Amikor a fejünk felett döntenek a szerződésmódosításról – 2. rész

2020. 01. 30., 16:43

Van olyan eset, amikor nem a szerződő felek döntik el, hogy módosul-e a szerződésük? Lehet, hogy a beleegyezésünk nélkül változhat meg egy már aláírt szerződés? Mikor és kik dönthetnek a fejünk felett a szerződésmódosításról?

Amiről az első részben volt szó

A szerződésmódosításról szóló sorozat első részében megnéztük, hogy mitől is lesz szerződés egy szerződés – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A Polgári Törvénykönyv így fogalmaz:

„A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.”

Azt is megnéztük, hogy egy szerződés 3 módon is módosulhat:

  • a felek kölcsönös megállapodása alapján,
  • egyoldalú szerződésmódosítással,
  • a szerződő felektől függetlenül, vagyis nem a szerződő felek döntenek a szerződésmódosításról.

Az első két lehetőséget a sorozat első részében jártuk körül.

III. Amikor nem a felek döntenek a szerződésmódosításról

Bizony előfordulhat, hogy egy aláírt szerződés úgy módosul, hogy arról nem a felek döntenek. Ez hogyan, milyen esetekben lehetséges? Mikor és hogyan dönthetnek a fejünk felett?

Alapvetően kétféle módon valósulhat meg, hogy egy már megkötött szerződés utólag úgy módosul, hogy azt nem a szerződő felek változtatják meg:

  • szerződésmódosítás jogszabállyal,
  • szerződésmódosítás a bíróság által.

Mindkét esetben megvannak azok a törvényi feltételek, melyeknek teljesülnie kell, és ezek elég szigorúak.

Mielőtt belevágunk, hogy egy jogszabály hogyan módosíthatja a már megkötött szerződést, fontos megismernünk a szerződési jog legfontosabb alapelvét.

A szerződési szabadság elve

A szerződési szabadság azt jelenti, hogy a felek szabadon köthetnek szerződést, szabadon választhatják meg a másik szerződő felet és szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát.

A szerződési szabadság tehát 3 fő elemből tevődik össze:

  • A szerződéskötési elhatározás szabadsága. Ez azt jelenti, hogy szabadon dönthetünk arról, hogy akarunk-e szerződést kötni. Csak kivételes esetben fordul elő, hogy jogszabály valamilyen szerződéskötési kötelezettséget ír elő. Ilyen eset például a gépjármű felelősségbiztosítás, ahol törvény írja elő, hogy felelősségbiztosítási szerződést kell kötnie a gépjárművek üzemben tartóinak.
  • A szerződő partner megválasztásának szabadsága. Ez alapján magunk dönthetjük el, hogy kivel kötünk szerződést. Ez a szabadság még szerződéskötési kötelezettség esetén is fennállhat. Maradva a felelősségbiztosítási példánál, mivel több biztosító is kínál ilyen lehetőséget, megválaszthatjuk, hogy melyiknél kötjük meg a biztosítást.
  • A szerződés tartalmának szabadsága. Ez alapján főszabály szerint szabadon állapíthatjuk meg a szerződés tartalmát. A szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetünk, ha törvény az eltérést nem tiltja.

Szerződésmódosítás jogszabály útján

A szerződési szabadság alapján nem lenne lehetséges, hogy egy megkötött szerződést a feleken kívül bármi vagy bárki más módosítson. De a szerződési szabadságnak bizonyos esetekben lehetnek és vannak korlátai.

A Polgári Törvénykönyv lehetővé teszi a szerződési szabadság jogszabályi korlátozását. Ez azt jelenti, hogy a törvény alapján egy jogszabály hatálybalépése előtt megkötött szerződés tartalmát az új szabályozás kivételes esetben megváltoztathatja.

Fontos korlát, melyet az Alkotmánybíróság állított fel, hogy ilyen jogszabállyal történő szerződésmódosításra akkor van lehetőség, ha

  • a szerződéskötést követően beállott körülmény miatt a szerződés változatlan tartalommal történő fenntartása valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti,
  • a körülményváltozás nem volt ésszerűen előre látható,
  • a változás meghaladja a normális változás kockázatát, és
  • a lényeges körülményváltozás társadalmi méretű, vagyis a szerződések nagy tömegét érinti.

Ismert példa a jogszabállyal történő szerződésmódosításra a devizahitel szerződések esete. A 2014-ben meghozott „forintosítási törvény” alapján a törvény erejénél fogva módosultak a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződések. A devizában felszámított tartozást forintkövetelésre kellett átváltani.

Mit tehetünk, ha jogszabály dönt a szerződésmódosításról?

Mivel egy szerződés jogszabállyal történő módosítása jelentős beavatkozást jelent a szerződő felek viszonyába, így a Polgári Törvénykönyv tartalmaz némi „mentőövet” arra az esetre, ha számunkra lényegesen kedvezőtlen lenne a módosult tartalom.

A törvény kimondja:

„Ha jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát megváltoztatja, és a szerződés megváltozott tartalma valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti, ez a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását vagy a szerződéstől elállhat.”

A sorozat folytatásában azt nézzük majd meg, hogy milyen esetekben kerülhet sor egy szerződés bíróság által történő módosítására.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS