Az alkalmassági tesztekről dolgozott ki ajánlást az MPRSZ etikai bizottsága

2021. 03. 19., 12:15

A pandémia hatására a jelenlétre épülő kiválasztási formák a magyar kommunikációs szakmában is átalakultak, a személyes interjúztatás helyett előtérbe kerültek az online kiválasztási formák. A megváltozott körülmények között még fontosabbá válik az alkalmassági teszt, amely objektív visszajelzést nyújthat egy-egy jelölt képességeiről. Az MPRSZ Etikai Bizottsága összegyűjtötte, mitől lesz maradéktalanul jogkövető a leendő munkavállalók tesztelése, és melyek az alkalmassági tesztek alapvető etikai aspektusai. Az ajánlás letölthető az MPRSZ honlapjáról, amely mind a munkakeresők, mind pedig a munkaadók számára segítséget ad fogalmak tisztázásához, és az etikus kiválasztáshoz.

A Covid-19 világjárvány miatt megváltozott körülmények között még fontosabbá válik az alkalmassági teszt, amely objektív visszajelzést nyújthat egy-egy jelölt képességeiről. Ennek fontosságát felismerve az MPRSZ Etikai Bizottsága ajánlást dolgozott ki az iparági szereplők és a munkavállalók számára. A pályázók alkalmasságát többféle formában vizsgálhatja a toborzási folyamat során a munkáltató.

Az alkalmassági teszt, az orientációs nap, a próbanap és a próbaidő is részletesen szabályozott, bevált forma. Bonyolítja a helyzetet, hogy a kommunikációs szakmákban az alkalmassági teszteknek egységes, az egész iparágra kiterjedő, standard formája nincs, a tesztek időtartama, komplexitása és nehézségi foka cégenként és munkakörönként változó.

Az Etikai Bizottság ajánlásában felhívja a munkáltatók figyelmét három etikai elv (arányosság, szükségesség, transzparencia) követésére. Így azt javasolják, hogy az arányosság elvét betartva csak olyan mennyiségű és időtávú feladatot adjanak ki, amely feltétlenül szükséges az adott jelölt képességeinek felméréséhez. A hosszas, összetett, esetleg egymásra épülő feladatsorok helyett inkább több lépcsőben, több alkalmassági teszt-körben mérjék fel a jelölteket.

A transzparencia elvének megfelelve már az állás meghirdetésekor érdemes tájékoztatni az alkalmassági teszt tényéről a jelölteket, továbbá jelezzék azt is, hogy ez milyen, illetve hány körben történik. A szükségesség elvének megfelelve érdemes előzetesen mérlegelni egy-egy feladat értelmességét és úgy összeállítani a teszteket, hogy mindig az adott munkakörhöz kapcsolódó képességek méréséhez kapcsolódjanak.

Az ajánlás összegzi, mitől lesz maradéktalanul jogkövető a leendő munkavállalók tesztelése, és melyek az alkalmassági tesztek alapvető etikai aspektusai. Kiemelik: a köznyelvben „próbamunkának” nevezett megoldást számos munkáltató alkalmazza, azonban fontos megjegyezni, a törvény nem ad lehetőséget a munkaszerződés nélküli „próbamunkára” vagy „próbanapra”. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a próbamunka megnevezés helyett érdemes az alkalmassági teszt kifejezést alkalmazni azokra a tesztfeladatokra, melyek a jelölt képességeit mérik fel.

Az ajánlás nemcsak a munkáltatóknak, de az álláskeresőknek is felsorol néhány szempontot, hogy oldja az alkalmassági tesztekkel kapcsolatos bizalmatlanságot. Felidézik: ha túlzottan valóságos tesztfeladatot kap, vagy a kivitelezés 1-2 óránál hosszabb időt vesz igénybe, akkor jelezheti, hogy ebben az esetben csak fizetett jogviszonyban, – például egyszerűsített foglalkoztatás keretében – vállalja annak elkészítését.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS