Egyszerűsített foglalkoztatás: van néhány banánhéj…

2024. 05. 15., 20:10

Az adókedvezmények és az egyszerű hatósági bejelentés miatt az egyszerűsített foglalkoztatás különösen népszerű ilyenkor a munkaadók körében, azonban sokan nincsenek tisztában az alkalmazásának buktatóival.

Az a cég, amelyik nem teljesíti a törvényi előírásokat, nagyon „megütheti a bokáját”, de a munkavállalók részéről is felmerül a kérdés: heti 40 órás főállás mellett lehet egyszerűsített munkavállalással dolgozni még 8 órát a nyári időszakban? És ha igen, mire érdemes figyelni EFO-sként? Az EFO-s dolgozók valóban nem kapnak munkaszerződést, és nem jogosultak táppénzre? A Humán Centrum HR szolgáltató cégcsoport csokorba szedte a 2024-es nyári szezonra vonatkozó tudnivalókat.

Alkalmi, szezonális munkákhoz gyakran alkalmaznak atipikus foglalkoztatási formákat - köztük például egyszerűsített foglalkoztatást - a turizmus-vendéglátás, építőipar, mezőgazdaság, élelmiszeripar és kereskedelem területein. „Erre a rövid időre határozott idejű munkaszerződést is köthetnek, de mindkét félnek lényegesen kedvezőbb, ha egyszerűsített foglalkoztatás keretében oldják meg, ugyanis így amellett, hogy jelentősen csökkennek az adminisztrációs terhek, anyagilag is kedvezőbb feltételekkel számolhatnak” – hangsúlyozza Dénes Rajmund Roland, a Humán Centrum igazgatója. Majd hozzáteszi: a foglalkoztatónak abban az esetben viszont nem éri meg „efoztatnia”, ha a munkavállalót nyugdíjasként vagy diákként is foglalkoztathatja. Ugyanis az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) esetén fizetendő közteherjegy mértékét a munkáltatóknak akkor is meg kell fizetniük, ha a diákokat vagy nyugdíjasokat csak napi 4 vagy 6 órában alkalmazzák, míg az iskola- vagy nyugdíjasszövetkezeten keresztül alkalmazott diákok és nyugdíjasok után csak a ledolgozott órákat kell kifizetniük és minden HR adminisztrációt, bérszámfejtést, bejelentést a szövetkezet lát el.

Milyen költségek terhelik a munkaadókat?

2024. január 1-jétől az EFO után fizetendő közteher szociális hozzájárulási adónak minősül, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a NAV-nál a közteher befizetésére szolgáló számla száma nem, csak a megnevezése módosult. A munkáltató a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkánál munkavállalónként napi 1300 forint, alkalmi munkánál napi 2700 forint, filmipari statiszta esetén 8000 forint közterhet fizet. Ez az adókedvezmény azonban legfeljebb a napi minimálbér kétszeres összegéig alkalmazható, ami a maximálisan kifizethető napi munkabér összege is: 2024-ben ez tehát 24 540 forint/nap/fő. „Azt látjuk, hogy ezt az összeget egy építőipari szakmunkás, hostess, de akár egy szakács is bőven megkeresheti egy nap alatt. Természetesen ennél magasabb összegű munkabért is kaphatnak, amely költségként is elszámolható, viszont akkor a foglalkoztatónak további adófizetési kötelezettséggel kell számolnia” – hívja fel a figyelmet a HR szolgáltató igazgatója.

Főállás mellett alkalmi munka?

Nincs akadálya annak, hogy egy munkavállalónak egyszerre több munkaviszonya legyen több különböző munkáltatónál, ahogyan annak sem, hogy a munkaviszonya mellett EFO jogviszonyt létesítsen. Azonban azt fontos tudni, hogy ha már van meglévő munkaszerződése, azt egyszerűsített foglalkoztatásra nem módosíthatják, és a munkaidő sem haladhatja meg a maximum 12 órás napi munkaidőt. Ugyanakkor nem mindegy, milyen időtartamban és keretek között vetik be ezt a foglalkoztatási formát: ugyan az év bármely szakaszában, bármilyen tevékenységi körre alkalmazhatják, de elsősorban két típusra sorolható: idénymunkára vagy szezonális munkára (például mezőgazdasági és turisztikai területeken), és alkalmi munkára (például filmipari vagy promóciós eseményeken, rendezvényeken való munkavégzésre).

Az EFO-s munkaviszony megszakítás nélkül legfeljebb 5 napig, egy hónapon belül 15 napig, egy naptári éven belül pedig maximum 90 napig tarthat. Az idénymunkák vagy szezonális munkák esetén már valamivel nagyobb a mozgástér: ebben az esetben egy éven belül 120 napig lehet így dolgozni. Az időkeret mellett az alkalmi munkának létszámkerete is van. Például egy 5 főállású munkavállalót foglalkoztató strandbüfé összesen 2 főt foglalkoztathat EFO keretein belül, 20-nál több főállású munkavállaló foglalkoztatása mellett pedig az adott létszám legfeljebb 20%-át lehet ilyen konstrukcióban alkalmazni.

Nem létezik EFO-s munkaszerződés – vagy mégis?

Sokakban bizalmatlanságot kelthet, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásra létrejövő munkaviszonyhoz nem szükséges munkaszerződést kötni, mert valójában a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével jön létre, ami történhet elektronikus úton vagy telefonon keresztül is a NAV felé. „A későbbi félreértések elkerülése érdekében ezért érdemes az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény mellékletében található sablonszerű munkaszerződést is kitölteni hozzá, amely papíron is bizonyítja a munkaviszonyt” – egészíti ki Dénes Rajmund, majd hozzáteszi: ezt a cégek többsége már csak azért is teljesíti, mert ebben az esetben nem szükséges külön nyilvántartaniuk a munka- és pihenőidőt, és nem kell teljesíteni az írásos munkabér-elszámolásra vonatkozó előírásokat sem.

Annyira mégsem egyszerű, mint elsőre gondolnánk

Viszont az érem másik oldaláról csak kevés szó esik: a munkavállaló az egyszerűsített foglalkoztatás keretében kapott munkabére után nem fizet társadalombiztosítási járulékot és személyi jövedelemadót sem. Ez utóbbi csak addig érvényes, ameddig a dolgozó jövedelme nem magasabb, mint a napi minimálbér és a garantált bérminimum 130 százaléka – efelett a munkavállalónak 15 százalékos szja-fizetési kötelezettsége keletkezik. Az viszont a munkavállaló feladata, hogy a munkáltató által kiadott igazolás alapján az éves bevallásban feltüntesse és befizesse az esetlegesen keletkező szja-t. „Az EFO-s dolgozó nem minősül biztosítottnak, és csak nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot, a társadalombiztosítás többi ellátására - köztük például táppénzre – nem” – hívja fel a figyelmet a szakértő.

Kedvező adózása miatt sokan kiskapuként tekintenek az „efoztatásra”, azonban ez a foglalkoztatási forma nagy körültekintést igényel; a HR-es és a munkaterület vezetője között gyors és pontos infóáramlás szükséges. „Gyakori hiba például, hogy az alkalmi munkás már be van osztva egy adott napra, de nem jelenik meg a munkaidő elején. Ilyenkor az EFO törvény értelmében az adott nap 9 óráig van lehetőség törölni a bejelentést. Ha ez nem történik meg, akkor a közterheket már be kell fizetni arra a napra. De ugyanilyen tipikus eset, amikor a munkáltató későn jelenti be a dolgozót, és közben az építkezésre már hajnalban érkeznek az idénymunkások, a balatoni fagyizóban elkezdett dolgozni a kisegítő, a statiszták pedig már a forgatási helyszínen vannak... Ha a munkavégzés előtt nem jön a bejelentés, és a munkaügyi hatóságok fekete foglalkoztatásra utaló jeleket észlelnek, nagy szigorral lépnek fel a munkáltatóval szemben, a büntetés pedig elkerülhetetlen. Az pedig nem is kérdés, hogy ha egy alkalmi munka hátterében egy teljes állású pozíció rejtőzködik, az az alkalmazottal szemben is etikátlan” – hangsúlyozza Dénes Rajmund.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-25 16:44:25
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS