A Munka Törvénykönyvének módosításai 2025. januártól

2025. 01. 20., 15:10

2025. január 1-től a Munka Törvénykönyvében több módosítás is történt, amelyek lényegesen érintik a munkáltatókat és a munkavállalókat. A legfontosabb változásokat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

A Munka Törvénykönyvének módosításai az apasági szabadságot is érintik

A szülők többféle szabadságra is jogosultak, mint például a szülési szabadság, a szülői szabadság és az apasági szabadság. A 10 munkanap apasági szabadságra a gyermek édesapja jogosult. Ezt a kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra a munkavállaló akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.

2025. január 1. után az apasági szabadságot legkésőbb a gyermek születését követő 4. hónap végéig lehet igénybe venni. Örökbefogadás esetén a 4 hónapos határidőt az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válásától kell számolni. A korábbi szabályozás az apasági szabadság igénybevételére legfeljebb 2 hónapot engedett, így az igénybevételre nyitva álló idő jelentősen nőtt.

A beosztás szerinti emelt munkaidőre vonatkozó felmondás módosítása

A törvény lehetővé teszi, hogy készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott dolgozó esetén a munkáltatóval kötött írásbeli megállapodás útján a beosztás szerinti munkaidőt legfeljebb napi 24 órára, illetve heti 72 órára emeljék.

A munkavállalónak eddig is joga volt arra, hogy az ilyen megállapodást a naptári hónap utolsó napjára 15 napos határidővel felmondja. Munkaidőkeret esetén a felmondás a munkaidőkeret utolsó napjára, szintén 15 napos felmondási határidővel történhetett. Hosszabb tartamú munkaidőkeret esetén csak a munkaidőkeret utolsó napjára szólhatott a felmondás. Ez azonban hátrányos lehetett a munkavállalóra.

A módosítás után lehetővé válik, hogy a munkavállaló 6 hónapnál hosszabb tartamú munkaidőkeret esetén már 6 hónap elteltét követően is felmondással éljen. Ekkor is 15 napos felmondási idővel a naptári hónap utolsó napjára lehet felmondani a megállapodást. Tehát ebben az esetben már a munkaidőkeret vége előtt megszűnhet a megállapodás.

A módosítás lehetővé tette, hogy a megállapodás felmondási idejét kollektív szerződés 15 napnál hosszabb időben, de legfeljebb 30 napban állapítsa meg.

A Munka Törvénykönyvének módosításai közül a munkaszüneti nap sem maradt ki

2025. január 1-jétől egyértelműsítésre került a törvényben a munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munka. Ha a munkavállaló számára munkaszüneti napon rendelnek el túlórát, akkor az ilyen munkavégzés esetén a munkavállalót 100% bérpótlék illeti meg.

A bérpótlék mértéke a módosítást megelőzően is ennyi volt. A módosítással viszont egyértelművé vált, hogy a munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidő esetén a 100%-os pótlék nem váltható ki 50%-os bérpótlékkal és egy másik heti pihenőnap biztosításával.

Választásokon, népszavazáson való részvétel

A munkavégzés alóli mentesülés esetei közé bekerült, hogy a munkavállaló legfeljebb 2 óra időtartamra mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól a következő esetekben:
– az országgyűlési képviselő választáson, az Európai Parlamenti választásokon, a helyi önkormányzati (és polgármester) választáson, a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán való részvétel céljából,
– a helyi vagy országos népszavazáson való részvétel céljából.

A fenti esetekben a munkavállaló legfeljebb 2 órára akkor mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, ha a választás vagy szavazás napjára beosztott rendes munkaideje vagy az elrendelt rendkívüli munkaideje meghaladja a 8 órát. A mentesülés célja nyilvánvalóan az, hogy a szavazás/választás napján dolgozó munkavállalóknak megkönnyítse a részvételt. Az e célból való mentesülés idejére a munkavállalónak távolléti díj jár.

Felmondási tilalom vezető állású munkavállaló esetén

A törvénymódosítás előtt a vezető állású munkavállaló esetén nem érvényesült felmondási tilalom, ha a munkavállaló apasági szabadságát töltötte. A törvény 2025. januártól úgy került módosításra, hogy a munkáltató a vezető állású munkavállaló munkaviszonyát sem szüntetheti meg felmondással az apasági szabadság tartama alatt.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 10., 20:00
A Grayling friss, 2026-os globális trendjelentése szerint a közép-kelet-európai üzleti vezetők egyszerre készülnek növekedésre és fokozódó kockázatokra: miközben a régió döntéshozóinak többsége optimistán tekint a következő évre, a geopolitikai feszültségek, a szabályozási változások és a technológiai átalakulás jelentős nyomást helyeznek a vállalatokra. A kutatás részletes képet ad arról is, hogyan látják a kelet-közép-európai (CEE) országok vezetői a 2026-os üzleti környezet kihívásait és lehetőségeit.
2026-02-11 12:05:00
A Hays Hungary kutatása szerint a munkavállalók 72,5 százaléka, a munkaadók 65 százaléka borúlátó a következő 2–5 év gazdasági kilátásait illetően, ami a korábbi évek pesszimista trendjeit is felülmúlja. A cégek óvatossága a bérekben is látványosan megmutatkozik.
2026-02-10 19:10:00
A klinikai vizsgálatokkal foglalkozó CRU Hungary Egészségügyi és Szolgáltató Kft. 556,95 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert egy „multimodális diagnosztikai platform és eszközcsalád” fejlesztésére, amelyet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Encsen valósítanak meg.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS