A NAV-nak a külföldi bankszámlák adatairól is van információja; az adóbevallás ellenőrzésekor, kiegészítésekor az ilyen számlákkal kapcsolatos, valamint a számlákra beérkező jövedelmeket is figyelembe kell venni – hívja fel a figyelmet az adóhivatal.
Nemzetközi egyezmények és uniós jogszabályok alapján a magyar illetőségű adózók külföldön vezetett pénzügyi számláiról is automatikusan érkezik információ a NAV-hoz. Az adóhatóság 2025-től már 116 joghatósággal cserél bankszámla-információt.
A 2023-as adóévre több mint 1,4 millió külföldön vezetett bankszámláról érkezett információ, 91 országból. Ezek között jelentős számban vannak Revolut-bankszámlák adatai is. Az ilyen, Magyarországon is egyre elterjedtebb, virtuális pénztárcaként működő számlákon elhelyezett összegekről is pontos információi vannak a NAV-nak.
Az szja-bevallás beküldése előtt érdemes átnézni a tervezetet, hogy az minden, 2024-ben megszerzett jövedelmet tartalmaz-e. A leggyakoribb jövedelemtípus, amelyről a hivatalnak nincs meg minden adata a kitöltéshez, a lakáskiadásból és az ingatlaneladásból származó jövedelem, de ilyen a kamat, az osztalék és egyéb tőkejövedelmek, amelyek gyakran érkeznek külföldön vezetett számlákra. A NAV ezekre a számlákra rálát, érdemes minden jövedelmet bevallani, a tervezetet kiegészíteni – olvasható az adóhivatal közleményében.
A NAV vizsgálja, hogy az adózók a külföldön vezetett számlákra érkező jövedelmeiket is szerepeltetik-e bevallásaikban. 2025-ben 93 országból kapott számlainformáció alapján mintegy háromezer adózónál kezdett vizsgálatot a NAV. 2024-ben a számlainformációk alapján indított eljárások mérlege 2,5 milliárd forint be nem vallott jövedelem, és 461 millió forint eltitkolt adó volt
A 2024-es pénzügyi számlainformációk adatai 2025 második felében érkeznek a NAV-hoz, így ősszel ezek hasznosítása is megkezdődik, és az elemzés után az ellenőrzések is elindulnak. Nem érdemes eltitkolni ezeket a bevételeket, mert adómegállapítás esetén nemcsak az eltitkolt jövedelmet terhelő adót kell megfizetni, hanem az adóbírságot és a késedelmi pótlékot is – emlékeztet az adóhivatal a szabályok betartásának előnyeire.
Május 20-a a határidő az egyéni vállalkozók, a mezőgazdasági őstermelők és az áfafizetésre kötelezett magánszemélyek szja-bevallásának is. Bevallásukat teljesíthetik önállóan vagy a NAV által kiajánlott tervezet kiegészítésével is – figyelmeztet az adóhivatal.
Az egyéni vállalkozóknak, mezőgazdasági őstermelőknek és áfafizetésre kötelezetteknek, a NAV által elkészített adóbevallási tervezetet, legkésőbb május 20-áig mindenképpen át kell nézniük, ki kell egészíteniük és be kell adniuk azt, mert enélkül nem lesz érvényes bevallásuk. A tavalyi adatokat alapul véve az érintettek 40 százalékának még van teendője, eddig 314 ezer egyéni vállalkozó, 116 ezer mezőgazdasági őstermelő és 12 ezer áfafizetésre kötelezett magánszemély nyújtotta be szja-bevallását.
A mezőgazdasági őstermelőnek továbbra sem kell bevallást benyújtania, ha a támogatások nélkül számított bevétel nem haladta meg 2024-ben az éves minimálbér felét, vagyis az 1 600 800 forintot, és más bevallásköteles jövedelme nem volt. Ellenben, ha az őstermelői bevétele meghaladta az 1 600 800 forintot, akkor a tervezet kiegészítésével tehet eleget bevallási kötelezettségének.
A tervezet módosítása online a legegyszerűbb, az eSZJA felületen. Akinek nincs DÁP- vagy Ügyfélkapu+-regisztrációja, érdemes most megtennie, hiszen a későbbiekben is szükség lehet rá az online ügyintézéshez.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.