Ma már nem ritka a munkaerőpiacon a versenytilalmi megállapodás. A munkáltatók ezzel kívánják védeni gazdasági érdekeiket. Ugyanakkor a munkavállaló sem ingyen „mond le” a később kínálkozó lehetőségről, hogy tudását, tapasztalatát máshol kamatoztassa. De mennyi az annyi? Mit ér a versenytilalmi kötelezettségvállalás? Mi a megfelelő ellenérték versenytilalom esetén? A kérdésre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.
Mi a versenytilalmi megállapodás?
A versenytilalmi megállapodás a munkáltató és a munkavállaló közt jön létre. A versenytilalmi megállapodás alapján a munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.
A gyakorlatban a megállapodás a munkavállalót korlátozza abban, hogy a munkaviszony megszűnését követően meghatározott ideig a munkáltató versenytársánál helyezkedjen el, illetve ő maga váljon a volt munkáltatója versenytársává. Természetesen mindezt a munkavállaló nem ingyen vállalja, de erről mindjárt részletesebben is szó lesz.
A versenytilalom korlátai
Az elég egyértelmű, hogy a versenytilalom korlátozza a munkavállalót, hiszen a munkaviszony megszűnését követően nem helyezkedhet el akárhol, nem végezhet akármilyen tevékenységet. Persze, ez a korlátozás nem lehet végnélküli, vagyis a korlátozásnak is vannak korlátai.
Alapvetően 2 területen is van korlát felállítva a munkáltató számára.
Megfelelő ellenérték versenytilalom esetén
A versenytilalmi korlátozásért cserébe a munkavállalónak megfelelő ellenérték jár. Az ellenértéknek szerepelnie kell a versenytilalmi megállapodásban.
Az ellenérték lehet:
Havi fizetés esetén a munkaviszony alatt, vagy azt követően is történhet az ellenérték fizetése. Ez a felek megállapodásától függ. Amire mindenképpen figyelni kell, hogy ha a munkaviszony alatt is kap a versenytilalomra tekintettel ellenértéket a munkavállaló, akkor ez nem azt jelenti, hogy az alapbér egy részét nevezhetik ki versenytilalmi ellenértéknek a felek. A versenytilalmi megállapodás ellenértéke nem tehető az alapbér részévé. Az alapbérnek és a versenytilalomért járó ellenértéknek el kell különülnie egymástól. Pontosan kell látni, hogy milyen összeg milyen jogcímen, vagyis miért jár.
Ha egyösszegű a versenytilalom felek által megállapított ellenértéke, az tipikusan a munkaviszony megszüntetésekor esedékes, akkor fizetik ki a munkavállalónak.
Mennyi az annyi, vagyis mi a megfelelő ellenérték?
Az ellenérték meghatározása a feleken múlik. Mindent azért nem bíz rájuk a jogalkotó, hiszen könnyen előfordulhatna, hogy azt vagy az egyik, vagy a másik oldal „diktálná”, attól függően, hogy ki van jobb helyzetben. Talán elsőre az jut eszünkbe, hogy mindig a munkáltató az erősebb, azonban ez nem feltétlenül van így. Gondoljunk csak a hiányszakmákra, speciális szaktudásra, ahol nem lehet minden sarkon megfelelő munkatársat találni. Nyilván ilyen esetekben a munkáltatók sincsenek könnyű helyzetben. De aláírom, hogy ez a ritkább. Nyilván így látta ezt a jogalkotó is, hiszen a Munka Törvénykönyve az ellenérték minimumát határozta csak meg, a maximum összeget nem.
A Munka Törvénykönyve tehát az ellenérték tekintetében kimondja:
„Az ellenérték összegének meghatározásánál különösen arra kell tekintettel lenni, hogy a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót – elsősorban képzettségére és gyakorlatára tekintettel – újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében.”
„Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada.”
Versenytilalom csak írásban
Viszonylag új szabály, hogy a versenytilalmi megállapodást írásba kell foglalni. Ez 2020. január 1-től van így. A bizonyítás megkönnyítése érdekében, ma már a versenytilalmi megállapodás megkötése, módosítása és megszüntetése is csak írásban érvényes.
dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog
Átadták a jászfényszarui ipari parkban a precíziós motoralkatrészeket gyártó Zhejiang Shuanghuan Driveline magyarországi leányvállalata, az Evoring üzemét.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.