A transzferárakat is megfertőzte a koronavírus

2021. 04. 12., 15:15

A világjárvány gazdasági hatásai új kihívásokkal szembesítették a vállalkozásokat világszerte. A transzferárazás és ennek nyilvántartása többletfeladatot ró a vállalkozásokra, az adóhatóság azonban kiemelt ellenőrzési területként kezeli, ezért érdemes körültekintően eljárni.

Az OECD 137 ország hatósága, köztük a magyar adóhatóság részvételével dolgozta ki a világjárvány transzferárazási hatásaival kapcsolatos útmutatását, amely átmeneti jellegű és csak a COVID-dal érintett évekre vonatkozik. Mivel a COVID miatt megváltozott gazdasági környezet a transzferárak meghatározása kapcsán is kihívások elé állítja a vállalkozásokat és az adóhatóságot, az OECD négy területen kínál iránymutatást ezek kezelésére, amelyek az összehasonlító elemzés módszertana, a veszteségek és a COVID-19-nek tulajdonított specifikus költségek felosztása, a kormányok támogatási programjai, továbbá a feltételes adómegállapítások. Az OECD javaslatai iránymutatásként szolgálnak, azonban az egyedi helyzetekre egyedi megoldások kidolgozása lehet szükséges és a helyi adóhatóság megközelítése is bizonyos mértékben eltérhet az OECD javaslataitól.

„Ilyenek például a veszteségek és a COVID kapcsán felmerülő költségek allokálása. Az alacsony kockázatú helyi vállalkozások esetén a NAV megközelítése szigorúbbnak tekinthető, nem feltétlenül tartja elfogadhatónak a veszteséget, ezért veszteségesség esetén mindenképpen mélyebb elemzés elvégzése, a transzferár nyilvántartás kiegészítse javasolt. Az állami támogatások kezelése is több kérdést felvet, hiszen az államok más-más módszert alkalmaztak a járvány okozta veszteségek mérséklésére. Bár eltérnek az intézkedések, ezeket szükséges megfelelően figyelembe venni a transzferárak elemzésekor, mert az állami támogatás a negatív hatásokat csökkenti, így a jövedelmezőséget befolyásolja” – mondta Benedek Katalin, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

A magyar adóhatóság 2021 elején az OECD friss iránymutatása alapján felülvizsgálta a 2020 őszén közzétett, a koronavírus transzferárra gyakorolt hatásaival foglalkozó összefoglalóját, amely felülvizsgálat eredménye szerint a NAV honlapján elérhető tájékoztató anyag változatlan formában továbbra is irányadó.

Kifejezetten fókuszál a transzferár-nyilvántartásra a NAV

A gyakorlatban a járvány okozta változások több területen is jelentkezhetnek, ezért a vállalkozásoknak körültekintően kell eljárniuk, amikor a 2020-as transzferár nyilvántartás összeállításával kezdenek el foglalkozni. A transzferár nyilvántartás ugyanis kiemelt fókuszterület NAV ellenőrzések során, az adóhatóság kifejezetten aktív az ellenőrzésekben. Tavaly több, mint 200 transzferár irányú ellenőrzés volt, ezeknek közel háromnegyede végződött tényleges adóhiány megállapításával.

„Az ellenőrzések már nem formai problémákra fókuszálnak, mint 10 évvel ezelőtt, a revizorok egyre inkább tartalmi vizsgálatot végeznek egy ellenőrzés során. A transzferár nyilvántartás, mint az ellenőrzés kiinduló dokumentuma kiemelt fontossággal bír, ezt a szakmai egyeztetések, előadások során az adóhatóság szakértői is megerősítik. Mivel az adóhatóság munkatársai ebből merítik az információt, fontos, hogy ez kellőképpen megalapozott, körültekintő és részletes legyen. Erre a nyilvántartásra kell a NAV-nak reagálnia, a bizonyítási teher az ő oldalán van” – mondta Tóth Hedvig, a Deloitte adóosztályának igazgatója.

A járvány miatt többletfeladatként jelentkezhet a társaságok számára a nyilvántartásban annak bemutatása, hogyan hatott rájuk a COVID. Ezt célszerű abban az esetben is megemlíteni a transzferár nyilvántartásban, ha a jövedelmezőséget nem érintette drasztikusan a világjárvány.  Sok esetben erre az anyavállalatok is kitérnek a központilag összeállított fődokumentumban (master file), így ez nem feltétlenül jelent többlet feladatot a helyi cégeknek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 07., 20:10
A 130 milliárd forint keretösszegű Demján Sándor 1+1 Programban már több mint 1300 vállalkozás kapott pozitív támogatói döntést, összesen 104,3 milliárd forint értékben; a támogatások zöme a legkevésbé fejlett térségekbe kerül, a beruházások többsége az ipari, építőipari és logisztikai szektorokat érinti – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2025-07-07 20:45:09
A fejben tárolt ügyfélkapcsolatok és a „nagyjából tudjuk” szemlélet a mikro- és kisvállalkozások természetes velejárója – de az érzés sajnos messze nem helyettesítheti a struktúrált információt. Lássuk, miért érdemes kilépnünk ebből a komfortzónából, és hogyan segíthet ebben a VOSZPort CRM rendszere – olvasható a VOSZPort blogbejegyzésében.
2025-07-07 16:20:00
Az Otthon Start programhoz köthetően fokozódhat a kereslet a kisebb lakások iránt, és a több adásvétel emelkedő pályán tarthatja a lakásárakat, de mivel a kamattámogatott hitelek nehezebben épülnek be a lakásárakba, és a befektetők is óvatosabbakká válhatnak, ezért drasztikus drágulás középtávon nem várható – olvasható az ingatlan.com elemzésében.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS