Apasági szabadság a gyakorlatban: a legfontosabb tudnivalók

Hány nap apasági szabadságra jogosult a munkavállaló?

Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermek születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő 4. hónap végéig 10 munkanap apasági szabadságra jogosult. A szabadságot legfeljebb két részletben, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Apasági szabadság abban az esetben is jár az apának, amennyiben gyermeke halva születik.

Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, az apasági szabadságot nem kell arányosítani.

Az apasági szabadságot nem kötelező az esedékesség évében kiadni. Amennyiben a jogosultsági idő túlnyúlik a naptári éven, az apasági szabadság tárgyévben ki nem vett része a következő évre átvihető.

Mi a helyzet, ha az apasági szabadság jogosultsági idején belül az apa munkahelyet vált?

Ebben az esetben a ki nem vett apasági szabadságot a jogosultsági időn belül a következő munkáltatónál is fel lehet használni.

Munkaviszony megszűnése esetén az apasági szabadságot pénzben nem kell megváltani.

Milyen dokumentáció szükséges az apasági szabadság igénylése esetén?

Az apasági szabadság igénylése esetén a munkavállalónak be kell mutatnia a munkáltató részére:
– a gyermek születési anyakönyvi kivonatának eredeti példányát,
– örökbefogadás esetén az örökbefogadás engedélyezéséről szóló, véglegessé vált határozat alapján kiállított igazolást,
– halva született gyermek esetén a halvaszületés tényét bizonyító okiratnak a hiteles papíralapú másolatát.

A fenti dokumentumon kívül a munkavállalónak nyilatkoznia is kell a következőkről:
– az okirat bemutatásáról,
– a bemutatott okirat számáról,
– az apa születési családi és utónevéről,
– a gyermek születési családi és utónevéről, születési helyéről és idejéről (örökbefogadás esetén a családi és utónevéről, örökbefogadás tényéről, az örökbefogadást engedélyező határozat számáról, keltéről és véglegessé válásának dátumáról; halva született gyermek esetében a halálának tényéről);
– arról, hogy a szülői felügyeleti jogát a bíróság nem szünetelteti vagy nem szüntette meg.

A munkáltató részéről nyilvántartási kötelezettség merül fel, melynek tartalmaznia kell:
– az apasági szabadságot igénybe vevő munkavállaló nevét,
– a ténylegesen igénybe vett napok számát és időpontját, valamint
– a távolléti díj kiszámításának módját, összegét és a számított közterheket.

Mekkora összegre jogosult a munkavállaló az apasági szabadság ideje alatt?

Az apasági szabadság első öt munkanapjára a munkavállaló a távolléti díjára jogosult, hatodik munkanapjától pedig a távolléti díj 40 százalékára.

Hogyan és milyen mértékben téríthető meg a munkáltatónak az apasági szabadsággal összefüggő költsége?

Az apasági szabadság első öt munkanapjára munkavállaló részére járó távolléti díj és az azt terhelő munkáltatói közteher összege a magyar költségvetésből kerül megtérítésre.

A munkáltatónak a költségek megtérítése iránti kérelmét 2024. július 1-től már SZÜF felületen szükséges kitölteni és beküldeni.

A költségek megtérítését a munkáltató évente négy alkalommal kérelmezheti: március 31-ig, június 30-ig, szeptember 30-ig és december 31-ig.

Az Államkincstár a benyújtási határidőt követő tizenöt napon belül gondoskodik a kimutatott összeg átutalásáról. A munkáltató által kifizetett távolléti díj és annak közterhei legkésőbb a kifizetéstől számított három évig számolhatóak el.

Milyen további munkajogi szabályok kapcsolódnak az apasági szabadsághoz?

Az apasági szabadság ideje alatt a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkavállaló jogviszonyát.

A Munka Törvénykönyve alapján, amennyiben a munkavállaló kérelmében arra hivatkozik, hogy munkaviszonyának megszüntetésére az apasági szabadság igénybevétele miatt került sor, a munkáltató köteles a megszüntetésre irányuló jognyilatkozatát indokolni – akkor is, ha egyébként nem lenne indokolási kötelezettsége.

PwC Magyarország