Van olyan eset, amikor nem a szerződő felek döntik el, hogy módosul-e a szerződésük? Lehet, hogy a beleegyezésünk nélkül változhat meg egy már aláírt szerződés? Mikor és kik dönthetnek a fejünk felett a szerződésmódosításról?
Amiről az első részben volt szó
A szerződésmódosításról szóló sorozat első részében megnéztük, hogy mitől is lesz szerződés egy szerződés – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.
A Polgári Törvénykönyv így fogalmaz:
„A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.”
Azt is megnéztük, hogy egy szerződés 3 módon is módosulhat:
Az első két lehetőséget a sorozat első részében jártuk körül.
III. Amikor nem a felek döntenek a szerződésmódosításról
Bizony előfordulhat, hogy egy aláírt szerződés úgy módosul, hogy arról nem a felek döntenek. Ez hogyan, milyen esetekben lehetséges? Mikor és hogyan dönthetnek a fejünk felett?
Alapvetően kétféle módon valósulhat meg, hogy egy már megkötött szerződés utólag úgy módosul, hogy azt nem a szerződő felek változtatják meg:
Mindkét esetben megvannak azok a törvényi feltételek, melyeknek teljesülnie kell, és ezek elég szigorúak.
Mielőtt belevágunk, hogy egy jogszabály hogyan módosíthatja a már megkötött szerződést, fontos megismernünk a szerződési jog legfontosabb alapelvét.
A szerződési szabadság elve
A szerződési szabadság azt jelenti, hogy a felek szabadon köthetnek szerződést, szabadon választhatják meg a másik szerződő felet és szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát.
A szerződési szabadság tehát 3 fő elemből tevődik össze:
Szerződésmódosítás jogszabály útján
A szerződési szabadság alapján nem lenne lehetséges, hogy egy megkötött szerződést a feleken kívül bármi vagy bárki más módosítson. De a szerződési szabadságnak bizonyos esetekben lehetnek és vannak korlátai.
A Polgári Törvénykönyv lehetővé teszi a szerződési szabadság jogszabályi korlátozását. Ez azt jelenti, hogy a törvény alapján egy jogszabály hatálybalépése előtt megkötött szerződés tartalmát az új szabályozás kivételes esetben megváltoztathatja.
Fontos korlát, melyet az Alkotmánybíróság állított fel, hogy ilyen jogszabállyal történő szerződésmódosításra akkor van lehetőség, ha
Ismert példa a jogszabállyal történő szerződésmódosításra a devizahitel szerződések esete. A 2014-ben meghozott „forintosítási törvény” alapján a törvény erejénél fogva módosultak a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződések. A devizában felszámított tartozást forintkövetelésre kellett átváltani.
Mit tehetünk, ha jogszabály dönt a szerződésmódosításról?
Mivel egy szerződés jogszabállyal történő módosítása jelentős beavatkozást jelent a szerződő felek viszonyába, így a Polgári Törvénykönyv tartalmaz némi „mentőövet” arra az esetre, ha számunkra lényegesen kedvezőtlen lenne a módosult tartalom.
A törvény kimondja:
„Ha jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát megváltoztatja, és a szerződés megváltozott tartalma valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti, ez a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását vagy a szerződéstől elállhat.”
A sorozat folytatásában azt nézzük majd meg, hogy milyen esetekben kerülhet sor egy szerződés bíróság által történő módosítására.
dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog
A legutóbbi kivitelezési fázisban több mint kétezer köbméter beton került az 5. blokki nukleáris sziget épületeinek alaplemezébe – számolt be a paks2.hu.