Az élő sportközvetítés a streamingháború következő színtere

Az élő sportközvetítés a streamingháború következő színtere
2023. 03. 16., 18:23

A streaming videószolgáltatók dollármilliárdokat költenek az élő sportközvetítések jogaira, hogy ezzel vonzzák be és tartsák meg az egyre kiszámíthatatlanabb nézőket. A Deloitte Global előrejelzése szerint 2023-ban a streamingszolgáltatók több mint 6 milliárd dollárt költenek a főbb sportágak kizárólagos jogaira. Kérdés, mennyire lesznek sikeresek hosszú távon?

2021-ben a streamingszolgáltatók összesített tartalomköltése körülbelül 50 milliárd dollár volt, a sportjogokra fordított kiadások ennek az összegnek viszonylag kicsi, de így is jelentős részét teszik ki: az élő sporttartalmakra fordított kiadások ugyanis növekednek, a streamingszolgáltatók és a legnagyobb sportligák között pedig ezzel párhuzamosan egyre nő a kölcsönös függőség.

Az élő sportok ringjében már a rajongókért versengenek a kábeltelevíziós, közvetített és műholdas szolgáltatások – ebbe a ringbe száll most be a streaming. Az egyik sarokban a szórakoztatóipari vállalatok és a regionális sporthálózatok állnak, amelyek hagyományos lineáris csatornákkal rendelkeznek, és streamingszolgáltatást is kínálnak. A másik sarokban a kizárólag streaminggel foglalkozó szolgáltatók állnak, akik csak a streamingszolgáltatásukkal érhetik el a fogyasztókat. A harmadik sarokban a technológiai vállalatok állnak, amelyek streamingszolgáltatásaik hatókörét szeretnék szélesíteni, valamint növelni kívánják a fogyasztók ökoszisztémájukban eltöltött idejét. A negyedik sarokban pedig a ligák és az egyes csapatok állnak, akik speciális streamingszolgáltatásokat indítanak a közvetlen kapcsolatok kialakítása és a szuperrajongók kiszolgálása érdekében.

Mindenki nyerhet

Több közelmúltbeli példa is van a szolgáltatók megközelítésére. Egy globális, 2,5 milliárd dolláros megállapodás keretében az Apple a következő 10 évben minden amerikai Major League Soccer (MLS) mérkőzést egy külön erre a célra kifejlesztett Apple TV alkalmazáson keresztül streamel, az MLS bérlettulajdonosok ingyenesen férhetnek hozzá az alkalmazáshoz. A Viacom18 az indiai Premier League (IPL) krikettmeccseinek hazai digitális jogait szerezte meg egy ötéves, 3 milliárd dolláros megállapodás keretében, a Disney pedig nemrég szerezte meg Nemzetközi Krikett Tanács eseményeinek digitális és lineáris közvetítési jogait is Indiában 2027-ig.

„A növekvő szimbiózisból mindenki sokat nyerhet: a nagyobb versennyel és az előfizetők elvándorlásával szembesülve sok streamingszolgáltató az élő sport segítségével különbözteti meg magát. Az élő sporteseményekkel olyan hirdetőket is magukhoz csábíthatnak, akiket eddig nem értek el. A sportszervezetek pedig nagyobb bevételt generálhatnak a jogok értékesítésével, bővíthetik a termékeikhez való hozzáférést, és fiatalabb fogyasztókat érhetnek el” – mondta Hosszu Gábor, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója.

A prémium sportversenyek (Premier League, IPL, National Football League - NFL vagy a National Basketball Association - NBA) számára ez plusz bevételi forrást jelent a jegyeladások, szponzoráció és árucikkek mellett. A kisebb és újabb sportágak és ligák számára a streaming lehetőséget ad arra, hogy közvetítéshez jussanak, ami nagyobb ismertséghez és további növekedéshez vezet. A rajongók pedig még több, kedvenc sportágukhoz kapcsolódó tartalomhoz juthatnak hozzá, eredeti műsorok és dokumentumfilmek, korábbi meccsek, kapcsolódó másodlagos versenyek, vagy személyre szabott, interaktív, ill. valós idejű adatelemzés formájában.

A közeljövőben több kísérletezést láthatunk majd a streamingszolgáltatók részéről, a FuboTV már tett lépéseket a sportfogadás integrálására, az Amazon pedig azt tervezi, hogy az amerikai piacon többféle közvetítést kínál az NFL-meccsekhez, lehetővé téve a rajongók számára, hogy megválasszák a nézői élményt.

Mindenki veszíthet is

A sok platform és széttöredezettség megnehezítheti a szurkolók számára, hogy azt nézzék, amit és amikor akarnak – ez bonyolult és plusz költségekkel is jár. Sok szurkolónak már most is egy vagy több fizetős televíziós szolgáltatónál és több streaming szolgáltatónál kell előfizetnie, hogy kedvenc csapatát vagy sportágát nézhesse. Ez ahhoz vezethet, hogy a szurkolók egyre frusztráltabbak lesznek és egyre nagyobb rajtuk a nyomás, nehogy lemaradjanak az általuk kedvelt tartalmakról. Mindez mesterségesen akadályozhatja a szurkolói elköteleződést.

További kihívást jelent, hogy a jó minőségű élő sportot technikailag nehezebb streamelni, mint közvetíteni. A gyors tempó más műfajokhoz képest nagyobb képkockasebességet kíván, a rajongók pedig magas képminőséget és megbízhatóságot akarnak, különösen a prémium árú előfizetések esetében. A sportesemények ráadásul érzékenyebbek a késleltetési problémákra, a streaming esetében ráadásul ezek a késések akár egy percig is eltarthatnak. A jövőben a streaming csak akkor lesz képes olyan élményt nyújtani, mint a játékon belüli fogadás és interaktivitás, ha a késleltetéssel kapcsolatos problémák megoldódnak.

„A sportjogok birtoklása is határt szab a streamingszolgáltatók térnyerésének: a szerződések földrajzi elhelyezkedéstől és sportágtól függően 3-10 év között mozognak. Ez azt jelenti, hogy néhány nagy sportág, például az amerikai futball esetében a streamingszolgáltatók számára a következő lehetőség, amikor jogokra licitálhatnak és növelhetik a részesedésüket, csak a 2030-as évek elején nyílik meg. Kérdés, hogy a jogtulajdonosok kockáztatnak-e egy kritikus bevételi forrást, amikor a jelenlegi lineáris közvetítések már most is kiváló minőségűek, alacsony késleltetésűek és jelentős, már meglévő gyártási és terjesztési infrastruktúrával rendelkeznek. Ráadásul, az ingyenesen fogható sportközvetítéseknek mindig is döntő szerepe volt a sportágak ismertségének növelésében és új szurkolók megnyerésében. A hagyományos műsorszolgáltatók tehát valószínűleg még jó ideig messze a legfontosabbsportjogok fő vásárlói maradnak, még ha kisebb részesedéssel is” – tette hozzá a szakértő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS