Egyre több adóellenőrzésre számítanak a vállalkozások világszerte

2023. 04. 25., 18:22

Több mint harmadával nőhet a vállalati adóellenőrzések száma a következő két évben – derül ki az EY 2100 adó- és pénzügyi vezető bevonásával készült nemzetközi kutatásából. A válaszadók a legkockázatosabb területnek a transzferárazást tartják.

A megkérdezettek többsége (51 százalék) egyre intenzívebb adóhatósági vizsgálatokra számít az elkövetkező időszakban, és várakozásaik alapján (53 százalék) a hivatalok kiemelt figyelmet fordítanak majd a nemzetközi adó- és transzferár-ügyekre.

„Az adatok összecsengenek a magyarországi vállalatvezetők várakozásaival” – hangsúlyozta dr. Séra Gergely, az EY adóperekkel foglalkozó területének vezetője. Az elmúlt években a Nemzeti Adó- és Vámhivatal látványos fejlődésen ment keresztül, aminek köszönhetően célzottabb ellenőrzésekre képes, jelentősen szűkítve ezzel az adóelkerülés lehetőségét.

A nemzetközi kutatás eredményei szerint a legjelentősebb adókockázatnak a transzferárazást tartják (63 százalék) a válaszadók, amit az adókedvezmények (35 százalék) és a költséglevonások (31 százalék) követnek. „Magyarországon új feladat is hárul a transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett adózókra. A tavaly elfogadott jogszabály szerint idén már információt kell szolgáltatniuk a kapcsolt tranzakcióikról a társaságiadó-bevallásukban. A növekvő adatszolgáltatási kötelezettségek mellett a kiszabható bírságok összege is nagyságrendekkel emelkedik” – hangsúlyozta Lipták Zoltán, az EY adópartnere.

A szakember hozzátette, hogy nem véletlen, hogy a hazai kutatásuk eredménye itt is összhangban van a globális várakozásokkal. Tavaly novemberben az EY Adókonferencia több mint 250 résztvevője körében készített felmérése alapján is a transzferárazás (45 százalék) a legkockázatosabb adóterület.

A nemzetközi felmérés szerint a 15 százalékos globális minimadó bevezetése szintén aggodalomra ad okot. A válaszadók 55 százaléka úgy látja, hogy emiatt nőni fognak az adóköltségeik és csaknem felük (45 százalék) arra számít, hogy ez megnöveli majd az ellenőrzések és a hatósággal folytatott viták valószínűségét is. A legtöbb szervezet már el is kezdte átalakítani belső folyamatait. A válaszadók kétharmada (69 százalék) a jövőben nagyobb hangsúlyt fektethet az adózás területére.

„A cégek kétféleképpen készülhetnek fel ezekre a kihívásokra: egyrészt figyelniük kell az adózási szabályok alakulását, másrészt akár házon belül, akár tanácsadóval, de növelniük kell a a meglévő erőforrásokat, hogy meg tudjanak felelni az új kötelezettségeknek. Ellenkező esetben amikor egy vállalat összeállítja majd a társaságiadó-bevallását, azt a kockázatot fogja futni, hogy a legapróbb adminisztratív hiba miatt is bekopogtathat hozzá az adóhatóság” – mondta Módos András, az EY adópartnere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 16., 16:20
Júliusra a kereslet visszaesésével párhuzamosan befékezett a használt panellakások drágulása, Kelet-Magyarországon pedig még csökkenésnek is indult az átlagáruk. A Duna House szakértője szerint a 3 százalékos hitel újabb lökést adhat ennek a szegmensnek, különös tekintettel az új finanszírozási konstrukció lakásokat érintő feltételei között szereplő 100 millió forintos értékhatárra és a maximum 1,5 millió forintos négyzetméterárra.
2025. 07. 15., 15:20
A már működő beruházási hitel mellett július 15-től elérhető a KKV Technológia Plusz Hitelprogram „B” komponense, a 70 milliárd forint keretösszegű kamatmentes forgóeszközhitel. A program a Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint 4000–4500 vállalkozás számára nyújthat segítséget, különösen a fejlesztendő térségekben.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS