A társasházi kamerahasználat szabályai

A társasházi kamerahasználat szabályai
2023. 04. 27., 14:23

Napjainkban sok társasház kamerarendszert üzemeltet a társasház biztonsága és védelme, elsősorban a betörések elkerülése céljából. Sokan nem tudják azonban, hogy a társasházakban történő kamerák elhelyezésére és üzemeltetésére szigorú jogszabályi előírások vannak. A legfontosabb tudnivalókat a budlegal Ügyvédi Társulás adatvédelmi szakértői ismertetik.

A jogsértő kamerahasználat sértheti a társasházba belépő személyek lakók, látogatók, szolgáltatók személyiségi jogait, és emiatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálatát és adott esetben jelentős bírságot, vagy a személyiségi jogok megsértése miatt indított polgári peres eljárást vonhat maga után.

Mit kell tenni a kamerák elhelyezése előtt?

A közös területek kamerával való megfigyeléséről a társasházi közgyűlés dönt, a döntés elfogadására az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többséggel rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával van lehetőség.

Adatkezelési cél

A kamerák használata és a kamerák használatára vonatkozó képi- és hanganyag kezelése csak előre meghatározott célra törtéhet. „A GDPR alapján az adatkezelés csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történhet. A NAIH nem egy határozatában foglalkozott már ezzel a kérdéssel, eszerint a társasházak esetén ilyen adatkezelési cél lehet az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, illetve a vagyonvédelem” – hívja fel a figyelmet dr. Lantos Andrea ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő. A kamerás megfigyelés csak abban az esetben tekinthető jogszerűnek, ha az az adatkezelésre, azaz ebben az esetben a felvételek kezelésére jogszerű céllal kerül sor, ilyen lehet a közös helyiségekben lévő vagyontárgyak védelme, vagy a társasház lakóinak, testi épségének, életének védelme.

A kamerák elhelyezése és a magánszféra védelme

Fontos, hogy a kamerák elhelyezésére kizárólag azon társasházi közös területeken van lehetőség, amelyek nem irányulnak külön tulajdonban álló lakások vagy egyéb helyiségek bejáratára, nyílászárójára abban az esetben sem, ha azok a közös tulajdonban álló épületen, épületrészen vagy területen vannak elhelyezve. A kamerarendszer nem helyezhető el a közös tulajdonban és a tulajdonostársak közös használatában álló olyan helyiségben sem, amelyben a megfigyelés – a helyiség rendeltetéséből fakadóan – az emberi méltóságot sértheti (pl. öltöző, illemhely).

Ki üzemeltetheti a kamerát?

„Gyakori hiba társasházi kamerahasználat esetén, hogy a kamera üzemeltetését a gondnok, vagy valamelyik tulajdonostárs végzi, ő fér hozzá a felvételekhez, és nem a jogszabályoknak megfelelően kezeli azokat” – meséli a budlegal ügyvédje. Szerinte azonban súlyosan sértheti az érintett személyiségi jogát az, ha például a szomszéd ellenőrzi, hogy megfelelően becsuktuk-e a csapóajtót, vagy morzsázott-e a gyermek hazafelé jövet a lépcsőházban majszolt kiflivel vagy rendesen felmostunk-e.

A kamera üzemeltetését kizárólag a személy-és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő személy végezheti, aki rendelkezik biztonsági őr, biztonságszervező, vagyonőr vagy testőr szakképesítéssel.

Tájékoztatási kötelezettség

Fontos szabály a kamerarendszer működtetéséről való tájékoztatási kötelezettség; a kamerarendszerrel felszerelt épületbe, épületrészbe és a kamerák által megfigyelt területre belépni, ott tartózkodni szándékozó személyeket tájékoztatni kell a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások alapján szükséges információkról, így különösen a kamerarendszer alkalmazásának tényéről, az érintetteket megillető jogokról, az üzemeltető személyéről és elérhetőségeiről.

„A társasház a közgyűlési elfogadást követően köteles a szervezeti és működési szabályzatába belefoglalni a kamerarendszer működésére vonatkozó szabályokat, például a kamerák üzemeltetésével megbízott személy és elérhetősége, a felvételek kezelésének módja vagy megőrzési ideje” – teszi hozzá dr. Takács-Kiss Bernadett a budlegal részéről.

A kamerahasználatról külön adatkezelési tájékoztatót kell készíteni, melyet az érintettek számára elérhetővé kell tenni. A kamerás megfigyelésre vonatkozó legfontosabb információkat figyelmeztető táblán is el kell helyezni, ez legegyszerűbben egy kamera ikont és alatta rövid tájékoztató szöveget tartalmazó táblával oldható meg. A táblán az alábbi információk feltüntetése javasolt:

  • A kamerarendszer működéséről szóló rövid tájékoztatás (pl. Videokamerás megfigyelés!)
  • Adatkezelés célja
  • Adatkezelő személye, elérhetősége
  • Hol és milyen módon érhető el a részletes adatkezelési tájékoztató

Az adatkezelési tájékoztatót is az érintettek számára könnyen hozzáférhető helyen kell rendelkezésre bocsátani, erre megfelelő lehet például a társasházi faliújságra, hirdetőtáblára kihelyezett tájékoztató.

A kamerahasználat során felmerülő eseményekről jegyzőkönyvet kell készíteni minden olyan esetben, amikor a kamerafelvételekhez valaki hozzáférést kapott, akár egy társasházi lopás vagy rongálás felderítésekor. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell legalább a felvételt megismerő személy nevét, valamint a felvétel megismerésének időpontját és annak okát.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 08., 16:10
Az első félév gazdasági mutatói már óvatos élénkülést jeleznek, ez azonban még nem jelent meg a vállalkozói döntésekben. Az OPTEN adatai szerint lassult a társas vállalkozások fogyása, de az alapítások továbbra is visszafogottak, miközben a korábbi évek vállalati kockázatai sem futottak még ki. A cégtrend így egyelőre nem fordulatot, hanem kivárást tükröz.
2026-07-10 12:20:00
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium 53 szakmai szervezet bevonásával olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyek alapján a NAK – az eddigi működésével ellentétben – kizárólag szakmai érdekképviseleti feladatokat lát majd el – tájékoztatott Bóna Szabolcs miniszter.
2026-07-08 17:40:00
Az Insura.hu biztosításközvetítő adatai szerint a második negyedévben megkötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások átlagdíja 58 500 forint volt a személygépkocsik körében, ami 12 százalékkal marad el az előző év hasonló időszakában tapasztalt 66 500 forintos szinttől. A szerződések több mint felét négy biztosítónál kötötték az ügyfelek ebben az időszakban.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS