Cégek a vádlottak padján – Jelentősen változnak a büntetőeljárási szabályok

2025. 06. 11., 16:10

Egyes bűncselekmények – például csalás, vesztegetés vagy pénzmosás – esetén nemcsak az elkövető, hanem a bűncselekmény elkövetésében érintett cég is felelősségre vonható. Jövő évtől alapjaiban megváltozik a cégek felelősségre vonásának szabályrendszere, így többek között lehetővé válik a köznyelvben vádalkuként emlegetett egyezségkötés a cég és az ügyészség között. A legfontosabb tudnivalókat dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda jogászai foglalták össze.

Mi indokolja a reformokat?

A szervezeti bűnözés egyre agresszívebb térnyerésével egyre nagyobb igény merül fel arra, hogy a cégek felhasználásával elkövetett bűncselekmények esetén ne csak a magánszemély elkövetőt, hanem a céget is felelősségre vonják. Ezt már a jelenlegi szabályok is lehetővé teszik, azonban a jogalkotó jövő évtől új dimenzióba emelte a jogi személyek, és így a cégek büntetőjogi felelősségének rendszerét annak érdekében, hogy a kiszabott intézkedések egyrészt hatékonyabbá váljanak, másrészt pedig kiszámíthatóbbak, arányosak és szükségesek legyenek. A reform másik fő célja az, hogy ezek a cégek proaktívabban részt vegyenek a büntetőeljárásban biztosítva részükre a védekezés, az együttműködés és az önkéntes jóvátétel lehetőségét.

Vádalku a cégekkel?

Talán az egyik legfontosabb újítás, hogy jövő évtől a büntetőeljárás alá vont cég és az ügyészség egyezséget – a köznyelvben „vádalkut” – köthet, mondta el dr. Bognár Alexandra. A „vádalku” vagy egyezségkötés a mostani szabályok szernt jelenleg csak a magánszemély elkövetők részére biztosított, így a cégek inkább passzív védekezésre kényszerülnek a hatóságokkal való együttműködés helyett.

Olyannyira így van ez, hogy ráadásul a magánszemély elkövető még közvetett módon sem egyezkedhet a hatóságokkal. Ez azt jelenti, hogy olyat sem lehet csinálni, hogy a magánszemély a cégre is kiterjedően köt vádalkut, azaz például azt ajánlja a hatóságnak, hogy ő feltárja a történetet, a cég pedig visszafizeti az államnak okozott kárt – magyarázza dr. Suller Noémi.

Ez azért is nem szerencsés, mert a céges bűncselekményeknél valójában szinte mindig a cégnél realizálódik valamiféle vagyoni előny: az elcsalt adóból a cég gazdagodik, a lefizetett közbeszerzési eljárásból úgyszintén. Nem logikus tehát az, hogy éppen a céget zárják ki a jogszabályok abból, hogy önkéntes jóvátételt gyakorolhassanak. Emiatt is üdvözlendő az, hogy az új szabályok ezt a jelenlegi faramuci helyzetet megváltoztatják és jövő évtől a cég is köthet egyezséget – mondja dr. Bognár Alexandra.

Mikor köthet majd a cég vádalkut?

Az egyezség megkötésére akkor kerülhet sor, ha a cég a bűncselekmény elkövetésében való érintettségét elismeri, és vállalja, hogy az okozott kárt megtéríti, a káros következményeket helyreállítja vagy a szerzett előnyt a hatóság rendelkezésére bocsátja, illetve, ha biztosítja, hogy ne történjen bűnismétlés. Feltétel továbbá a cég együttműködő magatartása azzal, hogy bűncselekmény felderítéséhez szükséges a szükséges információkat, adatokat, okiratokat és egyéb bizonyítási eszközöket a hatóságnak átadja, illetve megfizeti a kialkudott pénzbírság összegét. Ha a cég törvényes képviselője (azaz például ügyvezetője) terheltként vesz részt a büntetőeljárásban, akkor az egyezségkötés feltétele az is, hogy ő a bűncselekmény elkövetését beismerje. Garanciális szabály, hogy azt a céget nem lehet megszüntetni, amelyik az ügyészséggel egyezséget kötött, a többi intézkedés pedig csak az egyezségben meghatározott mértékben kerülhet kiszabásra – teszi hozzá dr. Suller Noémi.

Az együttműködésre egyébként nemcsak a nyomozás alatt lesz lehetőség, hanem akár később is. Így például, ha a nyomozás már lezárult és büntetőbíróság előtt van az ügy, az előkészítő tárgyaláson is lehetősége nyílik az eljárás alá vont cégnek. Ebben az esetben akár már az előkészítő szakban befejezhető az ügy.

A jövő január 1-jén hatályba lépő új szabályokat – meghatározott kivételekkel – a folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell majd. A reformok tehát azokat a cégeket is érinteni fogják, akik ellen már most eljárás van. 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-13 17:20:00
A 2026-os év második negyedéve éles regionális különbségeket és a vásárlói magatartás szembetűnő átalakulását hozta a hazai lakáspiacon. Az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése szerint a piac végleg áttért a vevői tudatosságra, az átgondolt finanszírozásra és a reális árazásra épülő működési modellre.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS