A vállalkozások közötti kapcsolatok egyik problémás területe a fizetési fegyelem. Bizony sokan a két kezüket is összeteszik, ha olyan ügyfelekkel, partnerekkel dolgozhatnak együtt, akik nem csak, hogy kifizetik a számlákat, de mindezt még időben is teszik. A probléma nem csak hazánkban, de az Európai Unióban is létezik. Ezért született meg az az uniós irányelv, ami a behajtási költségátalánnyal igyekezett orvosolni a helyzetet. Vajon sikerült? – teszi fel a kérdést dr. Kocsis Ildikó Ügyvéd.
Régóta létezik a behajtási költségátalány?
Csak néhány éve hallhattunk erről először, így nem csoda, ha eddig még nem találkoztál vele – kezdi friss bejegyzését az Érthető Jog oldalon dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.
A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011-es EU irányelv alapján született meg a hazai szabályozás.
A magyar jogba elsőként 2013-ban a Polgári Törvénykönyvbe került bevezetésre. A rendelkezéseket az új Polgári Törvénykönyvben azonban csak 2016. március 24-ig találhattuk meg. Attól kezdve már egy külön – mindössze 7 szakaszával talán a legrövidebb – törvény tartalmazza a behajtási költségátalány előírásait.
Mi is az a behajtási költségátalány?
Vállalkozások egymás közötti, illetve szerződő hatóságokkal létrejött kereskedelmi ügyletekből származó fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése miatt a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónyi forintösszegre tarthat igényt. Ezt nevezzük behajtási költségátalánynak.
Hogy még érthetőbb legyen, nézzük a részleteket is.
Hány napos, milyen összegű késedelem esetén jár?
Nincs meghatározva sem időbeli, sem a követelés nagyságrendjére vonatkozó korlát. Így akár már 1 napos késedelem esetén is járhat az összeg.
Bárkinek járhat a 40 euró?
Az érintettek köre:
Behajtási költségátalányra nem is gondolhatunk akkor, ha a szerződő felek nem esnek a fenti két kategória egyikébe.
Milyen szerződések esetén lehet behajtási költségátalányra igényt tartani?
Kereskedelmi ügyletek esetén lehet szó a behajtási költségátalányról.
Kereskedelmi ügylet: a vállalkozások, illetve vállalkozások és szerződő hatóságok között lebonyolított olyan ügylet, amelynek tárgya fizetés ellenében áruk adásvétele vagy szolgáltatások nyújtása.
Kötelező-e a behajtási költségátalány?
Bár nem kötelező élni a joggal, vagyis nem kötelező azt mindenképpen és minden esetben érvényesíteni, mégsem lehet azt szerződésben előre kizárni.
A törvény kimondja: „A behajtási költségátalányt kizáró vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis.”
A jogosulttól függ, hogy kéri-e, behajtja-e, de előre nem állapodhatunk meg úgy a szerződésben, hogy a behajtási költségátalányt nem lehet követelni.
Ugyanakkor van olyan eset, amikor a jogosult kérné, a kötelezettnek még sem kell azt megfizetni. A legújabb szabályozás alapján a kötelezett nem köteles megfizetni ezt az összeget, ha a késedelmét kimenti.
Lényeges korlát az 1 éves határidő
Ha élni szeretnénk a behajtási költségátalányt biztosító jogunkkal, van egy nagyon szigorú határidő, amire figyelni kell. Erre csak a késedelem bekövetkezésétől számított egy éves jogvesztő határidőn belül van lehetőség.
Figyelem, ez szigorú határidő, amit semmilyen „jó érvvel” sem tudunk meghosszabbítani. Ahogy a „jogvesztő határidő” elnevezés is mutatja, ezt követően a korábban létezett jog többé már nem érhető el, a jogosult számára az megszűnik.
dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog
Kapacitásbővítés, kutatás-fejlesztés, valamint munkavállalói képzés is szerepel abban a közel 200 millió euró értékű beruházássorozatban, amelyet gyöngyösi és csömöri telephelyein indít a fogyasztási cikkeket gyártó amerikai vállalat.
Döntő pillanathoz érkezett a paksi atomerőmű bővítése, a következő időszakban fel fog pörögni a munkálatok látványos része – jelentette ki Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.