Olyan büntetőügyekben, amelyben cég érintett, már eddig is lehetőség volt arra, hogy a cég vezetője mellett magát a céget is a büntetőpadra ültessék. A gyakorlatban erre eddig csak ritkán került sor. 2026-tól azonban gyökeresen megváltoznak a cégek elleni büntetőeljárás szabályai és várhatóan gyakrabban vonják majd a cégeket is felelősségre. A legfontosabb szabályokat a Jalsovszky Ügyvédi Iroda gyűjtötte össze.
A cégek is megbüntethetők?
Kevéssé ismert, hogy büntetőeljárás nem kizárólag a bűncselekményt elkövető magánszeméllyel szemben folytatható le, illetőleg nem kizárólag az elkövető magánszeméllyel szemben lehet büntetőjogi szankciókat alkalmazni. A hatályos szabályozás már 2004 óta lehetővé teszi, hogy ha a cég vezetője, tagja, alkalmazottja, vagy felügyelőbizottsági tagja a cég javára vagy a cég felhasználásával valamilyen bűncselekményt követ el, akkor az elkövető magánszemélyen túl, vele egyidejűleg a céget is megbüntessék. Emögött az a feltételezés húzódik, hogy a cég az elkövetett bűncselekmény miatt jogellenes versenyelőnyre tesz szert másokkal szemben (pl. másokhoz képest túlzottan olcsón jut árukészlethez, mivel áfacsalt árukról van szó; vagy a vezető korrupciós magatartása miatt pályázatot nyer el mások elől), ezért illő őt is megbüntetni az elkövető mellett.
Ha a bűnösség bebizonyosodik, akkor a cégeket tipikusan pénzbírság megfizetésére kötelezik, ritkább esetekben korlátozzák a tevékenységüket (pl. nem folytathatnak valamilyen konkrét tevékenységet, nem vehetnek részt közbeszerzési eljárásokban, illetve nem részesülhetnek állami támogatásokban). Végső soron akár meg is szüntethetik a céget.
A vonatkozó jogi szabályozás 2004 óta csak kisebb ráncfelvarrásokon esett át. Időközben azonban jelentősen megváltoztak mind a minket körülvevő gazdasági körülmények, mind a gazdasági, illetve online bűncselekmények jellege, szervezettsége is. Mindezt a törvényhozók is felismerték és 2026-tól jelentősen átszabják a cégekkel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedések rendszerét. A reformok célja egyrészt, hogy sokkal több cég kerüljön a „vádpadra”, másrészt pedig, hogy arányosabb büntetőjogi szankciók szülessenek a cégekkel szemben.
A gondatlan elkövetés is elegendő lehet
„Szembetűnő változás, hogy míg korábban csak szándékos bűncselekmények elkövetése esetén lehetett a cégekkel szemben büntetőjogi intézkedéseket alkalmazni, addig jövőre már gondatlan elkövetés esetén is” – ismerteti Barta Péter csoportvezető ügyvéd. Tehát míg korábban nem volt lehetőség a céggel szemben büntetőjogi intézkedést alkalmazni, ha pl. egy megelőzhető munkahelyi baleset következtében az egyik kolléga megsérült, addig az új szabályozás alapján már nem csak a vezető ítélhető el ilyenkor foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt, hanem a cég is megbüntethető és reálisan pénzbírsággal kell számolnia.
Sőt, egy cég mostantól már akkor is számolhat büntetőjogi következményekkel, ha a bűncselekményt nem a cég vezetője, hanem a cég egyik alkalmazottja követte el, és a cég vezetője arról azért nem tudott, mert gondatlanságból elmulasztotta a megakadályozásához, megelőzéshez szükséges intézkedéseket megtenni (eddig csak akkor lehetett a céggel szemben büntetőjogi szankciót alkalmazni, ha a cég vezetője szándékosan mulasztotta el a megelőző intézkedések megtételét). Tipikus példa, ha egy alvállalkozó úgy tud bekerülni a céghez, hogy a beszerzési vezető számára borítékban visszavisz pénzeket (vagy felépíti a vezető nyaralóját), és az ügyvezető nem felügyelte kellő mértékben az alkalmazott munkáját, nem fogadott el antikorrupciós politikát és nem képezte a korrupciós bűncselekmények megelőzésére a kollégákat. Ilyen esetekben egyaránt büntethető a beszerzési vezető, az ügyvezető és maga a cég is.
Most már az újonnan alapított és a külföldi cégek is büntethetők
2026-tól olyan cégekkel szemben is indulhat büntetőeljárás, amelyek csak a bűncselekmény elkövetése után jöttek létre. Az elsőre meglehetősen furcsának tűnő szabályozás főként azt az esetet hivatott rendezni, amikor a korrupciós cselekmény – a jogtalan előny ígérete (pl. „ha elintézi az építési vagy környezetvédelmi engedélyt gyorsan, akkor több millió forint üti a markát”) – egy olyan későbbi szerződés érdekében történik, amelyet csak a cég megalapítása után kötnek meg. Ilyen esetben a cég már nem fog tudni azzal védekezni, hogy a korrupciós bűncselekmény elkövetése akkor történt, amikor ő még nem is létezett.
A jövőben a hatóságok ráadásul már külföldi jogi személyekkel szemben is jogosultak lesznek eljárni, feltéve, hogy a magyar Büntető Törvénykönyvet kell alkalmazni az ügyre (mert pl. egy magyar magánszemély elkövető egy adóparadicsomi cége felhasználásával követ el pénzmosást). Érdekes kérdés azonban, hogy egy kajmán-szigeteki vagy BVI céggel szemben kiszabott büntetőjogi intézkedésnek a magyar hatóság hogyan fog tudni érvényt szerezni.
Cégek a tárgyalóasztalnál
Már 2018 óta lehetőség van arra, hogy a magánszemély elkövető és az ügyészség egyezséget (vádalkut) kössenek egymással. Az egyezség az elkövető és az ügyészség megegyezését jelenti, amely során az elkövető, ha beismeri a terhére rótt bűncselekményt, az általános gyakorlathoz képeset jóval kedvezőbb büntetést fog kapni, az ügyészség pedig egy részletes, mindenre kiterjedő beismerő vallomást kap cserébe, amelyet másokkal szemben fel tud használni.
Az utóbbi néhány évben a gazdasági bűncselekmények – különösen a költségvetési csalások és korrupciós bűncselekmények esetén – egyre gyakoribbá váltak a fenti típusú egyezségek. Ugyanakkor ezeknek az egyezségnek korábban a cég semmilyen formában nem lehetett részese, a cégre az egyezség nem terjedhetett ki. Tehát hiába kötött a vezető egyezséget a saját személye tekintetében, a cég kapcsán erre nem volt módja, a céget ugyanúgy, szigorúan megbüntethették. 2026-tól azonban a cégek számára is lehetővé válik a vádemelés előtti egyezség megkötése az ügyészséggel.
A céges egyezség megkötésének feltétele ugyanakkor, hogy a cég vezetője elismerje a cég „érintettségét” a bűncselekményben és ennek részleteiről vallomást is tegyen. Az egyezség megkötésének feltétele továbbá, hogy a cég vezetője vállalja a kár megtérítését, bevezesse a jövőbeni bűncselekmények megelőzéséhez szükséges belső intézkedéseket (pl. compliance programokat, beszállítói ellenőrzési rendszert, antikorrupciós politikát), együttműködjön a hatóságokkal, és megfizesse a céget terhelő pénzbírságot.
„Ha pedig a cég vezetője esetleg maga is gyanúsított az ügyben, akkor további feltétel, hogy a vezető a saját bűnösségét is beismerje. Gyakorlati oldalról nézve ez komoly könnyebbség, mert ha a vezető egyezség megkötésében gondolkodott a saját személyét illetően, akkor most már a céget is beleveheti abba és ezáltal a cég is olcsóbban megúszhatja az eljárást” – mondja a Jalsovszky szakértője.
Újragondolt bírság: a méret számít
A cégekkel szemben kiszabható pénzbírságok rendszere is teljesen átalakul. A jelenlegi szabályozás alapján a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt vagyoni előny háromszorosáig terjedő pénzbírság kiszabására van mód. Ehelyett 2026-tól a pénzbírság minimuma 1 millió forint lesz, maximuma pedig a cég előző évi nettó árbevételének 3–5 százaléka.
Az új szabály tehát akkor kedvezőbb a mostanihoz képest, ha a cég árbevétele nem nagyobb, mint az elérni kívánt vagyoni előny százszorosa. Komoly hátrány lehet viszont azoknak a nagyobb cégeknek, akiknek az árbevétele óriási, a bűncselekménnyel elért vagyoni előny azonban ehhez képest marginális. Ilyenkor ugyanis könnyedén előállhat az a helyzet, hogy jóval több pénzbírságot kell fizetni, mint amennyit a régi szabályok alapján kellett volna.
Továbbá az új rendszer nem veszi figyelembe a költségszerkezetet és a nyereségességét sem, hiszen egy árbevétel-alapú bírságról van szó. Így ugyanakkora bírságra számíthat egy 2–3 százalékos profitrátával működő kereskedő és egy 30–40 százalékos profitrátával működő befektetési tanácsadó, ha árbevételük megközelítőleg azonos.
Elkerülhető a „szégyenbélyeg”
A jelenlegi szabályozás alapján már a nyomozás legelején megbélyegezhették a cégeket, hiszen ha bevonták a büntetőeljárásba őket (vagyis közölték velük, hogy később büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor velük szemben), akkor ez a tény automatikusan bejegyzésre került a cégjegyzékbe. Az ilyen információ így azonnal nyilvánosságra került, holott még sem vádról, sem jogerős bírósági ítéletről nem beszélhettünk, éppen hogy csak megindult a nyomozás. Ez olyan negatív spirált indított el számos cég esetén, amely még akkor is végzetessé vált, ha a céget végül évekkel később „felmentették”. A cégjegyzéki bejegyzés miatt ugyanis elpártolhatnak az üzleti partnerek, a munkavállalók felmondhatnak, a bankok felmondhatják a kölcsönszerződéseket, a cég kiszorulhat a pályázati lehetőségekből, közbeszerzési és koncessziós eljárásokból stb.
Éppen ezért jelentős könnyítés, hogy 2026-tól már nem minden esetben fogják automatikusan bejegyezni a cégjegyzékbe a céget érintő büntetőeljárás megindítását, illetve a zár alá vételt. A jogszabályváltozás szerint leginkább csak akkor kell a cégbíróságot értesíteni a bejegyzés szükségességéről, ha a cég megszüntetése várható későbbi büntetőjogi intézkedésként – ez pedig rendkívül ritka.
„Ez a módosítás rendkívül üdvözlendő, hiszen ezáltal sok cég elkerülheti a bejegyzés miatti helyrehozhatatlan üzleti és reputációs károkat, és azt, hogy idő előtt tönkremenjen” – véli Barta Péter.
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.