Adóügyekben nem hosszabbítja a határidőket a rendkívüli ítélkezési szünet

2020. 03. 19., 16:00

A rendkívüli ítélkezési szünet elrendelése az adóhatóság előtti határidőket nem érinti – hívja fel a figyelmet a Deloitte.

A kormány 2020. március 15-től rendkívüli ítélkezési szünetet rendelt el. Ítélkezési szünet esetén a bírósági eljárásra vonatkozó határidők főszabályként nem kezdődnek meg és a már megkezdett határidőkbe a rendkívüli ítélkezési szünet időtartama nem számít bele. A rendkívüli ítélkezési szünet alatt tárgyalást kitűzni nem lehet, a már kitűzött tárgyalások elhalasztásra kerülnek. A rendkívüli ítélkezési szünet elrendelésére különleges jogrend idején, veszélyhelyzetben került sor, ezért több jogértelmezési kérdés is felmerült ezeknek a szabályoknak a pontos alkalmazásával kapcsolatban, amelyek értelmezése várhatóan a bíróságokra és a Kúriára marad.

Fontos azonban, hogy a rendkívüli ítélkezési szünet elrendelése az adóhatóság előtti határidőket nem érinti. Az adójogszabályok számos esetben szigorú eljárási határidőket szabnak a vállalkozásoknak és az adóhatóságnak egyaránt, és ezeket a határidőket az elrendelt rendkívüli ítélkezési szünet nem érinti.

„A rendkívüli ítélkezési szünet az adóhatósággal szembeni perindítási határidőt sem hosszabbítja meg. Vagyis, ha az adóhatósági határozattal szemben bírósági felülvizsgálatot akarunk, akkor a keresetlevelet a veszélyhelyzet ellenére is a törvényben előírt 30 napos határidőn belül kell benyújtani” – hangsúlyozta dr. Harcos Mihály, a Deloitte Legal adóperes csoportjának vezetője.

Feltehetőleg a legtöbb vállalkozás számára a szokásosnál lényegesen nehezebb a határidők megtartása a kialakult veszélyhelyzet miatt. Erre az esetre jelenthet megoldást az ún. igazolás jogintézménye, aminek útján a vállalkozások az akadályoztatás pontos megjelölésével a legtöbb esetben kimenthetik magukat a határidő elmulasztásának jogkövetkezményei alól.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-26 20:10:49
A Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara megtartotta hagyományos Gazdasági Évnyitó rendezvényét, amelyen dr. Pogátsa Zoltán közgazdász és Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója tartott előadást, továbbá a VOSZ Veszprém Vármegyei Szervezete és a VKIK együttműködési megállapodását is aláírták.
2024-02-26 19:10:00
A 2023-as év minimális cégszámcsökkenéssel zárult az építőiparban. Az alapítások száma mélypontra, ötezer alá csökkent, míg a megszűnések száma ötezer fölé emelkedett. Az építőipari szektorban tevékenykedő egyéni vállalkozások többsége kivárt, minden hatodik vállalkozó ideiglenesen felfüggesztette tevékenységét.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS