Együttműködhetnek-e a versenytársak veszélyhelyzetben?

2020. 03. 27., 16:55

A rendkívüli helyzetre való tekintettel indokolt lehet a versenytársak együttműködése a szűkösen rendelkezésre álló termékek és a tisztességes forgalmazás biztosítása érdekében – áll az Európai Versenyhatóságok Hálózata (European Competition Network, ECN) által március 25-én kiadott közös nyilatkozatban. Ebben azonban azt is rögzítik, hogy a versenyjogi szabályok alkalmazására a koronavírus miatti válság idején is kiemelt figyelmet kell fordítani.

A versenytársakkal való együttműködésnek, az információk megosztásának számos korlátja van versenyjogi szempontból. A koronavírus miatt kialakult helyzet azonban sok esetben a versenytársak fokozott együttműködését teszi szükségessé. Felvetődik hát a kérdés: az érintettek meddig mehetnek el az együttműködésben, milyen kooperáció nem ütközik a versenyszabályokba?

Emiatt rendkívül fontos az Európai Versenyhatóságok Hálózatának március 25-én közzétett közös nyilatkozata, amely azzal foglalkozik, hogy a jelenlegi válsághelyzetben a versenyhatóságok hogyan kívánják érvényesíteni a versenyszabályokat. Az ECN nyilatkozata nem előzmények nélküli: a válsághelyzetben egyre több tagállam ismerte fel, hogy bizonyos ágazatokban félre kell tenni a versenyszabályok egy részét, hogy a versenytársak a folyamatos működést fenn tudják tartani és a fogyasztók ellátását biztosítani tudják.

Az Egyesült Királyságban például március 19-én hirdették ki, hogy a versenyhivatal egy ideig nem érvényesít minden versenyjogi tilalmat a kiskereskedelmi láncokkal szemben. Például megengedik azt, hogy a kereskedők információt cseréljenek egymással a készleteikről, együttműködjenek annak érdekében, hogy a boltok nyitvatartását biztosítani tudják, megosszák egymással raktáraikat, szállító járműveiket vagy személyzetüket. A norvég versenyhivatal három hónapig részlegesen felfüggeszti egyes versenyjogi szabályok alkalmazását a szállítási szektorban, hogy a személyek és áruk szállítása biztosított legyen a járvány idején is. Az Európai Bizottság pedig múlt héten enyhítette az állami támogatási szabályokat, hogy a tagállamok kormányai kivételes támogatást nyújthassanak a vírus által érintett ágazatok és vállalkozások számára.

Az ECN tegnap elfogadott közös nyilatkozata kiemeli, hogy az európai versenyhivatalok tisztában vannak azzal, hogy a rendkívüli helyzet szükségessé teheti a vállalkozások együttműködését, hogy a szűkösen rendelkezésre álló termékek biztosítása és forgalmazása minden fogyasztó számára biztosított legyen. Éppen ezért a hatóságok nem fognak aktívan fellépni az olyan szükséges és átmeneti intézkedésekkel szemben, amelyeket vállalkozások az ellátási hiány elkerülése érdekében tesznek.

A nyilatkozat nem nevesíti, hogy konkrétan milyen szektorokban és milyen együttműködési keretek lesznek elfogadhatók a járványhelyzetben. Ha a vállalkozásoknak kétségeik merülnének fel, hogy a járvány miatti együttműködésük megfelel-e a versenyjogi szabályoknak, akkor informális iránymutatásért fordulhatnak az Európai Bizottsághoz, az EFTA Felügyeleti Hatósághoz vagy a nemzeti versenyhatósághoz is.

„Nagyon fontos, hogy a versenyhatóságok nyilatkozata nem a versenyszabályok teljes felfüggesztéséről beszél. Továbbra is tilos kartellezni vagy más, nyilvánvalóan jogsértő magatartást elkövetni. A versenyhivatalok továbbra is szigorúan fellépnek azokkal a vállalkozásokkal szemben, amelyek kartellezés vagy erőfölénnyel való visszaélés révén előnyt akarnak szerezni a jelenlegi helyzetből” – mondta el dr. Miks Anna, a Deloitte Legal Göndöcz és Társai Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportvezetője.

A lengyel versenyhatóság például március elején indított vizsgálatot két, egészségügyi védőfelszereléseket árusító nagykereskedő ellen, mert megszüntették a kórházakkal korábban kötött szerződéseiket, hogy a védőfelszereléseket a szabadpiacon jóval magasabb áron árusítsák. A lengyel versenyhivatal vezetője ezt szégyenletes magatartásnak nevezte és felhívta a figyelmet, hogy ez a magatartás erőfölénnyel való visszaélésnek, vagy árrögzítésnek is minősülhet. Az olasz versenyhivatal ugyanakkor azt vizsgálja, hogy az egyik legnagyobb online platform jogszerűen reklámozta és emelte-e meg az általa forgalmazott kézfertőtlenítők és szájmaszkok árát.

„A vállalkozásoknak és érdekképviseleti szerveiknek tehát fokozottan oda kell figyelniük arra, hogy a mostani kiélezett helyzetben hogyan kooperálnak egymással.  Fontos, hogy a tervezett együttműködés körét illetően minden esetben érdemes versenyjogi szakember tanácsát kikérni és szükség esetén versenyhatósági egyeztetést kezdeményezni” – hívta fel a figyelmet dr. Göndöcz Péter, a Deloitte Legal Göndöcz és Társai Ügyvédi Iroda partnere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 02. 13., 16:10
Már az import hajtja a magyar e-kereskedelmi forgalom növekedését – derül ki a PwC Digitális Kereskedelmi Körkép riportjának legújabb kiadásából.
2025. 02. 12., 21:35
Drágulással nyitotta az évet az albérletpiac (is). Januárban országos átlagban az előző hónaphoz képest 1,7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak, Budapesten pedig 1,8 százalékos volt a növekedés. Éves szinten az országos mutató 9,4, a fővárosi pedig 9,5 százalékos emelkedést tükröz a KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint.
2025-02-15 09:55:00
Globális fordulat zajlott le a működőtőke áramlásban, már nem nyugati, hanem keleti eredetű a legtöbb új technológia és befektetés, és ebből a folyamatból kimaradni történelmi vétek volna – jelentette ki Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója a Kossuth Rádióban.
2025-02-14 06:20:00
A Diligent megelőzi a dél-koreai Samsung SDI 2023-ban elindított 61,9 millió eurós projektjét, így immár az amerikai cég beruházása a HIPA által kezelt projektek közül a legnagyobb K+F befektetés.

  Rovathírek: HIPA

Globális fordulat zajlott le a működőtőke áramlásban, már nem nyugati, hanem keleti eredetű a legtöbb új technológia és befektetés, és ebből a folyamatból kimaradni történelmi vétek volna – jelentette ki Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója a Kossuth Rádióban.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A magyarok először idén tehetik meg, hogy ingatlan célra fordítsák a nyugdíjpénztári megtakarításaikat. Herman Bernadett, a Bank360 vezető szakértője ennek a lehetőségnek az előnyeiről és hátulütőiről, valamint a pénztárakra gyakorolt jelenlegi és távlati következményeiről is beszélt a BizniszPlusznak. Szóba került az is, hogy milyen hatással volt a nyugdíjvagyonokra a részvénypiacok tavalyi sikere, illetve hogy milyen tényezőktől függ a gyarapodás az idei évben.
2025. 01. 17., 08:20
epizód: 2025 / 2   |   hossz: 24:49
A kiskorú gyermeket nevelő szülők adóalapját csökkentő családi kedvezmény mértéke 2025. július 1-jétől 50 százalékkal nő, így a kétgyerekes családok az év második felében már nem havi 40 ezer, hanem 60 ezer forint adót és járulékot takarítanak meg. Nem mindegy azonban, hogy mikor és hogyan nyilatkoznak erről a dolgozók, miközben a munkáltatóknak is érdemes odafigyelni az ezzel kapcsolatos változásokra. A legfontosabb tudnivalókról Honyek Pétert, a PwC Magyarország személyi jövedelemadóval foglalkozó területének igazgatóját kérdeztük.
Az amerikai vállalat éppen Budapesten nyitott irodát, hogy a magyar fővárosból kiindulva Európában és Ázsiában is terjessze a forradalmi alumínium-újrahasznosító technológiáját. Az Austin AI Europe a kontinens klímacéljai felé lökdösi mindazokat a gyártókat, akik nem csak a szén-dioxid-kibocsátást, hanem a költségeket is visszafognák – közvetlenül hulladékból származó, azonnal feldolgozható alumínium újrahasznosításával. A részben vagy egészben a timföldgyártást is kiváltó megoldást a cég hazai munkatársai, Demmer Dóra és Cholnoky Miklós mutatták be a BizniszPlusznak. Ismerje meg közelebbről a fenntartható alumíniumgyártás úttörő rendszerét, amely Magyarországról folytatja útját a világhír felé!

  Rovathírek: ATOMBUSINESS