Amikor a fejünk felett döntenek a szerződésmódosításról – 2. rész

2020. 01. 30., 16:43

Van olyan eset, amikor nem a szerződő felek döntik el, hogy módosul-e a szerződésük? Lehet, hogy a beleegyezésünk nélkül változhat meg egy már aláírt szerződés? Mikor és kik dönthetnek a fejünk felett a szerződésmódosításról?

Amiről az első részben volt szó

A szerződésmódosításról szóló sorozat első részében megnéztük, hogy mitől is lesz szerződés egy szerződés – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A Polgári Törvénykönyv így fogalmaz:

„A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.”

Azt is megnéztük, hogy egy szerződés 3 módon is módosulhat:

  • a felek kölcsönös megállapodása alapján,
  • egyoldalú szerződésmódosítással,
  • a szerződő felektől függetlenül, vagyis nem a szerződő felek döntenek a szerződésmódosításról.

Az első két lehetőséget a sorozat első részében jártuk körül.

III. Amikor nem a felek döntenek a szerződésmódosításról

Bizony előfordulhat, hogy egy aláírt szerződés úgy módosul, hogy arról nem a felek döntenek. Ez hogyan, milyen esetekben lehetséges? Mikor és hogyan dönthetnek a fejünk felett?

Alapvetően kétféle módon valósulhat meg, hogy egy már megkötött szerződés utólag úgy módosul, hogy azt nem a szerződő felek változtatják meg:

  • szerződésmódosítás jogszabállyal,
  • szerződésmódosítás a bíróság által.

Mindkét esetben megvannak azok a törvényi feltételek, melyeknek teljesülnie kell, és ezek elég szigorúak.

Mielőtt belevágunk, hogy egy jogszabály hogyan módosíthatja a már megkötött szerződést, fontos megismernünk a szerződési jog legfontosabb alapelvét.

A szerződési szabadság elve

A szerződési szabadság azt jelenti, hogy a felek szabadon köthetnek szerződést, szabadon választhatják meg a másik szerződő felet és szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát.

A szerződési szabadság tehát 3 fő elemből tevődik össze:

  • A szerződéskötési elhatározás szabadsága. Ez azt jelenti, hogy szabadon dönthetünk arról, hogy akarunk-e szerződést kötni. Csak kivételes esetben fordul elő, hogy jogszabály valamilyen szerződéskötési kötelezettséget ír elő. Ilyen eset például a gépjármű felelősségbiztosítás, ahol törvény írja elő, hogy felelősségbiztosítási szerződést kell kötnie a gépjárművek üzemben tartóinak.
  • A szerződő partner megválasztásának szabadsága. Ez alapján magunk dönthetjük el, hogy kivel kötünk szerződést. Ez a szabadság még szerződéskötési kötelezettség esetén is fennállhat. Maradva a felelősségbiztosítási példánál, mivel több biztosító is kínál ilyen lehetőséget, megválaszthatjuk, hogy melyiknél kötjük meg a biztosítást.
  • A szerződés tartalmának szabadsága. Ez alapján főszabály szerint szabadon állapíthatjuk meg a szerződés tartalmát. A szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetünk, ha törvény az eltérést nem tiltja.

Szerződésmódosítás jogszabály útján

A szerződési szabadság alapján nem lenne lehetséges, hogy egy megkötött szerződést a feleken kívül bármi vagy bárki más módosítson. De a szerződési szabadságnak bizonyos esetekben lehetnek és vannak korlátai.

A Polgári Törvénykönyv lehetővé teszi a szerződési szabadság jogszabályi korlátozását. Ez azt jelenti, hogy a törvény alapján egy jogszabály hatálybalépése előtt megkötött szerződés tartalmát az új szabályozás kivételes esetben megváltoztathatja.

Fontos korlát, melyet az Alkotmánybíróság állított fel, hogy ilyen jogszabállyal történő szerződésmódosításra akkor van lehetőség, ha

  • a szerződéskötést követően beállott körülmény miatt a szerződés változatlan tartalommal történő fenntartása valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti,
  • a körülményváltozás nem volt ésszerűen előre látható,
  • a változás meghaladja a normális változás kockázatát, és
  • a lényeges körülményváltozás társadalmi méretű, vagyis a szerződések nagy tömegét érinti.

Ismert példa a jogszabállyal történő szerződésmódosításra a devizahitel szerződések esete. A 2014-ben meghozott „forintosítási törvény” alapján a törvény erejénél fogva módosultak a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződések. A devizában felszámított tartozást forintkövetelésre kellett átváltani.

Mit tehetünk, ha jogszabály dönt a szerződésmódosításról?

Mivel egy szerződés jogszabállyal történő módosítása jelentős beavatkozást jelent a szerződő felek viszonyába, így a Polgári Törvénykönyv tartalmaz némi „mentőövet” arra az esetre, ha számunkra lényegesen kedvezőtlen lenne a módosult tartalom.

A törvény kimondja:

„Ha jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát megváltoztatja, és a szerződés megváltozott tartalma valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti, ez a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását vagy a szerződéstől elállhat.”

A sorozat folytatásában azt nézzük majd meg, hogy milyen esetekben kerülhet sor egy szerződés bíróság által történő módosítására.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022-10-02 19:53:33
Áprilisban és májusban olyan sok esőt esett, majd olyan agresszív lisztharmat támadta meg a szőlőt, amilyennel tisztességben megőszült borászok sem találkoztak még soha életükben arrafelé.
2022-09-30 19:22:00
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség éves közgyűlésén az OAH vezetői megbeszéléseket folytattak az amerikai, az argentin, a bolgár, a finn, a horvát, a lengyel, a marokkói, a román, a szerb és a török hatóság képviselőivel.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

Áprilisban és májusban olyan sok esőt esett, majd olyan agresszív lisztharmat támadta meg a szőlőt, amilyennel tisztességben megőszült borászok sem találkoztak még soha életükben arrafelé.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS