyzetre való tekintettel indokolt lehet a versenytársak együttműködése a szűkösen rendelkezésre álló termékek és a tisztességes forgalmazás biztosítása érdekében – áll az Európai Versenyhatóságok Hálózata (European Competition Network, ECN) által március 25-én kiadott közös nyilatkozatban. Ebben azonban azt is rögzítik, hogy a versenyjogi szabályok alkalmazására a koronavírus miatti válság idején is kiemelt figyelmet kell fordítani.

A versenytársakkal való együttműködésnek, az információk megosztásának számos korlátja van versenyjogi szempontból. A koronavírus miatt kialakult helyzet azonban sok esetben a versenytársak fokozott együttműködését teszi szükségessé. Felvetődik hát a kérdés: az érintettek meddig mehetnek el az együttműködésben, milyen kooperáció nem ütközik a versenyszabályokba?

Emiatt rendkívül fontos az Európai Versenyhatóságok Hálózatának március 25-én közzétett közös nyilatkozata, amely azzal foglalkozik, hogy a jelenlegi válsághelyzetben a versenyhatóságok hogyan kívánják érvényesíteni a versenyszabályokat. Az ECN nyilatkozata nem előzmények nélküli: a válsághelyzetben egyre több tagállam ismerte fel, hogy bizonyos ágazatokban félre kell tenni a versenyszabályok egy részét, hogy a versenytársak a folyamatos működést fenn tudják tartani és a fogyasztók ellátását biztosítani tudják.

Az Egyesült Királyságban például március 19-én hirdették ki, hogy a versenyhivatal egy ideig nem érvényesít minden versenyjogi tilalmat a kiskereskedelmi láncokkal szemben. Például megengedik azt, hogy a kereskedők információt cseréljenek egymással a készleteikről, együttműködjenek annak érdekében, hogy a boltok nyitvatartását biztosítani tudják, megosszák egymással raktáraikat, szállító járműveiket vagy személyzetüket. A norvég versenyhivatal három hónapig részlegesen felfüggeszti egyes versenyjogi szabályok alkalmazását a szállítási szektorban, hogy a személyek és áruk szállítása biztosított legyen a járvány idején is. Az Európai Bizottság pedig múlt héten enyhítette az állami támogatási szabályokat, hogy a tagállamok kormányai kivételes támogatást nyújthassanak a vírus által érintett ágazatok és vállalkozások számára.

Az ECN tegnap elfogadott közös nyilatkozata kiemeli, hogy az európai versenyhivatalok tisztában vannak azzal, hogy a rendkívüli helyzet szükségessé teheti a vállalkozások együttműködését, hogy a szűkösen rendelkezésre álló termékek biztosítása és forgalmazása minden fogyasztó számára biztosított legyen. Éppen ezért a hatóságok nem fognak aktívan fellépni az olyan szükséges és átmeneti intézkedésekkel szemben, amelyeket vállalkozások az ellátási hiány elkerülése érdekében tesznek.

A nyilatkozat nem nevesíti, hogy konkrétan milyen szektorokban és milyen együttműködési keretek lesznek elfogadhatók a járványhelyzetben. Ha a vállalkozásoknak kétségeik merülnének fel, hogy a járvány miatti együttműködésük megfelel-e a versenyjogi szabályoknak, akkor informális iránymutatásért fordulhatnak az Európai Bizottsághoz, az EFTA Felügyeleti Hatósághoz vagy a nemzeti versenyhatósághoz is.

„Nagyon fontos, hogy a versenyhatóságok nyilatkozata nem a versenyszabályok teljes felfüggesztéséről beszél. Továbbra is tilos kartellezni vagy más, nyilvánvalóan jogsértő magatartást elkövetni. A versenyhivatalok továbbra is szigorúan fellépnek azokkal a vállalkozásokkal szemben, amelyek kartellezés vagy erőfölénnyel való visszaélés révén előnyt akarnak szerezni a jelenlegi helyzetből” – mondta el dr. Miks Anna, a Deloitte Legal Göndöcz és Társai Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportvezetője.

A lengyel versenyhatóság például március elején indított vizsgálatot két, egészségügyi védőfelszereléseket árusító nagykereskedő ellen, mert megszüntették a kórházakkal korábban kötött szerződéseiket, hogy a védőfelszereléseket a szabadpiacon jóval magasabb áron árusítsák. A lengyel versenyhivatal vezetője ezt szégyenletes magatartásnak nevezte és felhívta a figyelmet, hogy ez a magatartás erőfölénnyel való visszaélésnek, vagy árrögzítésnek is minősülhet. Az olasz versenyhivatal ugyanakkor azt vizsgálja, hogy az egyik legnagyobb online platform jogszerűen reklámozta és emelte-e meg az általa forgalmazott kézfertőtlenítők és szájmaszkok árát.

„A vállalkozásoknak és érdekképviseleti szerveiknek tehát fokozottan oda kell figyelniük arra, hogy a mostani kiélezett helyzetben hogyan kooperálnak egymással.  Fontos, hogy a tervezett együttműködés körét illetően minden esetben érdemes versenyjogi szakember tanácsát kikérni és szükség esetén versenyhatósági egyeztetést kezdeményezni” – hívta fel a figyelmet dr. Göndöcz Péter, a Deloitte Legal Göndöcz és Társai Ügyvédi Iroda partnere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS