A nemzetközi adatbázisok alkalmazása a transzferárban

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal meghatározta azokat a szempontokat, melyet célszerű alkalmazni abban az esetben, ha független ügyleteket szeretnénk összehasonlítani. A földrajzi elhelyezkedés, a tevékenységelemzés, a függetlenség és a profitabilitás olyan szempontok, melyek a nemzetközi adatbázisok használatával segíthetnek pontos képet alkotni az ügyletek függetlenségéről.

„Az adatbázis-kutatás elkészítésének stratégiája számos tényezőtől függ, a megfelelő kutatási lépések alkalmazásához ezek egyedi értékelése szükséges” – mondta Orbók Ilona, a BDO Magyarország adópartnere. – A NAV által kiadott iránymutatás megbízható keretet biztosít az alkalmazandó szűrési lépésekre, valamint a lehetséges módosításokra is, ami a pandémia miatt is szükségessé válhat.”

Kvantitatív adatbázis-kutatási lépések

Fontos, hogy a kiválasztott tesztelt fél piaci környezetével egyező vagy ahhoz nagyon hasonló földrajzi területen működő független társaságokat válasszunk ki. Amennyiben – a magyar tesztelt fél esetében – nem található kellő számú hazai társaság, célszerű bővíteni a földrajzi kritériumokat (pl. közép- és kelet európai régió). A tevékenységi kör meghatározásánál mindig olyan osztályozási rendszert kell kiválasztani, amely nemzetközileg széles körben elfogadott (például: NACE Rev. 2), egyúttal törekedjünk az adott vállalatcsoporton belüli tevékenységet legjobban jellemző tevékenységi kód kiválasztására. Ha egy tevékenységet több kód is lefed, ajánlott mindet kiválasztani.

A NAV gyakorlata alapján a függetlenség biztosításához egy társaságban egy tulajdonos legfeljebb 50 százalékos részesedéssel rendelkezhet, illetve a társaság tulajdonosi hányada a leányvállalatában nem lehet több 50 százaléknál. Ha ezek a feltételek alacsony találati számot eredményeznek, a keresés bővíthető az ismeretlen függetlenségű vállalatokkal is. Fontos, hogy a választott jövedelmezőségi mutató számításához szükséges pénzügyi adatok rendelkezésre álljanak az elemzést érintő (legalább három egymást követő) üzleti évekre vonatkozóan, illetve elengedhetetlen a tartósan veszteséges és az inaktív vállalatok kizárása is.

A kvalitatív (minőségi) kutatás lépései

„A kvantitatív adatbázis-kutatási lépések önmagukban nem elegendőek a szokásos piaci jövedelmezőségi szint meghatározásához – hangsúlyozta Orbók Ilona. – A lehető legmegbízhatóbb, összehasonlítható adathalmaz előállításához kvalitatív kutatásra is szükség van is. A minőségi kutatásra és elemzésre vonatkozóan az alábbi kritériumokat kell figyelembe venni.”

Az adatbázisokból meghatározható a társaságok függetlenségi jellemzője, de ezek az információk nem feltétlen naprakészek, így előfordulhatnak olyan esetek, hogy a társaságok csoporttaggá váltak, és így ki kell zárni őket. Ezért fontos, hogy mindig ellenőrizzük a függetlenséget a társaság honlapján, mely segítségével azt is eldönthetjük, hogy a kapcsolt tranzakcióval valóban összehasonlítható tevékenységet végeznek-e. Ezen kívül az összehasonlíthatóság megállapítása során az előállított termékek és a nyújtott szolgáltatások jellemzőit is figyelembe kell venni.

Vizsgáljuk meg, és zárjuk ki a tartós veszteséget generáló (két egymást követő negatív eredményű év) társaságokat. A fenti leírt lépések alapján célszerű egy ún. elutasítási mátrix létrehozása, amely tartalmazza az összehasonlító elemzés során elfogadott és kizárt entitásokat. Előfordulhat, hogy kizárólag a karakterizációnak nem teljesen megfelelő, független társaságokat lehet azonosítani (pl.: bérgyártó, korlátozott kockázatú disztribútor). Ilyenkor a független vállalatok jövedelmezőségi adatain korrekciót kell végrehajtani (például: működő-tőke kiigazítás, költség vagy árbevétel korrekció).

„A gazdasági válság kapcsán felmerülő egyéb megoldások kialakításához szükséges megismernünk az adott iparágat, valamint végezzünk funkcionális elemzést, mivel a különböző iparágakat és az egyes vállalatokat eltérően érinthet egy esetleges gazdasági válság, tehát minden esetben egyedi értékelés szükséges” – zárta összefoglalóját Orbók Ilona.