A NAV célkeresztjében a kapcsolt vállalkozások

2019. 03. 19., 17:04

A LeitnerLeitner értesülései szerint idén várhatóan háromszor annyi célzott ellenőrzést végez majd az adóhatóság az egymással tulajdonosi vagy közös irányítási kapcsolatban álló – úgynevezett kapcsolt – hazai és multinacionális vállalkozások körében, mint korábban.

Az ellenőrzések során elsősorban azt fogják vizsgálni, hogy a cégek egymás közötti ügyleteikben (kereskedelem, szolgáltatások vagy kölcsönök biztosítása, adás-vétel stb.) alkalmazott árak, vagyis a transzferárak megfelelnek-e a szokásos piaci áraknak, vagy esetleg alkalmasak lehetnek-e adóelkerülésre”– figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.

Ez a terület hangsúlyosan szerepel a NAV február végén megjelent ellenőrzési irányelveiben, és az erősödő ellenőrzési fókusz megfelel az OECD elvárásainak is. A szigorú hazai transzferárazási szabályok alkalmazásának vizsgálata eddig is nagy figyelmet kapott, és a magas bírságok miatt eleve nagy kockázatot jelentett. Mostanra azonban a nemzetközi információcsere és az immár egy éve bevezetett háromszintű transzferár nyilvántartási szabályok, ezek részét képező új országjelentések (CBCR) miatt nagyon sok, nagyon részletes adat áll a hatóságok rendelkezésére, amelyeket speciális szoftverek segítségével elemeznek. Így könnyen kiválaszthatók a kockázatos vállalkozások.

A nemzetközi adatgyűjtés mellett a hazai információgyűjtés is intenzíven folyik. Fotiadi Ágnes, a LeitnerLeitner Transzferár Üzletágának vezetője elmondta, hogy egyre több ügyfél kér segítséget az adóhatóság által igényelt transzferárazásra vonatkozó táblázatok kitöltésében. Ezekben a cégeknek fel kell sorolniuk a kapcsolt vállalkozásaikat, az összes velük folytatott ügyletet, az alkalmazott szokásos piaci árat/ártartományt és ezek megállapítási módszerét, valamint az adóalapot módosító tételeket többek között. Mindezt nagyon részletesen, összevethető módon kell megadniuk, amelyből már épül a Magyarországon működő kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adatbázis. Ez, valamint CBCR-ból kapott adatok kiváló – és a vállalkozásokra nézve nagyon veszélyes – kockázatelemzési lehetőségeket hordoznak magukban.

Az adóhatóság a kockázatelemzés eredményétől függően támogató eljárást, jogkövetési vizsgálatot vagy indokolt esetben adóellenőrzést fog lefolytatni.

„A már rendelkezésre álló adatok, és a szinte automatikusan kiugró kockázatok lehetővé teszik a hatóság számára, hogy továbblépjenek az ellenőrzésben. Már régen nem a transzferár- nyilvántartások puszta meglétére kérdeznek rá, a most folyó mélységi, tartalmi vizsgálatok pedig lehetővé teszik, hogy az adóellenőrök valóban az alkalmazott módszerek és eredmények helyességét tegyék mérlegre” – emelte ki Fotiadi Ágnes.

Hibázni viszont igen kockázatos, hiszen egy-egy dokumentáció hiánya miatt akár 2 millió Ft mulasztási bírság is kiszabható tranzakciónként és évente, melyet a hatóság ismételt hiányosság esetén akár duplázhat, négyszerezhet is. „A szaporodó vizsgálatok, a kiemelt adóhatósági transzferárazási fókusz és az ellenőrzések szakmai alapossága miatt, érdemes a már elkészített transzferár-nyilvántartásokat szakértővel felülvizsgáltatni, továbbá az új nyilvántartásokat hozzáértő gondossággal elkészíteni” – hangsúlyozta Jancsa-Pék Judit.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS