Gyakori vélekedés, hogy a büntetőjogi felelősség és kockázat kizárólag a magánszemélyeket terheli, és a cégek biztonságban vannak az efféle eljárásoktól. Ez azonban koránt sincs így. Ráadásul, a cégek sok esetben már a nyomozás legelején „megbélyegződnek”, és emiatt visszafordíthatatlan károkat szenvednek – holott az ügy akkor igazán még el se kezdődött. A legfontosabb tudnivalókat a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője magyarázza el.
Egy cég tipikusan akkor kerülhet az eljárás „vádlottjai” közé, ha a bűncselekményt a cég érdekében vagy előnyére követték el, és ebben a cég valamely szereplője (például ügyvezetője, cégvezetője, munkavállalója, felügyelőbizottsági tagja) is közrehatott. Ilyen helyzet tipikusan előállhat például korrupciós vagy gazdasági bűncselekmények esetén. Képzeljünk például el egy olyan esetet, ahol a cég vezetője kenőpénzzel szerez meg egy előnyt jelentő szerződést a cég számára. Ha ez kiderül, a hatóság nem csak a vesztegetést elkövető magánszeméllyel szemben, hanem az általa irányított cég ellen is eljárást indíthat, mondván, a bűncselekményt a cég javára követték el. De szintén a büntetőeljárás kereszttüzében találhatja magát a cég akkor, ha fiktív számlákat fogad be, és azok után áfalevonási jogot gyakorol.
„Értelemszerűen egy jogi személyt nem lehet sem letartóztatni, sem végső soron szabadságvesztésre ítélni. Ettől függetlenül azonban a céggel szemben komoly büntetőjogi szankciók szabhatók ki” – magyarázza Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje. A leggyakoribb ilyen intézkedés a pénzbírság. Annak legnagyobb összege a bűncselekménnyel a cég által megszerzett (vagy megkísérelt) anyagi előny háromszorosa is lehet, ami elég elrettentően hangzik. Mindezek mellett a gyakorlatban ritka az az eset, amikor az anyagi előny 100 százalékát meghaladó pénzbírságot állapítanak meg.
A vádiratban az ügyészség, pénzbírságon túl, indítványt tehet a cég tevékenységének korlátozására vagy akár a cég megszüntetésére is. A tevékenység korlátozása sokrétű lehet – így például a céget el lehet tiltani közbeszerzési eljárásokban való részvételtől, koncessziós szerződést megkötésétől vagy állami támogatásoktól. A korlátozás a gyakorlatban mindig a cég működésének legfájdalmasabb pontjaira hat: ha például egy építőipari vállalat számára létfontosságúak a közbeszerzések, akkor egy időleges eltiltás a közbeszerzésektől értelemszerűen komoly érvágásként hathat a cég működésére. A cég megszüntetésére, mint szankció alkalmazására, csak ritkán, kivételes esetben kerül sor.
„Egy büntetőseljárás alá vont cégnek az igazi hátrányt azonban nem is feltétlenül az okozza, ha a fenti büntetőjogi szankciók egyikét alkalmazzák vele szemben. Az igazi tortúra sokkal korábban kezdődik” – véli a Jalsovszky szakértője.
Amint ugyanis a nyomozóhatóság úgy véli, hogy az elkövetett bűncselekmény és a cég között kapcsolat állhat fent és a cég ellen büntetőeljárást indít, úgy ezt a tényt bejegyeztetheti a cég cégkivonatára. A cégbíróságnak ilyenkor nincs mérlegelési joga, a nyomozóhatóság indítványára köteles az eljárás tényét a cégkivonaton feljegyezni. Ez pedig számos, nem várt következménnyel fog járni a cég életében.
Bárki, aki az adott céggel ezt követően kapcsolatba kerül és a cégkivonat alapján kíván érdeklődni a vállalkozás megbízhatóságáról, látni fogja a bejegyzett büntetőeljárás tényét. Márpedig ez a gyakorlatban számos hátrányt tud okozni.
– Értelemszerűen csökken ilyenkor a cég hitelminősége, ami egyrészt a fennálló hitelszerződések felmondhatóságával, másrészt további hitelek vagy egyéb finanszírozási formák hozzáférhetőségének a beszűkülésével járhat.
– A jogszabály konkrét korlátozást is fűz a büntetőeljárás bejegyzéséhez: az a cég, amely ilyen módon lett megbélyegezve, nem vehet részt átalakulásokban és ezáltal számos szervezeti restrukturálástól el van vágva.
– A szigorú közbeszerzési kiírások miatt azok a cégek, amelyekkel szemben büntetőeljárást kezdeményeztek, legtöbbször nem vehetnek részt a közbeszerzési eljárásokban. Ugyanígy elveszíthetik folyamatban levő és jövőbeni pályázati lehetőségeiket, nem is beszélve arról, hogy adott esetben még az elnyert pályázati támogatások visszafizetésének kockázata is felmerülhet.
– Számos egyéb üzleti hátránnyal is szembesülhetnek az ilyen, megbélyegzett cégek. Piaci szereplők kockázatosnak minősíthetik őket és ezért csak rosszabb feltételekkel kötnek velük szerződést – így például biztosítótársaságok emelhetik a velük szemben alkalmazott biztosítási díjakat. De könnyen felmerülhet az a kockázat is, hogy egyes kulcsmunkavállalók elpártolnak a cégtől, akiket ebben a helyzetben várhatóan nehéz lesz pótolniuk.
Ráadásul mindezek a hátrányok úgy érik a cégeket, hogy nemhogy „elítélésükre” nem került még sor, hanem sokszor még az álláspontjukat sem tudták kifejteni, hiszen a nyomozás éppen csak megindult.
A céggel szemben kiszabható szankciók, de különösen mindazok a hátrányok, amelyek már a nyomozás megindításával együtt terhelik őket, sokszor ahhoz vezetnek, hogy a cég üzleti helyzete rendkívül megnehezedik. Sok esetben ezek a cégek még a nyomozási eljárás lezárását sem élik túl. Mit érdemes ilyenkor tenni?
„A fenti kockázatok mérsékelhetők, ha a cég fokozott hangsúlyt helyez a prudens működésre. Ez feltételezi többek között a cég működésére vonatkozó szabályok és szabályzatok írásba foglalását és belső kommunikálását, és azok betartatását a menedzsment által. De erre alkalmas lehet visszaélés-bejelentési rendszer bevezetése is a cég életébe” – emlékeztet Barta Péter.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”