Milyen következményekkel járhat azok megsértése? Akár a munkaviszony felmondásához is vezethet? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd, vitarendezési szakjogász válaszol.
Történt egyszer, hogy egy munkást társai csupán azért bántalmaztak, mert dolgozni kezdett volna, miközben ők még csak a reggeli kávéjukat kortyolgatták – kezdi az Érthetó Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd, vitarendezési szakjogász.
Ez egy olyan megtörtént eset, amely a fizikai erőszak miatt került nyilvánosságra. Ám nincsenek mindig fizikailag is látható jelei, ha a munkatársak nem jönnek ki egymással. De hogyan kell, lehet a munkahelyen viselkedni? Mi az, amire minden szereplőnek egyaránt figyelnie kell, függetlenül attól, hogy mi a beosztása, munkaköre, szerepe a munkaviszonyban?
Bár keveset hallhatunk ezekről az irányelvekről, ám ettől még nem kevésbé fontosak. Betartásuk nem csupán törvényi kötelezettség, de elengedhetetlen a harmonikus együttműködéshez és a munkahelyi kultúra fenntartásához is. Ezt a 7 aranyszabályt a Munka Törvénykönyvében olyan alapelvekként találhatod meg, melyet mindenkinek – legyen akár főnök, akár beosztott – be kell tartania a munkahelyen. Ezek alól még a munkáltató sem élvez kivételt.
A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkaszerződés teljesítése során úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Kivételek lehetnek, ám csak akkor, ha maga a törvény írja azt elő.
Ki mondja meg, hogy mi az általánosan elvárható magatartás egy-egy helyzetben?
A szabály a társadalomban általában elvárt magatartási kötelezettséget rögzíti. Ahogyan tudjuk, hogy hogyan illik viselkedni például egy üzletben, színházban, tömegközlekedési eszközön, ugyanúgy azt is ismerjük, hogy mi az, ami elvárható egy munkahelyen. Nem az számít, hogy személy szerint mit várna el egy munkamániás főnök, egy mindenkire féltékeny vagy netán extra érzékeny munkatárs. A mérce a társadalmi általános megítélés. Vita esetén pedig a bíróság döntheti el, hogy egy-egy esetben mi az, ami általánosan elvárható.
A munkával kapcsolatos ügyekben mindenkinek be kell tartania a jóhiszeműség és tisztesség elvét. A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni. A bíróságnak egy megtörtént esetben arról kellett döntenie, hogy jóhiszeműen és tisztességesen járt-e el a munkáltató, amikor a hivatalos közlését angolul juttatta el a munkavállalóhoz. A bíróság megvizsgálta az adott munkahelyi körülményeket, szokásokat és elvárásokat. Végül kimondta, hogy mivel a cégnél az angol volt a belső munkanyelv, melyet az érintett munkavállaló magas szinten beszélt, így az angol nyelvű közléssel a munkáltató nem sértette meg a jóhiszeműség és tisztesség követelményét.
A munkahelyi konfliktusok során az egyik leggyakrabban tetten érhető eset az együttműködés hiánya. Amikor borsot törnek a másik orra alá, vagy egyszerűen csak figyelmen kívül hagyják a megfelelő utasítást, kérést, eljárást, az bizony, az együttműködési kötelezettség megsértését jelentheti. Ez akár a munkaviszony megszüntetésével is maga után vonhatja. A hatékony munkavégzéshez elengedhetetlen a kölcsönös együttműködés mind a munkáltató és munkavállaló, mind pedig a kollégák között.
A munkaviszony szereplői kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint a törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.
Például, ha valaki beteg lesz és ezért nem tud bemenni dolgozni, akkor erről a lehető legrövidebb időn belül köteles tájékoztatni a munkahelyét is. A tájékoztatási kötelezettség megszegése súlyos esetben akár egy elbocsátást is megalapozhat.
A Munka Törvénykönyve joggal való visszaélésnek tekinti különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.
Ehhez talán nem is kell mást hozzátenni, hiszen a joggal való visszaélés biztosan nem építi a felek munkakapcsolatát.
A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Ez alól csak jogszabály adhat kivételt. A munkavállalóknak nem szabad veszélyeztetniük a munkáltatójuk jogos gazdasági érdekeit. Sok minden tartozhat ide. Például a munkaviszony fennállása alatt nem ildomos egy versenytársnál is munkát végezni, vagy olyan saját vállalkozást indítani, ami konkurenciát jelent a munkáltatónak. A véleménynyilvánítás során is figyelni kell! A munkavállaló a véleménynyilvánításhoz való jogát sem gyakorolhatja úgy, hogy az a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértse vagy veszélyeztesse.
A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. Ez alól törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén van kivétel.
Fontos tudnod, hogy mind a 7 aranyszabályt törvény írja elő, így nem szükséges, hogy arról külön szerződés vagy más okirat is készüljön.
Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd,
vitarendezési szakjogász
Érthető Jog
Kapacitásbővítés, kutatás-fejlesztés, valamint munkavállalói képzés is szerepel abban a közel 200 millió euró értékű beruházássorozatban, amelyet gyöngyösi és csömöri telephelyein indít a fogyasztási cikkeket gyártó amerikai vállalat.
Gyorsabban haladnak a tervezettnél a paksi atomerőmű bővítésének munkálatai, így már a december 15-én kezdődő héten el tudják kezdeni a szakemberek az első beton öntését közvetlenül megelőző műszaki feladatok végrehajtását – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter december 9-én Moszkvában.