A szerződések többsége esetén mindkét fél kölcsönösen teljesít valamilyen szolgáltatást. Léteznek ugyanakkor ingyenes szerződések is, amikor az egyik fél részéről nincs ellenszolgáltatás. Az ingyenes szerződésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
Ingyenes szerződések
A legtöbb szerződés alapján a felek általában kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak. Azaz a szerződésben kikötött szolgáltatásért a másik fél köteles ellenszolgáltatást teljesíteni. Ezt nevezzük visszterhességnek. Léteznek azonban olyan szerződések, amelyek a szerződés típusából eredően vagy a körülményekből és a felek megállapodásából következően nem visszterhes, hanem ingyenes szerződések. Ingyenes szerződésről van szó, ha a szerződésben foglalt szolgáltatásért nem jár ellenszolgáltatás.
Egyes szerződéstípusoknak nélkülözhetetlen eleme az ingyenesség, így csak ingyenes szerződésként köthetők meg. Ilyen például az ajándékozási vagy a haszonkölcsön szerződés.
Vannak főszabály szerint visszterhes szerződések, de a felek a törvénytől eltérve megállapodhatnak abban, hogy a szerződésben foglalt szolgáltatásért ellenszolgáltatás nem jár. Például köthető ingyenes vállalkozási vagy megbízási szerződés, ingyenes bizományi szerződés, ingyenes letéti szerződés. Ezekben az esetekben az ingyenesség abban áll, hogy a szolgáltatásért nem kell díjazást fizetni vagy más ellenszolgáltatást nyújtani.
Az ingyenességet rendszerint nem befolyásolja, ha az ingyenes szolgáltatással felmerülő költségeket a másik fél megtéríti. A törvény például az ingyenes megbízási, vállalkozási, vagyonkezelési, letéti szerződésnél az ingyenes szolgáltatással felmerült költségek megtérítését előírja.
Szavatosság ingyenes szerződésnél
A szavatossági felelősség főszabály szerint a visszterhes szerződések esetén áll fenn. Tehát olyan esetekben, amikor valamely dolog vagy jog átruházása ellenszolgáltatás fejében történik. Ellenszolgáltatás lehet például a vételár, díj megfizetése, másik dolog vagy jogosultság átruházása. A kellékszavatosság lényegében a minőségi hibákért, rendeltetésszerű használatra való alkalmasságért való felelősséget jelenti. Míg a jogszavatosság alapján az átruházó fél azért szavatol, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, ami az átruházni kívánt jog (például tulajdonjog) vagy követelés megszerzését akadályozza vagy korlátozza.
Amennyiben a szerződés ingyenes volt, akkor a felet nem illetik meg a kellékszavatosságból, jogszavatosságból eredő jogosultságok. Ha például az ajándékba kapott gépkocsi az átadást követően meghibásodik, akkor a megajándékozott nem követelheti, hogy az ajándékozó a gépkocsit javíttassa meg.
Ez nem jelenti, hogy az ingyenes szerződés alapján juttatásban részesülő személy teljesen eszköztelen lenne, ha az ajándékba kapott dolog hibás vagy azon nem tudott jogot szerezni. Az elszenvedett kár megtérítését ebben az esetben is követelheti, illetve a szerződésszegésre vonatkozó általános szabályok szerint is élhet a jogaival. Például, ha az ajándékozott dolgon nem szerezhet tulajdont, akkor elállhat a szerződéstől. Annak sincs akadálya, hogy az ingyenes szerződésben a törvénytől eltérve megállapodjanak a kellékszavatosságra és a jogszavatosságra vonatkozó kötelezettségvállalásról.
Kártérítés ingyenes szerződések esetén
Ha valaki ingyenesen vállalja valamely szolgáltatás teljesítését és a szerződést megszegi, felelősséggel tartozik a szerződésszegéssel a másik félnek okozott kárért. Azonban tekintettel a szerződés ingyenes voltára a kötelezett felelőssége ilyen esetben enyhébb, mint a visszterhes szerződés megszegésekor.
Ingyenes szerződés esetén a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett kárért a kötelezett akkor felel, ha a jogosult bizonyítja, hogy a kárt szándékos szerződésszegéssel okozta, vagy elmulasztotta a tájékoztatást a szolgáltatás olyan lényeges tulajdonságáról, amelyet a jogosult nem ismert.
Előfordulhat, hogy az ingyenes szolgáltatással a jogosult vagyonában is kárt okoz a kötelezett. A kötelezett az ilyen következménykárokat is köteles megtéríteni, de a felelősségét könnyebben kimentheti, mint visszterhes szerződések esetén. Ha ugyanis a kötelezett bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható, azaz úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, akkor mentesül a következménykárokra vonatkozó felelősség alól.
A bírói gyakorlat szerint a kártérítési szabályok tekintetében ingyenes szerződésnek minősül az is, ha a szerződés csak jelképes ellenértéket tartalmaz.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A legutóbbi kivitelezési fázisban több mint kétezer köbméter beton került az 5. blokki nukleáris sziget épületeinek alaplemezébe – számolt be a paks2.hu.