Átvihető-e a tavalyi szabadság 2019-re?

2019. 01. 08., 08:47

A munkaáltatók és a munkavállalók sokszor csak az új év kezdetén szembesülnek azzal, hogy az előző évre járó szabadság nem került teljes egészében felhasználásra. Ilyen esetben felmerül a kérdés, hogy átvihető-e, és milyen mértékben a tárgyévben ki nem adott szabadság a következő évre? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

A szabadság kiadás általános szabályai

A szabadság kiadásának alapvető szabálya, hogy a szabadságot a munkáltató adja ki. A gyakorlatban viszont sokszor előfordul, hogy a munkáltató a szabadsággal való rendelkezést teljesen átengedi a dolgozónak. Azonban a szabadsággal való rendelkezés átengedése nem mentesíti a munkáltatót a szabadság kiadásának felelőssége alól. Így egy munkaügyi ellenőrzésnél a munkáltató nem mentesülhet a felelősség alól arra hivatkozva, hogy azért van ki nem adott tavalyi szabadság, mert azt a dolgozó „nem vette ki”.

A szabadság kiadása előtt a munkáltató a munkavállalót köteles meghallgatni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szabadság kiadása során teljes egészében a dolgozó kívánsága szerint kell eljárni. A törvény előírása szerint évente 7 munkanapnyi szabadságot kell a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kiadni. A munkavállalónak az erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

A szabadságot a munkáltató úgy köteles kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ez nem azt jelenti, hogy 14 munkanap szabadságot kell egyszerre kiadni, hanem arra kell figyelni, hogy a munkavállalónak – figyelembe véve a heti pihenő napokat, munkaszüneti napokat is – legalább egybefüggő 14 napig ne kelljen dolgoznia. A felek a szabadság kiadásának e szabályától közös megegyezéssel eltérhetnek.

A szabadság átvitele a következő évre

A szabadság kiadásának főszabálya, hogy a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni. A munkáltató kötelessége és felelőssége, hogy a szabadságot időben kiadja. Ez abban az esetben is így van, ha a munkáltatónál uralkodó gyakorlat szerint a dolgozó döntheti el, mikor megy szabadságra. Ebben az esetben is a munkáltató kötelessége, hogy ellenőrizze, hogy mennyi szabadság került felhasználásra, és szükség esetén rendelkezzen a még fel nem használt szabadság tárgyévben való kiadásáról.

Létezik néhány kivétel a szabadság tárgyévben való kiadása alól. Ha a szabadság igénybevétele még az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az 5 munkanapot, akkor a szabadságot az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni. Ha például a munkavállalónak a 2018. évi szabadságából az év végén adtak ki egybefüggő szabadságot úgy, hogy legfeljebb 5 munkanap átnyúlik 2019-re, ez jogszerű szabadságkiadásnak számít.

Ha a munkaviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődött, a szabadság a következő év március 31. napjáig adható ki.

Az életkor alapján járó pótszabadságról a munkáltató és a munkavállaló megállapodhatnak úgy, hogy e szabadságnapokat a munkáltató az esedékesség évét követő év végéig adhatja ki. Erre vonatkozó megállapodást a felek mindig a naptári évre vonatkozóan köthetnek.

Kollektív szerződésben lehet megállapodni arról, hogy kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a munkáltató a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

A szabadság pénzbeli megváltása

A munkáltató a ki nem adott szabadságot csak egy esetben válthatja meg pénzben. Erre akkor van lehetőség, ha a munkaviszony megszüntetésre kerül. Ez így van az előző évben kiadni elmulasztott szabadság esetén is. Tehát az előző évben ki nem adott szabadság is csak akkor váltható meg pénzzel, ha a munkaviszony megszűnik.

A munkavállaló szabadság kiadása iránti joga nem szűnik meg akkor sem, ha a tárgyévben az összes szabadságát nem adta ki a munkáltató. Azaz a szabadság iránti igénye nem veszik el. Más kérdés, hogy előfordulhat, hogy a munkáltató már csak a szabadság esedékességére vonatkozó előírás megsértésével tudja kiadni a tavalyi évből bent maradt szabadságot. Persze még ez is kevésbé jogsértő megoldás lehet annál, mintha egyáltalán nem adja ki, és adott esetben tovább halmozódnak a ki nem adott szabadságnapok.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS