Behajtási költségátalány: akár már egynapos késés is 40 euróba kerülhet?

2019. 02. 16., 12:35

A vállalkozások közötti kapcsolatok egyik problémás területe a fizetési fegyelem. Bizony sokan a két kezüket is összeteszik, ha olyan ügyfelekkel, partnerekkel dolgozhatnak együtt, akik nem csak, hogy kifizetik a számlákat, de mindezt még időben is teszik. A probléma nem csak hazánkban, de az Európai Unióban is létezik. Ezért született meg az az uniós irányelv, ami a behajtási költségátalánnyal igyekezett orvosolni a helyzetet. Vajon sikerült? – teszi fel a kérdést dr. Kocsis Ildikó Ügyvéd.

Régóta létezik a behajtási költségátalány?

Csak néhány éve hallhattunk erről először, így nem csoda, ha eddig még nem találkoztál vele – kezdi friss bejegyzését az Érthető Jog oldalon dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011-es EU irányelv alapján született meg a hazai szabályozás.

A magyar jogba elsőként 2013-ban a Polgári Törvénykönyvbe került bevezetésre. A rendelkezéseket az új Polgári Törvénykönyvben azonban csak 2016. március 24-ig találhattuk meg. Attól kezdve már egy külön – mindössze 7 szakaszával talán a legrövidebb – törvény tartalmazza a behajtási költségátalány előírásait.

Mi is az a behajtási költségátalány?

Vállalkozások egymás közötti, illetve szerződő hatóságokkal létrejött kereskedelmi ügyletekből származó fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése miatt a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónyi forintösszegre tarthat igényt. Ezt nevezzük behajtási költségátalánynak.

Hogy még érthetőbb legyen, nézzük a részleteket is.

Hány napos, milyen összegű késedelem esetén jár?

Nincs meghatározva sem időbeli, sem a követelés nagyságrendjére vonatkozó korlát. Így akár már 1 napos késedelem esetén is járhat az összeg.

Bárkinek járhat a 40 euró?

Az érintettek köre:

  • vállalkozás,
  • szerződő hatóság: a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti ajánlatkérő, akkor is, ha közbeszerzési eljárás lefolytatására nem köteles.

Behajtási költségátalányra nem is gondolhatunk akkor, ha a szerződő felek nem esnek a fenti két kategória egyikébe.

Milyen szerződések esetén lehet behajtási költségátalányra igényt tartani?

Kereskedelmi ügyletek esetén lehet szó a behajtási költségátalányról.

Kereskedelmi ügylet: a vállalkozások, illetve vállalkozások és szerződő hatóságok között lebonyolított olyan ügylet, amelynek tárgya fizetés ellenében áruk adásvétele vagy szolgáltatások nyújtása.

Kötelező-e a behajtási költségátalány?

Bár nem kötelező élni a joggal, vagyis nem kötelező azt mindenképpen és minden esetben érvényesíteni, mégsem lehet azt szerződésben előre kizárni.

A törvény kimondja: „A behajtási költségátalányt kizáró vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis.”

A jogosulttól függ, hogy kéri-e, behajtja-e, de előre nem állapodhatunk meg úgy a szerződésben, hogy a behajtási költségátalányt nem lehet követelni.

Ugyanakkor van olyan eset, amikor a jogosult kérné, a kötelezettnek még sem kell azt megfizetni. A legújabb szabályozás alapján a kötelezett nem köteles megfizetni ezt az összeget, ha a késedelmét kimenti.

Lényeges korlát az 1 éves határidő

Ha élni szeretnénk a behajtási költségátalányt biztosító jogunkkal, van egy nagyon szigorú határidő, amire figyelni kell. Erre csak a késedelem bekövetkezésétől számított egy éves jogvesztő határidőn belül van lehetőség.

Figyelem, ez szigorú határidő, amit semmilyen „jó érvvel” sem tudunk meghosszabbítani. Ahogy a „jogvesztő határidő” elnevezés is mutatja, ezt követően a korábban létezett jog többé már nem érhető el, a jogosult számára az megszűnik.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 09. 19., 10:49
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szervezésében 2022. szeptember elején Budapesten tanácskozott a genfi székhelyű Munkaadók Nemzetközi Szövetségének Európai és Közép-Ázsia csoportja. A konferencián, amelyre 35 országból érkeztek küldöttek, a VOSZ-t dr. Kovács Patrik és Barabás Tamás társelnökök, valamint Varga Julianna nemzetközi és oktatási igazgató képviselte, aki egyben az esemény egyik szervezője is volt. A rendezvényről őt kérdeztük.
2022-09-23 19:23:00
A Központi Nyomozó Főügyészség a külföldi hivatalos személy vonatkozásában üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő nyomozása során őrizetbe vett gyanúsított letartóztatását indítványozta.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS