A következő évben olyan átfogó adóváltozások lépnek hatályba, amelyek egyszerre érintik a lakosságot, a kis- és középvállalkozásokat, valamint a nagyvállalati szereplőket. A módosítások elsődleges célja, hogy ösztönözze a beruházásokat, több ponton érezhetően csökkentve az adóterheket, valamint az adminisztrációs kötelezettségeket. Emellett azonban szigorításokat is tartalmaz az adózási fegyelem javítása érdekében, illetve az extraprofitadókkal kapcsolatban. Az EY összefoglalója bemutatja a legfontosabb változásokat, és azt is, milyen feladatokat hoznak ezek a gazdálkodók számára.
Vállalati oldalon az egyik legfontosabb módosítás a környezetbarát beruházások ösztönzése, amelynek érdekében új adókedvezmények is megjelennek. Ezek közé tartozik az energiaellátók jövedelemadójában az új energetikai beruházásokkal kapcsolatos adókedvezmény, valamint társasági adóban – uniós implementáció révén – a tiszta technológiák gyártási kapacitásának bővítését támogató adókedvezmény, amely egy már meglévő adókedvezmény kiváltását szolgálja és Budapesten 15, vidéken akár 35 százalékos támogatási intenzitással érhető el. A jogosultság ugyanakkor szigorú feltételekhez kötött: bármilyen környezetvédelmi határérték-túllépés végleges kizárást és a teljes támogatás késedelmi pótlékkal növelt visszafizetését vonja maga után. A másik új kedvezmény a környezeti károk felszámolására és természetvédelmi beruházásokra fókuszál, ahol a támogatási intenzitás 70 vagy akár 100 százalék is lehet, legfeljebb 30 millió euró összegig. A jogosultak köréből kifejezetten kizárják a környezetkárosodás okozóját, és a NAV három éven belül kötelező ellenőrzést végez az első igénybevételt követően.
Jelentős változás érkezik a kiskereskedelmi adóban, ahol a megemelt sávhatárok miatt körülbelül 3500 vállalkozás számolhat alacsonyabb adóteherrel januártól: az adómentes sáv a korábbi 500 millió forint helyett 1 milliárd forintig tart, a legfelső kulcs pedig 150 milliárd forint felett lép életbe. Átláthatóbb szabályozást jelent, de egyben a kisebb vállalkozások számára adókönnyítést is céloz az a módosítás, hogy a töltőállomásokon nyújtott szolgáltatások kikerülnek a kiskereskedelmi adó hatálya alól.
A változások egyik központi eleme vállalati szemszögből az áfabevallások részletesebb adattartalma, amely 2026. július 1-jétől lép életbe. A NAV a jövőben az összesítő jelentésben nemcsak a számlákban szereplő levonható áfát, hanem a ténylegesen levont adót is számlaszinten kéri feltüntetni, adómérték és arányosítás szerinti bontásban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a cégeknek magas adatminőség és pontosság mellett kell a bevallási és a könyvelési adataikat összehangolni. A módosítások nem titkolt célja az, hogy minél több vállalkozást tereljenek az eÁFA rendszer használata felé, amely hosszabb távon csökkentheti az adminisztrációt, ugyanakkor a bevezetés első időszakában komoly adat-előkészítési feladatokat jelent a társaságoknak. Ezzel párhuzamosan három év alatt 24 millió forintra emelkedik az alanyi adómentesség értékhatára is, ami sok kisvállalkozónak nyújt kézzelfogható könnyítést.
A pénzügyi szektor 2026-tól azonban szigorúbb feltételek mellett adózik: a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások extraprofitadója az adóalap 20 milliárd forintig 10 százalék, efölött pedig 30 százalék lesz. Az állampapír-állomány növekedése alapján igénybe vehető adócsökkentés felső határa 50 százalékról 30 százalékra mérséklődik.
A kisebb cégek számára további érdemi könnyítés a kisvállalati adó határainak emelése: a belépéshez szükséges árbevétel és mérlegfőösszeg 6 milliárd, a létszámkorlát pedig 100 fő lesz, míg a bennmaradás 12 milliárd forintos bevételig és 200 fős létszámig biztosítható. A lakosság számára érzékelhető változás, hogy 2026-tól a marhahús és egyes belsőségek áfája 27 százalékról 5 százalékra csökken. A személyi jövedelemadó szabályai is módosulnak, többek között bővül a SZÉP-kártya felhasználási köre és új otthontámogatási elemek jelennek meg.
A reklámadó felfüggesztése 2026. június végéig meghosszabbodik, ezt követően azonban visszatér, annyi könnyítéssel azonban, hogy az első, rövidebb adóévre csupán az előleg felét kell megfizetni a vállalkozás által választott időpontban. Bár az intézkedés viszonylag szűk iparágat érint, a szabályozás változása hosszabb távon hatással lehet a médiapiac szereplőire.
„Az adócsomag egészét tekintve jól látható, hogy a változások köre széles spektrumot ölel fel, és ezért a következő időszakban minden vállalkozásnak érdemes áttekintenie a folyamatait és adózási gyakorlatát – emelte ki Módos András, az EY Adó- és jogi tanácsadással foglalkozó üzletágának vezetője. – A változó adófizetési kötelezettségek, az új áfa bevallási elvárások és a környezetvédelmi beruházásokhoz kapcsolódó, jelentős összegű kedvezmények mellett a kisebb területeket érintő módosítások – így például a jövedéki adó halasztása, a tartós megbízási jogviszony bevezetése, a szocho számításának egységesítése vagy a transzferár-korrekciókra vonatkozó szabályok finomítása – szintén a felkészülés fontosságára hívják fel a figyelmet. A tudatos tervezés nemcsak a megfelelés miatt elengedhetetlen, hanem azért is, hogy a vállalatok ki tudják használni a változásokban rejlő lehetőségeket, és ezáltal javítani tudják a pénzügyi eredményeiket és piaci versenyképességüket.”
Budapesten alakítja ki új üzleti szolgáltató központját a Janus Henderson globális alapkezelő vállalat.
Gyorsabban haladnak a tervezettnél a paksi atomerőmű bővítésének munkálatai, így már a december 15-én kezdődő héten el tudják kezdeni a szakemberek az első beton öntését közvetlenül megelőző műszaki feladatok végrehajtását – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter december 9-én Moszkvában.