Az egyezség legfontosabb tudnivalói

Mit értünk egyezség alatt?

Jogi értelemben egyezségről akkor lehet szó, ha a felek jogviszonyában valamilyen jogvita vagy olyan bizonytalanság van, amelyben a felek nem értenek egyet. Jogi értelemben nem egyezség, ha a felek között nincs jogvita, de a közöttük lévő jogviszonyt (pl. szerződést) közös megállapodással módosítják.

Egyezségről akkor beszélhetünk, ha a vitás vagy bizonytalan kérdést a felek közös megegyezéssel úgy rendezik, hogy kölcsönösen engednek egymásnak, vagy valamelyik fél egyoldalúan enged követeléséből.

Egyezségkötésre nem csak szerződésből eredő vitás kérdések esetén kerülhet sor. Az érintettek szerződésen kívüli jogi alapon fennálló jogaikkal, kötelezettségeikkel kapcsolatos vitáikat is rendezhetik egyezséggel. Például birtokvita, tulajdonjogi vita, például elbirtoklás esetén, öröklési jogi vita is rendezhető egyezséggel. Egyezségről akkor lehet szó, ha kétoldalú megállapodás születik a felek között, még akkor is, ha a megállapodásban csak az egyik fél enged. Nem egyezség, ha például az egyik fél egyoldalú nyilatkozattal engedi el a tartozás egy részét vagy egyoldalúan fizetési haladékot ad.

Az egyezségkötés következményei

Az egyezségkötés célja a vitás vagy bizonytalan helyzet rendezése. Az egyezség sok esetben magának a jogviszonynak, az abból eredő kötelezettségnek a módosításával jár. például a követelés csökkentése, fizetési határidő módosítása, további biztosítékok bevonása útján.
– Az egyezségkötés kereteit a felek akarata és a jogszabályok határozzák meg.
– Nem köthető érvényesen olyan egyezség, amely például jogszabályba vagy jóerkölcsbe ütközik, mivel az ilyen szerződés semmis.
– Ha utóbb kiderül, hogy a fél, illetve a felek a vitás vagy bizonytalan körülményre vonatkozóan tévedésben voltak, az nem érinti az egyezség érvényességét. Tehát tévedésre hivatkozva nem támadható meg eredményesen az egyezség, ha a vitás körülményre vonatkozóan a fél tévedett. Például, nem támadhatja meg a fél az egyezséget arra hivatkozva, hogy utóbb olyan körülmények jutottak a tudomására, amelyek ismeretében nem engedett volna a követeléséből. Ennek oka, hogy a fél az egyezséggel vállalta a tévedés kockázatát. Így azt is, hogy a vitás kérdés nem minden körülményét ismeri teljes mértékben az egyezségkötés előtt.
– Másik fontos következmény, hogy a követelést érintő egyezség a követelés elévülését megszakítja. Az elévülési idő a megszakítást követően újra indul.

Peren kívüli és perbeli egyezség

Ha a felek peren kívül kötnek egyezséget, akkor főszabály szerint az egyezséghez nem kapcsolódik végrehajthatóság. Ezért, ha a fél az egyezségben foglaltakat nem teljesíti, a másik félnek bírósághoz kell fordulnia, ha a teljesítést ki akarja kényszeríteni. Azonban az egyezség így is hasznos lehet a peres eljárásban. Például akkor, ha az egyezség tartozáselismerést tartalmaz, amely a perben megfordítja a bizonyítási kötelezettséget. Ha viszont a felek a peren kívüli egyezségüket vagy annak kötelezettségvállalást tartalmazó részét közokiratba foglalták, akkor az egyezséget nem teljesítő féllel szemben a közjegyző közreműködésével követlenül indítható bírósági végrehajtás.

Amennyiben a felek a jogvitájukat már bíróság elé vitték, akkor az eljárás jogerős befejezéséig perbeli egyezséget is köthetnek. A bíróság a felek egyezségét jegyzőkönyvbe foglalja és amennyiben a jogszabályoknak megfelel, végzéssel jóváhagyja. A bíróság által jóváhagyott egyezség a bírósági ítélettel egyenértékű. Így, ha a fél az egyezségben vállalt kötelezettséget nem teljesíti, akkor ellene bírósági végrehajtás indítható.


Dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda