Egyre gyakoribb az integrált foglalkoztatási ellenőrzés

Az új ellenőrzési modell lényege, hogy a hatóságok nem elszigetelten, hanem koherens rendszerként értékelik a foglalkoztatás valamennyi jogi, adminisztratív és gyakorlati elemét – írják a PwC Magyarország szakértői.

Az idegenrendészeti szervek elsődlegesen azt ellenőrzik, hogy a külföldi munkavállalók tartózkodási és munkavégzési jogalapja összhangban áll-e a valós feladatokkal, a tényleges munkavégzési hellyel és a bejelentett szállással. Kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a munkavállalók tényleges tevékenysége megfeleljen a tartózkodási engedélyben kiadott munkavállalási engedélyben szereplő adatoknak.

A munkaügyi ellenőrzések fókusza továbbra is a bejelentett foglalkoztatás valódiságának vizsgálata. A hatóságok ellenőrzik a munkaidőnyilvántartások hitelességét, a bérfizetés helyességét, valamint azt, hogy a munkavégzés feltételei – a munkakör, a munkaidő és a juttatások – ténylegesen megfelelnek-e a bejelentett jogviszonynak. Különös hangsúlyt kap a munkaerőkölcsönzés és a határon átnyúló kiküldetések megfelelősége, illetve annak feltárása, hogy ezek nem leplezett helyi foglalkoztatást takarnak-e.

A 2026-os integrált ellenőrzési modell egyik legfontosabb sajátossága, hogy a hatóságok összevetik az idegenrendészeti és munkaügyi adatokat. Ezért már kisebb eltérések – például részmunkaidőként bejelentett, de a valóságban teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozó, vagy a bejelentett és tényleges munkavégzési hely közötti különbség – is rendszerszintű nemmegfelelésként jelenhetnek meg. Továbbá, az idegenrendészeti és munkaügyi ellenőrzések során azonosított nem megfelelés a külföldi munkavállaló adózási és társadalombiztosítási helyzetére is hatással lehet. Ezáltal könnyen előfordulhat, hogy a munkáltatónak visszamenőlegesen módosítania kell a foglalkoztatással összefüggő adó és tb kötelezettségeket, ami utólagos adóhatósági ellenőrzést eredményezhet.

Mindezekre tekintettel különösen javasolt az előzetes felkészülés. A PwC Magyarország tapasztalatai szerint a leggyakrabban hiányzó elemek nem a formális dokumentumokból, hanem a belső folyamatokból erednek, például: a munkavállalók onboarding dokumentációjának hiányosságai, nem naprakész belső nyilvántartások, nem kellően egységes HR–bér–idegenrendészeti adatkezelés, a tényleges munkavégzés és a bejelentett adatok eltérései.

A PwC szakértői átfogó belső átvilágítást javasolnak, amely kiterjed a külföldi munkavállalók teljes idegenrendészeti megfelelésére, a munkaügyi és HR-dokumentáció teljességére, a munkaidő és bérnyilvántartások pontosságára, valamint az adó- és tb-bejelentések és a tényleges munkavégzés közötti összhangra. Egy jól dokumentált, előzetes belső ellenőrzés ugyanis nemcsak a kockázatok feltárását segíti, hanem jelzi a hatóságok felé a munkáltató jóhiszemű, megfelelésre törekvő gyakorlatát is.