Alanyi adómentesség: így változnak 2019-ben az értékhatárok

2018. 12. 15., 09:03

Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 57. §-ában foglalt rendelkezés értelmében 2019. január 1-jével változik az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár – hívta fel a figyelmet az adóhivatal.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 188. §-ának 2018. december 31-ig hatályos (1)-(2) bekezdései szerint alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany – 2. § a) pontja szerinti – összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek - forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összege sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg a 8 millió forintnak megfelelő pénzösszeget. A Mód. tv. 57. §-a 2019. január 1-jével az alanyi adómentesség választására jogosító 8 millió forintos felső értékhatárt 12 millió forintra emeli.

A Mód. tv. 60. §-a az Áfa tv-t egy új átmeneti rendelkezéssel (324. §) egészítette ki, 2018. november 24-i hatályba lépéssel. Az Áfa tv. ezen új 324. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az adóalany – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén – az alanyi adómentességet 2019. naptári évre abban az esetben választhatja, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege sem a 2018. naptári évben ténylegesen, sem a 2019. naptári évben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 12 millió forintnak megfelelő pénzösszeget.

Az előző bekezdésben ismertetett törvényi rendelkezés alapján azon adóalanyoknak, akik/amelyek a gazdasági tevékenységüket 2019. január 1-jét megelőzően kezdték, azonban nem alkalmazták, nem alkalmazhatták az alanyi adómentesség szabályait, az alanyi adómentesség 2019. évre vonatkozó választásakor az Áfa tv. 324. §-ának (1) bekezdésében foglalt feltételeket kell vizsgálniuk, azaz akkor jogosultak az alanyi adómentesség választására, amennyiben bevételük sem a 2018. naptári évben ténylegesen, sem a 2019. naptári évben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 12 millió forintnak megfelelő pénzösszeget. Ennek megfelelően az ilyen adóalanyok közül azok számára is lehetőség nyílhat az alanyi adómentesség alkalmazására, akiknek/amelyeknek 2018. évi bevétele a 8 millió forintot túllépte ugyan, de a 12 millió forintot nem haladta meg. Ez esetben is fennáll, hogy az alanyi adómentesség választását az Áfa tv. 192 §-ának (2) bekezdése alapján 2018. december 31-ig kell az adóhatósághoz bejelenteni.

Az Áfa tv. 191. §-ának (3) bekezdése értelmében, abban az esetben, ha az alanyi adómentesség azért szűnik meg, mert a tárgy naptári évben a tényadatok alapján az adóalany bevétele ténylegesen meghaladja az alanyi adómentesség választásának feltételeként meghatározott összeget, az adóalany az alanyi adómentesség választására vonatkozó joggal a megszűnés évét követő második naptári év végéig nem élhet.

Az Áfa tv. 324. §-ának (2) bekezdése a fenti szabály alól ad felmentést, amikor úgy rendelkezik, hogy a 324. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén az adóalany az alanyi adómentességet a 2019. naptári évre abban az esetben is választhatja, ha a 191. § (3) bekezdésében rögzített időtartam még nem telt el. E törvényi szabályozás alapján azon adóalanyok, akik/amelyek 2017-ben vagy 2018-ban a 8 millió forintos értékhatár túllépése miatt alanyi adómentes státuszukat elvesztették, de a bevételük a 2018. évben ténylegesen, valamint a 2019. évben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 12 millió forintot, szintén jogosultak alanyi adómentességet választani, függetlenül attól, hogy az Áfa tv. 191. §-ának (3) bekezdése értelmében visszatérési tilalom alatt állnak.

Ebben az esetben az adóalany alanyi adómentesség választására vonatkozó, az Áfa tv. 192. §-ának (2) bekezdésében előírt bejelentését meg kell (meg kellett), hogy előzze az értékhatár átlépésére vonatkozó bejelentése, amely bejelentést az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 16. § (3) bekezdése alapján az értékhatár átlépésétől számított 15 napon belül kell (kellett) megtennie az adóhatósághoz.

Például abban az esetben, ha az adóalany alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárba beszámító értékesítéseinek ellenértéke 2018. december 6-án meghaladja a 8 millió forintos értékhatárt, akkor először az alanyi adómentesség megszűnését 15 napon belül be kell jelentenie az adóhatósághoz, majd e bejelentést követően tehet az adóalany – a 12 millió forintos értékhatár-feltétel teljesülése esetén – a 2019. évre vonatkozóan az alanyi adómentesség választására bejelentést.

A tevékenységüket a 2019. évben, év közben kezdő adóalanyok az alanyi adómentesség választását az adóalanyként történő bejelentkezéssel egyidejűleg tehetik meg. Esetükben a 12 millió forintos, naptári évre vonatkozó (várható) bevételnek az adóalanyiság időszakára időarányosan eső részét kell figyelembe venni bevételi értékhatárként.

Nem kell bejelentést tenniük az alanyi adómentesség választására vonatkozóan azoknak az adóalanyoknak, akik/amelyek a 2018. évben is alanyi adómentesek voltak és a 2019. évben is alanyi adómentesként kívánnak eljárni, feltéve, hogy a 2019. évre észszerűen várható bevételük nem haladja meg a 12 millió forintot. (Az olyan adóalanyoknak, akik/amelyek a 2018. évben alanyi adómentesek voltak, de a 2019. évben – bármilyen okból – nem kívánnak alanyi adómentességet alkalmazni, erről a 2019. évre alkalmazandó új adózási módjuk megjelölésével kell bejelentést tenniük az adóhatósághoz 2018. december 31-ig.)

Fontos megjegyezni, hogy az Áfa tv. 188. §-ának (2) bekezdésében rögzített értékhatár meghatározása során minden alkalommal az általános forgalmi adó nélküli ellenértéket kell alapul venni. Emellett figyelemmel kell lenni arra is, hogy az Áfa tv. 188. §-ának (3) bekezdésében felsorolt ügyletek ellenértéke a 188. § (2) bekezdése szerinti értékhatárba nem számítandó bele.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS