Változik a napi közteher mértéke, a filmipari statiszták napi jövedelmének maximuma és a nyugellátás számítási alapja is. Az új szabályokat a 2022. június 30. után létrejövő, egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyokra kell alkalmazni az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet alapján.
A 2022 júliusától a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként:
– mezőgazdasági és turisztikai idénymunkánál a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka, azaz 1000 forint,
– alkalmi munkánál a hónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka, azaz 2000 forint,
– filmipari statiszta alkalmi munkájánál a hónap első napján érvényes minimálbér 3 százaléka, azaz 6000 forint.
Ha az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony 2022. július 1. előtt jött létre, de júliusra is áthúzódik, akkor az áthúzódó időszakra még a korábbi mértékkel kell a közterhet megállapítani. (Vagyis a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként: mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén 500 forint, alkalmi munka esetén 1000 forint, filmipari statiszta alkalmi munkája után pedig 4000 forint.)
A filmipari statiszta – e tevékenységéből származó – napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a hónap első napján érvényes minimálbér 12 százalékát, azaz a 24 000 forintot.
Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban álló munkavállalónál a nyugellátás számításának alapja
– napi 1000 forint köztehernél a hónap első napján érvényes minimálbér 1,4 százaléka, vagyis 2800 forint naponta,
– napi 2000 forint vagy azt meghaladó köztehernél pedig a hónap első napján érvényes minimálbér 2,8 százaléka, azaz 5600 forint naponta.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.