Egyéni cég – Alig ismerik, mit érdemes tudni róla?

2021. 05. 10., 17:30

Magyarországon az egyéni vállalkozás a legelterjedtebb vállalkozási forma. Ezzel szemben az egyéni cég alig ismert, és mindössze néhány száz található belőle. Mégis érdemes tisztában lenni az alapvető jellemzőivel, mivel egyeseknek ez lehet a megfelelő vállalkozási mód. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

Mi az egyéni cég?

Az egyéni cég a cégjegyzékbe bejegyzett és néhány eltéréssel a cégekre vonatkozó jogszabályok alapján működő egytagú vállalkozás.

Ez a cégforma nem tartozik a gazdasági társaságok közé, így nem rendelkezik önálló jogi személyiséggel, mint például a korlátolt felelősségű társaság vagy a betéti társaság. Azonban jogosult arra, hogy saját cégneve alatt – tehát a tagjától elkülönülten - jogokat szerezzen és kötelezettségeket vállaljon. Például szerezhet tulajdont, köthet szerződést, pert indíthat és perelhető is.

Ahogy a neve is mutatja, az egyéni cégnek kizárólag csak egy tagja lehet. Egyik sajátossága, hogy csak az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy (azaz ember) alapíthatja. Egy személy csak egy egyéni cégnek lehet a tagja, illetve alapítója. Fontos tudni, hogy a tag nem lehet egyben gazdasági társaságban korlátlanul felelős tag is, azaz nem lehet közkereseti társaság tagja vagy betéti társaság beltagja.

Hogyan alapítható?

Az egyéni cég a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre. A bejegyzéshez az alapítónak el kell fogadnia a létesítő okiratot, amelyet közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. Az egyéni céget csak nyilvántartásba vett egyéni vállalkozó alapíthatja meg, feltéve, hogy nem szünetelteti a tevékenységét. Az egyéni cég cégjegyzékbe való bejegyzése után az egyéni vállalkozót törlik a nyilvántartásból, mivel nem lehet valaki egyidejűleg egyéni cég tagja és egyéni vállalkozó is.

Az alapító okiratban kötelező meghatározni az alapvető adatokat és a működésre vonatkozó alapvető információkat, így:

  • a cégnevét és székhelyét,
  • az alapítóját (neve, anyja neve, lakóhelye és egyéni vállalkozói nyilvántartási száma feltüntetésével),
  • a főtevékenységét és valamennyi további tevékenységét,
  • a jegyzett tőkét, a tag vagyoni betétjének összegét, valamint a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét,
  • a működésének időtartamát, ha azt határozott időre alapítják,
  • könyvvizsgáló kijelölése esetén a könyvvizsgáló nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét),
  • az osztalékelőleg fizetésének lehetőségét.

Nevében az „egyéni cég” kifejezést vagy az Ec. rövidítést mindig szerepeltetni kell.

A cég ügyvezetését és képviseletét elláthatja az egyéni cég tagja, de arra is lehetőség van, hogy e feladatok ellátására más személyt válasszon vezető tisztségviselővé. 

Ha a tevékenységi körnek gyakorlásához hatósági engedély szükséges, akkor a cég e tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti.

Az egyéni cég vagyona, felelőssége a tartozásokért

Az egyéni cég önálló, a tagtól elkülönült vagyonnal rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy az egyéni cég által megszerzett vagyon, pénzeszköz és a cég által vállalt kötelezettség nem válik automatikusan a tag vagyonává. Azok a cég vagyonába tartoznak.

Az alapító az alapításkor köteles a jegyzett tőkének megfelelő vagyoni hozzájárulást rendelkezésre bocsátani. A hozzájárulás lehet pénzbeli vagy nem pénzbeli (pl. eszközök, értékkel bíró jogosultságok) hozzájárulás. A jegyzett tőkének nincs minimum összege, de amennyiben a 200 000 forintot nem haladja meg, akkor csak pénzbeli hozzájárulás lehet.

A tag részére a tagsági viszonya alapján kifizetést vagy más nem pénzbeli juttatást teljesíteni főszabály szerint az adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékból lehet, osztalék címén. A tag kaphat kifizetést abban az esetben is, ha a cég a jegyzett tőkéjének csökkentése mellett dönt.  

Az egyéni cég a kötelezettségeiért elsősorban a saját vagyonával felel. A tagjának mögöttes felelőssége van. Ha a cég vagyona a tartozásokat nem fedezi, a tag saját vagyonával korlátlanul felel. Korábban volt lehetőség korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni céget létrehozni és működtetni, azonban a jelenlegi szabályok ezt már nem teszik lehetővé.

Felmerülhet a kérdés, hogy mi történik azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket az egyéni céget alapító egyéni vállalkozó az alapítást megelőzően vállalt? Az egyéni vállalkozót terhelő kötelezettségek az egyéni céget is terhelni fogják az alapítást követően. Az olyan kötelezettségekért, amelyet az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnéséig vállalt, a korábbi egyéni vállalkozó és az egyéni cég korlátlanul és egyetemlegesen felelős. Ez azt jelenti, hogy nem csak akkor felel az egykori egyéni vállalkozó a tartozásért, ha az egyéni cég vagyona azt nem fedezi, hanem közvetlenül tőle is követelhető a teljes tartozás.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 10., 10:10
A munkaviszony többféleképpen szűnhet meg. Lehet munkáltatói vagy munkavállalói felmondás, de a felek közös megegyezéssel is dönthetnek a munkakapcsolat végéről. Olyan is lehetséges, hogy felmondás közös megegyezéssel? Vagy itt már valami nem stimmel? – teszi fel (és válaszolja meg) a kérdést dr. Kocsis Ildikó ügyvéd, vitarendezési szakjogász.
2024-10-10 21:50:00
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) – az EU helyreállítási alapjának, a NextGenerationEU-nak a központi eleme – továbbra is eredményesen működik. A végrehajtása gyorsul, és folyamatos reformokat és beruházásokat ösztönöz a tagállamokban – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS