Bizalomvesztés miatti munkáltatói felmondás

2021. 06. 29., 19:00

A munkaviszony munkáltató általi megszüntetésének többféle oka is lehet. Viszonylag gyakran előfordul, hogy a munkáltató azzal indokolja a felmondását, hogy elvesztette a bizalmát a munkavállalóban. A bizalomvesztés miatti felmondás jogszerű lehet, amennyiben megfelel a Munka Törvénykönyvében foglalt feltételeknek. Mikor mondhat fel a munkáltató bizalomvesztésre hivatkozva? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

A felmondás indokai

Amennyiben a munkáltató felmondással kívánja megszüntetni a munkaviszonyt, köteles a felmondást megindokolni. A felmondás indokait a Munka Törvénykönyve két csoportba sorolja:

  • a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy
  • a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.

A munkáltatónak arra is van lehetősége, hogy a munkaviszonyt azonnali hatállyal megszüntesse, amennyiben

  • a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
  • egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Az azonnali hatályú felmondást szintén meg kell indokolni. Az azonnali hatályú felmondás indoklási kötelezettsége alól kivétel:

A bizalomvesztés, mint a felmondás indoka

Minden munkaviszonyban alapvető feltétel, hogy a munkáltató és a munkavállaló között valamilyen szintű bizalom álljon fenn. Arra vonatkozóan, hogy a dolgozó mikor felel meg a munkáltató által belé vetett bizalomnak nem lehet általános meghatározást adni. A bizalom nagyban függ a munkakörtől és a munkaviszony egyéb körülményeitől is. Nyilvánvalóan nem ugyanazt jelenti a munkavállalóba vetett bizalom például egy takarító, egy pénztáros vagy egy gazdasági vezető esetén.

A Munka Törvénykönyve nem említi külön a bizalomvesztést, mint a felmondás indokát. Ennek oka, hogy a bizalomvesztés a munkavállaló magatartásával, képességével összefüggő felmondási okok csoportjába tartozik. Amennyiben a munkavállaló olyan magatartást tanúsít a munkaviszony alatt - akár a munkahelyen kívül is - amely a belé vetett munkáltatói bizalom elvesztéséhez vezet, az jogszerűen megalapozhatja a munkáltató felmondását.

A felmondás indokának a felmondás közlésekor fenn kell állnia a dolgozóval szemben. Ez a bizalomvesztésre alapozott felmondás esetén azt jelenti, hogy ha a munkáltatónak tudomására jutott a munkavállaló bizalomvesztést okozó magatartása, akkor nem késlekedhet sokáig az erre alapozott felmondás közlésével. Ha ugyanis a munkáltató akár több hónapig tovább foglalkoztatja a dolgozót, miután a bizalomvesztésre okot adó magatartásról tudomást szerzett, akkor a hosszabb késlekedés miatt már nem indokolható bizalomvesztéssel a felmondás. Ilyenkor a további foglalkoztatás arra utal, hogy a munkáltató nem vesztette el olyan mértékben a bizalmát, hogy a munkaviszony fenntarthatatlanná vált volna.

Az indokolási kötelezettség bizalomvesztés esetén

A munkáltató a felmondást köteles megindokolni. Nincs ez másként bizalomvesztésen alapuló felmondás esetén sem. Az indokolással szemben támasztott követelmény, hogy

  • tényszerű,
  • világos és
  • okszerű legyen.

Ezért bizalomvesztésen alapuló felmondás esetén sem elegendő a felmondás indokolásába csupán annyit beleírni, hogy a munkáltató elvesztette a munkavállalóba vetett bizalmát. Az ilyen indokolás nem világos, hiszen nem derül ki belőle ténylegesen mi vezetett a bizalomvesztéshez. A felmondásnak ezért világosan tartalmaznia kell, milyen tények, azaz a munkavállaló milyen magatartása vezetett a bizalomvesztéshez.

Mi okozhat bizalomvesztést?

A bizalomvesztés előidézésére alkalmas munkavállalói magatartásokat sokféleségük miatt nem lehetséges felsorolni.

Fontos, hogy a munkavállaló magatartásának olyannak kell lennie, amely alkalmas arra, hogy a munkáltató bizalmát megingassa. E tekintetben nem elsősorban az a fontos, hogy a munkáltató saját szubjektív megítélése szerint elvesztette-e a bizalmat a dolgozóban, hanem az, hogy általános, a társalomban elfogadott megítélés alapján megalapozhatja-e a bizalomvesztést a dolgozó magatartása. Ezért például nem lesz jogszerű valamely munkáltatói szabályzat bagatell, egyszeri és kisebb jelentőségű megsértése miatti bizalomvesztésre alapított felmondás, még akkor sem, ha a munkáltató maga úgy érzi, hogy ő már emiatt a kisebb szabálysértés miatt is elvesztette a bizalmát a dolgozóban.

Bizalomvesztést idézhet elő például a munkáltatónál irányadó magatartási vagy etikai szabályzat megszegése. Megalapozottnak találta a bíróság a bizalomvesztésre alapozott felmondást abban az esetben is, amikor a munkavállaló elmulasztotta előzetesen tájékoztatni a munkáltatót arról, hogy újabb munkaviszonyt létesít. Bizalomvesztéshez vezetett az is, amikor a munkavállaló a munkáltató tudta nélkül a munkáltatóval versenytárs cég megalapításában működött közre tagként.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-15 13:10:00
2024 márciusában tovább emelkedtek a lakbérek, országosan 0,8, Budapesten 1,8 százalékkal nőttek egy hónap alatt – derül ki a KSH–ingatlan.com-lakbérindex friss adataiból.
2024-04-15 10:10:10
A K&H kkv bizalmi index tavaly év végén látott javulása az idei első negyedévben ismét megtorpant: 4 pontos csökkenéssel mínusz10 ponton áll a mutató, ami így már közel két éve a negatív tartományban van.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Az élesztőről kevesen tudják, hogy nem valami furcsa vegyi anyag, hanem zseniális kis élőlény: a sarjadzógombák közé tartozik és gyakorlatilag mindenütt ott van a környezetünkben. Aki már készített cefrét, kelesztett tésztát vagy véletlenül megerjesztett egy gyümölcslét a konyhapulton, direkt vagy véletlenül már találkozott vele.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS