Gyakori, hogy a munkáltatók a munkaviszony megszűnése utáni időszakre versenytilalmi megállapodással védik a gazdasági érdekeiket. A versenytilalmi megállapodás célja, hogy a munkavállaló ellenérték fizetése fejében a munkaviszony megszűnését követően meghatározott ideig ne jelentsen konkurenciát a munkáltatónak – például azzal, hogy valamilyen formában a munkáltató versenytársánál helyezkedik el vagy maga kezd a munkáltatóval konkurens tevékenységbe. Mi a következménye annak, ha egyik vagy másik fél megszegi a versenytilalmi megállapodást? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
A versenytilalmi megállapodás
A versenytilalmi megállapodás a munkáltató és a munkavállaló között kötött írásbeli megállapodás.
–Ebben a munkavállaló arra kötelezi magát, hogy a munkaviszony megszűnését követően meghatározott ideig nem tanúsít olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné.
– A munkáltató pedig megfelelő ellenérték fizetésére vállal kötelezettséget a versenytilalom betartása fejében. A megállapodás legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évre szólhat.
A feleknek a versenytilalmi megállapodásban kell meghatározniuk, hogy a munkavállaló mely tevékenységektől köteles tartózkodni. Azaz mit tekintenek a munkáltató jogos gazdasági érdekét veszélyeztető tevékenységnek. A tilalmat meghatározhatják földrajzi terület szerint, meghatározott tevékenységi körökre, szakmai területekre, munkakörökre vonatkozóan. Azt is meghatározhatják, hogy milyen jellegű foglalkoztatási formák tiltottak a munkavállaló számára. Például munkaviszony, vállalkozás, megbízás, egyéni vállalkozás stb.
A munkáltató ellenértéket köteles fizetni a munkavállaló részére. Az ellenérték kifizetése – a felek megállapodásától függően – történhet a munkaviszony fennállása alatt vagy a munkaviszony megszűnését követően is. A kifizetésre sor kerülhet egyösszegben vagy részletekben.
A versenytilalmi megállapodás ellenértékénél fontos, hogy arányos legyen a versenytilalom által a munkavállalót ért korlátozással. Az ellenérték meghatározása során különösen arra kell ügyelni, hogy a megállapodás milyen mértékben gátolja a dolgozót az újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében, figyelembe véve a képzettségét, gyakorlatát is. A Munka Törvénykönyve meghatározza az ellenérték minimumát. Ez nem lehet kevesebb, mint a versenytilalommal érintett időszakra irányadó munkabér egyharmada. Azonban a minimum összeg elérése nem jelenti, hogy az ellenérték automatikusan arányosnak is minősül, ugyanis ehhez vizsgálni kell a korlátozás mértékét, terjedelmét is.
A versenytilalom megszegése a munkavállaló által
A versenytilalmi megállapodás megszegése gyakrabban merül fel munkavállalói részről. A megállapodás megszegésének minősül, ha a munkavállaló a megállapodásban foglalt foglalkoztatási, illetve versenytevékenységre vonatkozó korlátozást a versenytilalmi időszak alatt megszegi.
Ha a munkavállaló a versenytilalmi megállapodást megszegi, akkor nem jogosult a versenytilalom ellenértékére. Ezt azt jelenti, hogy a munkáltató a megállapodás szerinti ellenértéket ebben az esetben nem köteles megfizetni, illetve a már kifizetett ellenértéket visszakövetelheti.
Elképzelhető, hogy a munkavállaló a versenytilalmi megállapodás megszegésével tényleges vagyoni hátrányt is okoz a munkáltatónak. Például üzletfeleket visz át a munkáltató versenytársához, ami miatt a munkáltató bevételtől esik el. Ha a munkáltató tudja bizonyítani, hogy a megállapodás megszegése következében milyen mértékű kár érte, akkor követelheti a kár megtérítését a munkavállalótól.
A versenytilalmi megállapodásban a felek megállapodhatnak kötbér fizetésében is. Így például a munkavállaló kötelezheti magát a megállapodásban, hogy meghatározott összegű kötbért fizet a munkáltatónak, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a versenytilalmi megállapodást. A kötbér előnye a munkáltató számára, hogy érvényesítéséhez nem szükséges a ténylegesen bekövetkezett kárt bizonyítani. Elegendő, ha a versenytilalmi megállapodás munkavállaló általi megszegését bizonyítja.
A versenytilalmi megállapodás megszegése a munkáltató által
A munkáltató kötelezettsége a megállapodásban meghatározott, megfelelő versenytilalmi ellenérték megfizetése a munkavállaló részére. Ha a munkáltató az ellenérték megfizetését elmulasztja vagy hiányosan fizeti meg, akkor megszegi a megállapodást.
Ha a munkáltató megszegi a fizetési kötelezettségét, akkor a munkavállaló mentesül a versenytilalmi kötelezettsége alól. Azonban a bírói gyakorlat szerint önmagában a rövid időtartamú fizetési késedelem nem minősül olyan súlyú szerződésszegésnek, amely önmagában mentesíti a munkavállalót a versenytilalmi kötelezettsége megtartása alól.
Amennyiben a munkáltató a versenytilalom ellenértékét nem fizeti meg, akkor a munkavállaló úgy is dönthet, hogy a meg nem fizetett ellenérték kifizetését követeli a munkáltatótól. Ebben az esetben viszont a versenytilalmi megállapodás továbbra is kötelezi a munkavállalót. Azaz a megállapodásnak megfelelően köteles tartózkodni a munkáltató jogos gazdasági érdekét sértő vagy veszélyeztető magatartástól.
Ha a munkáltató a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, azonban a munkavállaló a versenytilalmi kötelezettségeit betartja és emiatt őt kár éri, akkor a kár bizonyítása esetén követelheti a munkáltatótól annak megtérítését. Például ilyen eset lehet, ha a munkavállaló a megállapodás miatt nem tudott elfogadni egy jól jövedelmező állást. Emiatt pedig kárt szenvedett elmaradt jövedelem formájában.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Zajlik az 5. blokki nukleáris sziget betonozása, a 6. blokki munkagödör földmennyiségének negyedét kiemelték.