A Parlament megszavazta: így változik a Munka törvénykönyve

2019. 04. 02., 16:16

Az általános adatvédelmi rendelet – azaz a GDPR – 2018. május 25-től alkalmazandó, azonban a hazai ágazati jogszabályok nagy részének módosítására csak most került sor. A Munka törvénykönyve is változik, a legfontosabb újdonságokat a Rátkai Ügyvédi Iroda gyűjtötte egy csokorba.

Az adatkezelés célja

A módosítás értelmében a munkáltató a munkavállalótól olyan nyilatkozat megtételét vagy személyes adat közlését követelheti, amely a munkaviszony létesítése, teljesítése, megszűnése (megszüntetése) vagy a törvényből származó igény érvényesítése szempontjából lényeges. Ennek során okirat bemutatása megkövetelhető, de másolatot nem lehet készíteni – kezdődik a Rátkai Ügyvédi Iroda Munkajogi blogjának friss bejegyzése. Az adatkezelés jogalapjai a GDPR szerint alakulnak.

Erkölcsi bizonyítvány kérése

A törvénymódosítás rendelkezik azon esetekről, amelyek körében a munkáltató az erkölcsi bizonyítványt kezelheti: a munkáltató a munkavállaló vagy a munkáltatóval munkaviszonyt létesíteni szándékozó személy bűnügyi személyes adatát (vagyis az erkölcsi bizonyítványt) annak vizsgálata céljából kezelheti, hogy törvény vagy a munkáltató a betölteni kívánt vagy a betöltött munkakörben nem korlátozza vagy nem zárja-e ki a foglalkoztatást.

Ilyen korlátozó vagy kizáró feltételt a munkáltató akkor határozhat meg, ha az adott munkakörben az érintett személy foglalkoztatása a munkáltató jelentős vagyoni érdeke, törvény által védett titok, vagy

lőfegyver, lőszer, robbanóanyag őrzéséhez; mérgező vagy veszélyes vegyi vagy biológiai anyagok őrzéséhez; nukleáris anyagok őrzéséhez fűződő, törvény által védett érdek sérelmének veszélyével járna.

A munkáltató a bűnügyi személyes adat kezelését megalapozó, a fentiek szerinti korlátozó vagy kizáró feltételt, és a bűnügyi személyes adat kezeléséneknek feltételeit előzetesen írásban meg kell, hogy határozza és ezt a helyben szokásos módon (pl. e-mail, faliújság, intranet) közzé kell tenni.

Céges számítástechnikai eszközök használata

A módosítás szerint a munkavállaló a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközt, rendszert kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja. (Ettől megállapodással el lehet térni.)

A munkáltató ellenőrizheti ezt, de az ellenőrzés során csak a munkaviszonnyal összefüggő adatokba tekinthet be a munkaviszony teljesítéséhez használt számítástechnikai eszközön. Ide tartozik az az eset is, ha a munkáltató azt a tényt ellenőrzi, hogy a magánhasználat tilalmát a munkavállaló betartotta-e.

Munkahelyi kamerás megfigyelés

A jogszabálymódosítás érinti a kamerás megfigyelés témakörét is, bár ezt nem a Munka törvénykönyvében találjuk, hanem személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény módosításában. A jogalkotó ugyanis hatályon kívül helyezte azt a szabályt, amely szerint a rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában legfeljebb a rögzítéstől számított három munkanap elteltével meg kellett semmisíteni, illetve törölni kellett. Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy a kamerafelvételek korlátlanul tárolhatók lesznek a jövőben, hiszen a GDPR alapelveivel összhangban – be kell tartani az olyan rendelkezéseket, mint a célhozkötöttség vagy az adattakarékosság elve.

A munkahelyi kamerás megfigyelés felveti azt, hogy bizonyos, munkavállalói személyiségi jogok (pl képmáshoz és a hangfelvételhez való jog) bizonyos mértékig sérülnek. A Munka törvénykönyve módosítása ezért úgy rendelkezik, hogy a munkavállaló személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról, továbbá szükségességét és arányosságát alátámasztó körülményekről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatni kell (akár a helyben szokásos módon is megtehető ez). Azaz a tájékoztatásnak nem csak a GDPR szerinti tartalommal kell létrejönnie, hanem bele kell foglalni azt is, hogy hogyan, milyen feltételekkel, meddig kerül sor például a felvételek rögzítésére és tárolására és ez mennyiben szükséges és arányos a munkáltató működése és a munkavállaló személyiségi jogai szempontjából.

A módosítások a törvény kihirdetését követő 15. napon lépnek hatályba (körülbelül május 1-jén).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS