Alapvető jog-e a tüntetés szabadsága, avagy hogyan gyülekezhetünk szabályosan?

Alapvető jog-e a tüntetés szabadsága, avagy hogyan gyülekezhetünk szabályosan?
2022. 07. 24., 14:17

Alapvető jogunk van-e tüntetni, ha valamivel nem értünk egyet? Hogyan gyülekezhetünk szabályosan? Mire kell figyelnünk? Ki és hogyan korlátozhatja a tüntetés szabadságát? A demokráciában létfontosságú kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Miért kell(ene) a gyülekezési joggal foglalkoznunk?

Előre kell bocsátanom, hogy hatalmas témába nyúlunk bele, amikor a gyülekezés, vagy ahogyan a hétköznapi életben használnánk, a tüntetés szabadságával, korlátaival kapcsolatos kérdéseket vetjük fel. Emiatt semmiképpen sem törekszem a teljességre, hiszen azzal akár több kötetet is könnyedén meg lehetne tölteni. Ám ez nem ok arra, hogy egyáltalán ne beszéljünk róla, ne vessünk fel kérdéseket a gyülekezési jogról, a tüntetésekről vagy demonstrációkról. A szabad gyülekezési jog olyan fontos, a demokráciát érintő téma, melyről a semminél bármennyivel jobb többet tudni – írja az Érthető Jog blogbejegyzésében dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Alapvető jog-e a tüntetés szabadsága?

Kezdjük az alapokkal, vagyis azzal, hogy alapvető jogunk van-e tüntetni, gyülekezni valamilyen közügy érdekében.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata rögzített 30 olyan emberi jogot, melyek mindenkit megilletnek. Ezek között található a következő is: „Minden személynek joga van békés célú gyülekezési és egyesülési szabadsághoz.”

Igen ám, de az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata nem egy törvény. Felmerül hát a kérdés, hogy törvény is előír-e szabad gyülekezési jogot.

A válasz pedig IGEN! Nem is egy jogszabályban szerepel alapvető jogként.

Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményt kihirdető 1993. évi XXXI. törvényben, ismertebb nevén az Emberi Jogok Európai Egyezményében a következőt találjuk:

„Mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való egyesülés szabadságához.”

A nemzetközi emberi jogokkal kapcsolatos egyezmények azonban ezzel még nem érnek véget. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya is kitér a gyülekezés szabadságára. Kimondja, hogy „a békés gyülekezés jogát el kell ismerni.” Ezt az egyezségokmányt is megtaláljuk a magyar jogszabályok között, hiszen még 1976-ban egy törvényerejű rendeletben hirdették ki hazánkban, és ezzel kötelező erővel ruházták fel. Ez a jogszabály azóta is hatályban van, tehát alkalmazandó. (Egy kis megjegyzés: törvényerejű rendeletet ma már nem lehet hozni, ám van, ami még régről velünk maradt, mint például ez is.)

Magyarország Alaptörvénye is rögzíti, hogy „Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.”

Végül, de nem utolsó sorban a gyülekezési jogról szóló törvény a békés gyülekezési joggal kezdődik. Ez alapján „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy engedély vagy - az e törvényben meghatározott kivételekkel - előzetes bejelentés nélkül, békésen és fegyvertelenül másokkal közösen felvonulásokat és tüntetéseket (a továbbiakban együtt: gyűlés) szervezzen, és azokon részt vegyen.”

Korlátozható-e a szabad gyülekezés?

Bár a szabad gyülekezés alapvető emberi jogunk, mégsem mondhatjuk, hogy teljesen korlátlan. Miért?

A válasz érthető, ha átgondolod a következőket.

Mindenkit megilletnek különböző jogok, ezek között különböző emberi jogok is. Ám ezek a jogok időnként „összeütközhetnek” egymással. Például emberi jog a szabad véleménynyilvánítás joga. Ez mindenkit megillet, függetlenül a vélemény tartalmától. Ugyanakkor a becsület, a jó hírnév vagy a magántitok védelme is mindenkit megillet. Vagyis senki nem gyakorolhatja úgy a véleménynyilvánítás jogát, hogy eközben mások becsületét vagy titkát eljárásával sérti, ha ezt törvény nyomós indokból meg nem engedi.

Láthatjuk hát, hogy a jogok gyakorlása során vannak bizonyos korlátok. Nem gyakorolhatjuk úgy a jogainkat, hogy közben teljesen figyelmen kívül hagyjuk mások jogait. Éppen ezért az alapvető jogok gyakorlása esetén is vannak, lehetnek bizonyos korlátok. Persze csak olyan mértékben, hogy az ne üresítse ki teljesen az adott jogot, vagyis továbbra is megmaradhasson annak lényege, alkalmazhatósága, tudjuk azt gyakorolni, érvényesíteni.

A tüntetési szabadság korlátai

A gyülekezés, szabad tüntetés esetén maguk a gyülekezési jogot kimondó szabályok is tartalmaznak általános korlátokat.

Az Emberi Jogok Európai Egyezménye kimondja, hogy „E jogok gyakorlását csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság vagy közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megakadályozása, a közegészség, az erkölcsök, illetőleg mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükségesek.”

Hasonlóan szabja meg a kereteket a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya is. Úgy fogalmaz, hogy „E jog gyakorlását csak a törvényben megállapított olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban az állam biztonsága, a közbiztonság és a közrend, illetőleg a közegészség, a közerkölcs vagy mások jogai és szabadsága védelme érdekében szükségesek.”

Hogyan szervezhető tüntetés?

A tüntetés szervezésének lépéseit a gyülekezési jogról szóló törvény tartalmazza. Anélkül, hogy minden részletére kitérnénk, nézzünk meg néhány érdekesebb szabályt. (A törvényt egyébként belinkeltük, ha szeretnél részletesen is megismerkedni a teendőkkel.)

A törvény előírásait kell alkalmazni gyűlés szervezése esetén.

A törvény gyűlésnek minősíti a legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetelt. A gyűlés akkor nyilvános, ha ahhoz bárki szabadon csatlakozhat.

Főszabály szerint a gyűlésnek kell, hogy legyen egy szervezője. A szervező az, aki közzéteszi a felhívást vagy meghirdeti a gyűlést. Ezen kívül ő vezeti a megmozdulást. Ha több szervező is van, akkor ki kell jelölniük, hogy ki lesz a gyűlés vezetője.

A vezetőre hárul többek közt, hogy a tüntetés során megőrizzék a békés jelleget. Ha kell, például dönthet a gyűlés berekesztéséről vagy kizárhatja azt, aki a gyűlést súlyosan megzavarja. A kizárt személynek haladéktalanul el kell hagynia a helyszínt. Szükség esetén a kizárt személy eltávolításában a gyűlés vezetője a rendőrség közreműködését is kérheti. A vezető felel a rend fenntartásáért is.

Mindig kötelező a gyűlés bejelentése?

Főszabály szerint a tervezett gyűlést előre, a felhívás előtt legalább 48 órával be kell jelenteni a rendőrségen. Ez történhet írásban vagy személyesen is.

A bejelentésben többek közt meg kell adni

- a szervező adatait,

- a helyszínt vagy útvonalat,

- a kezdés és befejezés időpontját,

- a gyűlés célját,

- a várható résztvevők számát és

- egyéb előírt adatokat.

Önmagában az előzetes bejelentés hiánya még nem minden esetben járhat azzal, hogy a gyűlést fel kell oszlatni. Az Alkotmánybíróság egy döntésében kimondta, hogy az Alaptörvény védelme a rövid idő alatt szervezett, vagy szervezés nélküli gyülekezéseket is védi, ha azok egyébként békés jellegűek.

Ez alapján a bejelentési szabályok eltérőek sürgős, illetve spontán gyűlés esetén.

- Sürgős gyűlésről akkor beszélhetünk, ha a bejelentési határidő megtartása veszélyeztetné a gyűlés célját. Ez is szervezett gyűlés, azonban a szervezőkön kívül álló okból már nincs mód az előzetes bejelentésre, viszont a gyülekezési jog korlátozását jelentené, ha az előzetes bejelentés hiánya miatt a gyűlést egyáltalán nem lehetne megtartani. Ilyen esetben a bejelentésnek a felhívás megküldésével a gyűlést követően, haladéktalanul kell megtörténnie.

- Spontán gyűlésről akkor van szó, ha a gyülekezés egy, azt közvetlenül megelőző indokból, tervezés és szervező nélkül alakul ki. Ilyen esetben nincs bejelentési kötelezettség. Lényeges, hogy spontán gyűlésről csak akkor beszélhetünk, ha nem áll mögötte semmilyen szervezettség. „A résztvevők szórólapon, elektronikus úton vagy más nyilvános felhívás útján történő toborzása éppúgy kizárttá teszi a spontán gyűlést, mint a napirend, az előre elkészített transzparensek, vagy éppen a gyűlésnek a bekövetkezett eseménytől időben távol történő megtartása.” – olvashatjuk a törvény indoklásában.

Mire figyelj egy tüntetés résztvevőjeként?

A törvény kimondja, hogy a gyűlés résztvevői kötelesek a gyűlés vezetőjének és a rendezőknek a rend fenntartása érdekében tett utasításait követni. A rendezőket arról ismerhetjük fel, hogy „rendező” feliratú karszalagot vagy mellényt viselnek.

A gyűlést súlyosan megzavaró személynek a rendező felhívását követően haladéktalanul el kell hagynia a helyszínt.

Ha a tüntetés véget ért, minden résztvevő köteles elhagyni a helyszínt.

A gyűlés során mindenki csak jóhiszeműen és rendeltetésszerűen gyakorolhatja a jogait.

A résztvevőknek tilos a gyűlésen, az oda és visszafele vezető úton:

- lőfegyvert, lőszert, robbanóanyagot, robbantószert, veszélyes anyagot vagy ezek utánzatát maguknál tartani,

- az élet kioltására, személyi sérülés vagy súlyos anyagi kár okozására alkalmas dologgal, vagy

- erőszakot közvetítő vagy megfélemlítő jellegű félkatonai vagy ahhoz hasonló ruházatot viselve megjelenni.

Viselhető álarc vagy maszk egy tüntetésen?

Nyilván sokakban merül fel a kérdés, hogy mi a helyzet a különböző maszkokkal, álarcokkal? Szabályos-e, ha valaki a tüntetésen felismerhetetlenné teszi vagy eltakarja az arcát?

A gyülekezési törvény úgy rendelkezik, hogy ha azt a tudomásul vett bejelentés nem tartalmazta, a résztvevők nem takarhatják el az arcukat.

Hogyan is kell ezt érteni?

A gyűlés, tüntetés szervezésekor a szervezőnek a tervezett gyűlést be kell jelenteni a rendőrségnek. Ennek során meghatározott információkat kell a rendőrség részére megadni. Amennyiben a gyűlés által közvetített üzenetnek része valamilyen álarc vagy maszk viselése, mert az a gyűlés üzenetének közvetítéséhez szükséges, akkor azt is jelezni kell a bejelentésben. Ha tehát a bejelentés, melyet a rendőrség tudomásul vett és nem hozott azzal kapcsolatban semmilyen korlátozó határozatot, tartalmazza, hogy például a panda macik védelmében szervezett gyűlésen a résztvevők viseljenek pandát ábrázoló maszkot, akkor a maszk viselése nem tilos. Ha azonban a rendőrség úgy határoz, hogy a gyűlés maszk viselése nélkül tartható meg, akkor már nem jár el szabályosan az, aki ennek ellenére helyes kis pandának maszkírozva jelenik meg. Az arceltakarás akkor sem szabályos, ha már maga a bejelentés sem tartalmazta annak lehetőségét.

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd

Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022-10-02 19:53:33
Áprilisban és májusban olyan sok esőt esett, majd olyan agresszív lisztharmat támadta meg a szőlőt, amilyennel tisztességben megőszült borászok sem találkoztak még soha életükben arrafelé.
2022-09-30 19:22:00
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség éves közgyűlésén az OAH vezetői megbeszéléseket folytattak az amerikai, az argentin, a bolgár, a finn, a horvát, a lengyel, a marokkói, a román, a szerb és a török hatóság képviselőivel.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

Áprilisban és májusban olyan sok esőt esett, majd olyan agresszív lisztharmat támadta meg a szőlőt, amilyennel tisztességben megőszült borászok sem találkoztak még soha életükben arrafelé.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS