Adóügyekben nem hosszabbítja a határidőket a rendkívüli ítélkezési szünet

A kormány 2020. március 15-től rendkívüli ítélkezési szünetet rendelt el. Ítélkezési szünet esetén a bírósági eljárásra vonatkozó határidők főszabályként nem kezdődnek meg és a már megkezdett határidőkbe a rendkívüli ítélkezési szünet időtartama nem számít bele. A rendkívüli ítélkezési szünet alatt tárgyalást kitűzni nem lehet, a már kitűzött tárgyalások elhalasztásra kerülnek. A rendkívüli ítélkezési szünet elrendelésére különleges jogrend idején, veszélyhelyzetben került sor, ezért több jogértelmezési kérdés is felmerült ezeknek a szabályoknak a pontos alkalmazásával kapcsolatban, amelyek értelmezése várhatóan a bíróságokra és a Kúriára marad.

Fontos azonban, hogy a rendkívüli ítélkezési szünet elrendelése az adóhatóság előtti határidőket nem érinti. Az adójogszabályok számos esetben szigorú eljárási határidőket szabnak a vállalkozásoknak és az adóhatóságnak egyaránt, és ezeket a határidőket az elrendelt rendkívüli ítélkezési szünet nem érinti.

„A rendkívüli ítélkezési szünet az adóhatósággal szembeni perindítási határidőt sem hosszabbítja meg. Vagyis, ha az adóhatósági határozattal szemben bírósági felülvizsgálatot akarunk, akkor a keresetlevelet a veszélyhelyzet ellenére is a törvényben előírt 30 napos határidőn belül kell benyújtani” – hangsúlyozta dr. Harcos Mihály, a Deloitte Legal adóperes csoportjának vezetője.

Feltehetőleg a legtöbb vállalkozás számára a szokásosnál lényegesen nehezebb a határidők megtartása a kialakult veszélyhelyzet miatt. Erre az esetre jelenthet megoldást az ún. igazolás jogintézménye, aminek útján a vállalkozások az akadályoztatás pontos megjelölésével a legtöbb esetben kimenthetik magukat a határidő elmulasztásának jogkövetkezményei alól.