DAC7: újabb kötelezettség terheli a webáruházak és digitális platformok üzemeltetőit

2023. 04. 06., 15:38

A legfontosabb tudnivalókat az RSM Hungary szakértője foglalta össze.

Az e-kereskedelem rohamos fejlődésének adózási szempontú lekövetésére az EU már évek óta kidolgozott egy ütemtervet, amelynek legújabb állomása az ún. DAC7 együttműködés és automatikus információcsere. A 2021/514/EU irányelv implementálása és alkalmazása minden tagállamban kötelező, így a platformszolgáltatók nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége (DAC7) Magyarországon is hatályba lépett 2023. január 1-jével – írja friss bejegyzésében Palicz Petra, az RSM Hungary Adóüzletágának menedzsere.

Mi is az a DAC7?

A DAC7 elsődlegesen az ún. digitális platformok üzemeltetőire ró kötelezően átvilágítási-, adatszolgáltatási- és nyilvántartási kötelezettséget, amely alapján az uniós tagállamok automatikus információcserét hajtanak végre ellenőrzési tevékenységük támogatása érdekében.

A kötelezettségeknek való jogszerű megfelelés nem elhanyagolandó, ugyanis az egyes tagállamok adóhatóságai a kapott információkat mind jövedelemadó-, mind áfa kötelezettségek tekintetében felhasználhatják.

Ennek érdekében a platformüzemeltetők kötelesek az adóhatóság felé számos olyan adatról információt szolgáltatni az általuk működtetett felületen terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó partnerekről, amelyekre eddig talán nem volt ilyen mértékben rálátásuk – így többek között a tranzakciók összegéről, az érintett pénzforgalmi számla bizonyos adatairól, de magánszemélyek esetén riportálandó adat a születési dátum is. A kötelezettség része az ügyfélátvilágítás is, melynek keretében a platformüzemeltetők kötelesek ügyfeleik egyes azonosító adatainak beszerzésére, bejelentésére és időszakos felülvizsgálatára is.

Új fogalmak: platform, szoftver

A DAC7 kapcsán új fogalmakkal is meg kell ismerkednünk, amelyek gyakorlati értelmezése sok esetben problémákba ütközhet.

Elsődleges jelentőségű az platform kifejezés értelmezése. Fontos kihangsúlyozni, hogy platform alatt nem csak a klasszikus termékértékesítést végző webáruházak értendők. Platform minden, a felhasználók számára hozzáférhető szoftver (honlapok és azok részei is) és alkalmazás (beleértve a mobilalkalmazásokat), amely lehetővé teszi az értékesítők számára a többi felhasználóval történő kapcsolatfelvételt az alábbiakban részletezett, ún. érintett tevékenység közvetlen vagy közvetett, a felhasználók számára történő elvégzése céljából.

Az elhatárolást segíti, hogy platformnak minősülhet az érintett tevékenység ellenértékének beszedésére és kifizetésére irányuló bármilyen megoldás is, ugyanakkor nem foglalja magában azon szoftvert, amely az érintett tevékenységgel kapcsolatos kifizetések kezelését, automatizált fizetési megoldásokat teszi lehetővé. Az érintett tevékenység felhasználók általi megjelenítése vagy hirdetése (bannerek), illetve a felhasználók valamely platformra történő átirányítása vagy áthelyezése sem keletkeztet DAC7 jelentéstételt.

A webes vásárlások zöme érintett lehet

  • A DAC7 a digitális platformokon keresztül végzett tevékenységek nagy részére kiterjedhet, az alábbi, ún. érintett tevékenységek eshetnek adott feltételek mentén adatszolgáltatási kötelezettség alá:
  • ingatlan bérbeadás (beleértve a lakó- és üzleti ingatlanokat, egyéb ingatlant és parkolóhelyet),
  • személyi szolgáltatások nyújtása,
  • termékek értékesítése,
  • közlekedési eszköz bérbeadás.

Ugyanakkor a jogalkotó két esetkört is megjelölt, amikor mentesülni lehet a kötelezettségek alól:

  • a platformüzemeltető az adatszolgáltatási (naptári) időszakban kevesebb mint 30 áruértékesítést tett lehetővé, és ezek kifizetett vagy jóváírt ellenértékének teljes összege nem haladta meg a 2000 eurót; illetve
  • több mint 2000, közvetített ingatlanra vonatkozó ingatlan bérbeadás útján végzett érintett tevékenységet tett lehetővé.

Mire érdemes figyelniük a DAC7 kapcsán a webáruház és digitális platform üzemeltetőknek?

A DAC7 kötelezettség a fentieken túl sok egyéb részletszabályt tartalmaz, de összegyűjtöttünk pár tudnivalót, melyre már most érdemes kiemelten figyelni és a szükséges intézkedéseket megtenni:

  • nem csak uniós platformüzemeltetők lehetnek érintettek a kötelezettség tekintetében;
  • az első adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése 2024. január 31., de a már működő platformüzemeltetőknek 2023. február 15-ig regisztrálni kellett ezen minőségüket a NAV-nál;
  • a platformüzemeltetőket legkésőbb 2023. december 31-ig átvilágítási kötelezettség terheli a szerződésben álló értékesítő partnereivel, melynek során a beszerzett információk megalapozottságát az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők kötelesek ellenőrizni;
  • az értékesítőkre vonatkozó számos szervezeti adat mellett az értékesítési bevételekről is adatot kell szolgáltatni;
  • 10 évig terjedő nyilvántartási kötelezettség;
  • a kötelezettségek nem megfelelő teljesítése 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

A fentiekből látható, hogy a platformüzemeltetők nincsenek is olyan könnyű helyzetben a kötelezettségek feltérképezése kapcsán, számos részletszabályra és határidőre figyelemmel kell lenni, beleértve a meglévő rendszerek és folyamatok adaptálását és újragondolását is – hívja fel a figyelmet Palicz Petra.

RSM Hungary

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 07., 14:25
Széles körben ismert az online vásárlások esetén a fogyasztót megillető 14 napos elállási jog. Az elálláshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében 2026. júniustól kötelező online elállási funkciót biztosítani a távollévők közötti fogyasztói szerződések esetén. Az elállási joggal, illetve az online elállási funkcióval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026. 10. 06., 21:55
„A változások elsősorban a fogyasztóknak értékesítő kereskedőket, webáruházakat és online piactereket érintik. A gyártóknak és importőröknek is érdemes azonban áttekinteniük, hogy a kereskedőknek átadott – a termékek tartósságára, javíthatóságára, várható élettartamára, szoftverfrissítéseire és tartóssági jótállására vonatkozó – információk pontosak és megfelelően alátámasztottak-e.”
2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.
2026-10-07 11:25:00
A kötelező nyugtaadat-szolgáltatás első hónapjában már több mint 12,3 millió nyugta adata érkezett be a NAV-hoz; a szeptemberben beküldött bizonylatok összértéke meghaladta a 32,6 milliárd forintot – tájékoztatott az adóhivatal. A NAV ingyenes ePénztárgép alkalmazásával már csaknem 700 ezer elektronikus nyugtát állítottak ki.
2026-10-06 21:15:08
Khurshid Samiev, a szamarkandi régió kormányzóhelyettesének vezetésével üzleti delegáció tárgyal Budapesten 2026. október 15-16. között. Üzbég vállalatok képviselőinek részvételével üzleti fórumot rendeznek október 15-én Budapesten.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS