A polgári jog, így a Polgári Törvénykönyv védelemben részesít minden személyiségi jogot, de bizonyos személyiségi jogokat külön is nevesít. Ide tartozik a magántitokhoz fűződő jog is, amely az egyénnek a saját adatai, titkai feletti rendelkezést testesíti meg. Hogyan valósul meg a magántitok védelme? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
Mi a magántitok?
A magántitok magában foglal az egyénre vonatkozó minden olyan információt, tényt, körülményt, amelynek titokban tartásához az érintettnek méltányolható érdeke fűződik. Nagymértékben átfedést mutat a személyes adatok védelmével is, mivel egyben személyes adat is, amennyiben azonosított vagy azonosítható természetes személyre/személyekre (emberre) vonatkozik.
Magántitoknak tények, információk széles köre minősülhet, kezdve az érintett személyes adataitól, rokoni kapcsolatain át, jövedelmi-vagyoni helyzetéig, politikai véleményéig. A magántitok megjelenési formájától függetlenül védelemben részesül. Függetlenül attól, hogy szóban, írásban vagy más formában jelenik meg, kerül rögzítésre vagy közlésre.
Magántitokról csak akkor beszélhetünk, ha annak titokban maradásához az érintettnek méltányolható érdeke fűződik. A méltányolható érdeket nem az érintett egyéni érzékenységéhez kell mérni, hanem általánosságban a társadalmi közmegítélés szempontjából kell figyelembe venni.
– Így például nem védi a magántitok az olyan információt, amelyet a peres félről a per során hoznak a bíróság tudomására, amennyiben ez a perbeli védekezést vagy a jogosultság érvényesítését szolgálja.
– Szintén nem fűződik méltányolható érdek az olyan információ titokban maradásához, amelyet az érintett azért igyekszik titokban tartani, hogy jogsértését, bűncselekményét leplezze.
– Nem minősül magántitoknak az olyan tény, adat sem, amely jogszerűen nyilvánosságra került. Például maga az érintett közölte azt.
– Nem lesz magántitok az információ, ha például megismerhető a mindenki számára hozzáférhető nyilvántartásokból, mint az ingatlan-nyilvántartás vagy a cégnyilvántartás.
Levéltitok, hivatásbeli titok
A törvény a magántitok típusai közül külön is megemlíti a levéltitok és a hivatásbeli titok védelmét ezek fontossága okán.
A levéltitok a zárt küldeményben foglalt, a feladó által a címzettnek szánt közlést védi. A levél fogalmát nem lehet csak a postai levélre szűkíteni. A levéltitok védi a csomagban, elektronikus levelezésben, sms-ben és más elektronikus üzenetküldő rendszerben továbbított közlést is. Ennek feltétele, hogy a közlés nem nyilvános, hanem címzettnek vagy címzettek csoportjának szól. Természetesen levéltitok esetén is szükséges, hogy az abban foglalt közlés titokban tartásához akár a feladónak, akár a címzettnek méltányolható érdeke fűződjön.
A hivatásbeli titok olyan más személyre vonatkozó információra, adatra terjed ki, amely bizonyos foglalkozás űzése során jut a titok gazdájának tudomására. Ilyen például az ügyvédi titok, orvosi titok, gyónási titok. A hivatásbeli titok gazdájára általában fokozott titoktartási kötelezettség vonatkozik. Rendszerint még akkor sem hozhatja illetéktelen személy tudomására a titkot, ha a titokban maradáshoz egyébként az érintett személynek nem fűződik méltányolható érdeke. Például büntetőügyben eljáró védő nem jogosult a hatóság tudomására hozni a védence által a bűncselekmény kapcsán a védővel megosztott és az ügyfelére terhelő adatot.
A magántitok megsértése és következményei
A törvény a magántitkot mindenfajta titoksértéstől védi, de meghatározza a magántitok megsértésének leggyakoribb eseteit. A magántitok megsértése leggyakrabban a jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával, nyilvánosságra hozatalával vagy illetéktelen személlyel való közlésével valósul meg. Ezek közül bármelyik önállóan is minősülhet a magántitok megsértésének. Például, ha valaki jogszerűen jutott hozzá az érintett magánleveléhez, az nem jelenti, hogy szabadon felhasználhatja vagy nyilvánosságra hozhatja a levéltitkot. További felhasználásra vagy nyilvánosságra hozatalra csak akkor jogosult, ha az érintett ehhez hozzájárult. Akkor is jogosult, ha a körülményekből nyilvánvaló, hogy további felhasználás céljából osztották meg vele a levelet.
Ha valakinek a levéltitokhoz fűződő jogát megsértik, akkor az eset körülményeihez képest személyiségi jogi következményeket érvényesíthet.
– Követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását.
– Követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől.
– A jogsértőtől megfelelő elégtételt követelhet megfelelő nyilvánosságot is kérve.
– Követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását.
– Az is követelhető, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.
– Az őt ért nem vagyoni sérelem miatt sérelemdíjat követelhet.
Ha a magántitok megsértése miatt az érintettnek vagyoni kára is keletkezett, akkor a személyiségi jogi következményeken túl a kárának megtérítését is követelheti.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”