Egyenlő bánásmód: az sem mindegy, hogy szól az álláshirdetés

Egyenlő bánásmód: mit jelent ez?

A munkában és már azt megelőzően a munkatárs keresés, felvétel folyamata alatt is fontos a munkajogi szabályok betartása. Az egyenlő bánásmód követelményének betartása a munkáltatók részére is kötelező – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A Munka Törvénykönyve általános szabályként írja elő, hogy „a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani”.

Az egyenlő bánásmódról külön törvény rendelkezik részletesen. Megadja, hogy milyen esetben tekinthetjük úgy, hogy azt megsértették. Tartalmazza, hogy nem részesülhet valaki kedvezőtlenebb bánásmódban a következők miatt:
a) neme,
b) faji hovatartozása,
c) bőrszíne,
d) nemzetisége,
e) nemzetiséghez való tartozása,
f) anyanyelve,
g) fogyatékossága,
h) egészségi állapota,
i) vallási vagy világnézeti meggyőződése,
j) politikai vagy más véleménye,
k) családi állapota,
l) anyasága (terhessége) vagy apasága,
m) szexuális irányultsága,
n) nemi identitása,
o) életkora,
p) társadalmi származása,
q) vagyoni helyzete,
r) foglalkoztatási jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama,
s) érdekképviselethez való tartozása,
t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője.

Minden megkülönböztetés tilos?

A fentiek nem jelentik azt, hogy bizonyos ésszerű, a munkához, a feladatokhoz, vagy a munkáltatóhoz kapcsolódó különbségeket ne lehetne figyelembe venni.

Ha női fehérnemű üzletbe keresnek eladót, akkor lehet kikötés, hogy a pályázó nő legyen, hiszen a feladatból adódóan ezt egy férfi eladó nem tudná ellátni. A vevők minden bizonnyal nem néznék jó szemmel, ha egy férfi eladó sertepertélne a próbafülkék között. Nem igaz azonban ez egy cipőüzlet esetében, ahol akár jogszerűtlen hátrányos megkülönböztetés is megvalósulhat, ha a férfi pályázót azért utasítják el, mert férfi.

Ugyanígy lehet ésszerű indoka annak, ha egy férfi focicsapat mellé nem nő, hanem férfi gyúrót választanak.

A megkülönböztetést csakis a munka jellege, természete indokolhatja, és az is csak olyan mértékben, hogy a megkülönböztetés még arányos legyen.

Számíthat a munkahely szellemisége a kiválasztás során?

A munkahely szellemiségéből adódó és arányos különbségtétel vallási, világnézeti meggyőződés, vagy nemzeti, etnikai hovatartozás alapján indokolhatja a megkülönböztetést. De csak akkor, ha az ésszerű és arányos. Ez nem minden munkakör esetén áll fenn. Fontos, hogy az tényleg indokolt legyen.

Ne gondoljuk, hogy a pályázók világnézeti, vallási hovatartozása minden esetben megkérdezhető, vagy döntő súllyal figyelembe vehető a kiválasztás során. Ez alapján választani a legtöbb esetben továbbra is jogellenes lenne.

Mikor vehető figyelembe a jelentkező világnézete?

A jogellenes megkülönböztetés alól csak olyan esetben lenne kivétel, mint például egy katolikus egyházi iskola tanári álláshelye. Itt ugyanis lényeges és ésszerű követelmény lehet, hogy a pályázó az iskolai világnézettel megegyező felekezethez tartozónak vallja magát. Természetesen ez nem feltétlenül kell, hogy lényeges követelmény legyen.

Egy karbantartói munkakörnél viszont már nem igazán tekinthető ésszerű megkülönböztetésnek, ha a jelentkező vallása alapján döntenek. Gondoljunk csak bele észszerűen! A kalapács használata nem kívánja meg, hogy a személy katolikus legyen.

A „fiatal, csinos titkárnő kerestetik”, vagy a „férfi éjjeliőrt felveszünk” és hasonló jeligéjű álláshirdetések bár lehet, hogy jó ötletnek tűnnek, de a legtöbb esetben nem jelentenek jó választást.

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog