A legfontosabb munkajogi és adatvédelmi előírások járvány idején

2020. 03. 23., 10:00

A koronavírus-járvány okozta szükséghelyzet jelentős kihívások elé állítja a munkáltatókat és a munkavállalókat egyaránt. A Deloitte Legal szakértői részletesen kidolgozták és összefoglalták a legfontosabb munkajogi és adatvédelmi szabályokat és hatósági iránymutatásokat, amelyek a munkáltatók számára a jelen helyzetben támpontot jelenthetnek.

Számtalan kérdést felvet, hogy milyen jogosultságai és kötelezettségei vannak egy munkáltatónak, hogy jogszabályi keretek között tudjon eljárni, és eleget tudjon tenni a rá rótt rendkívüli járványügyi intézkedéseknek.

A munkáltatónak biztosítania kell azt is, hogy az esetleges szükségszerűen felmerülő gazdasági, szervezeti leállás munkaerőre, működésre és hatékonyságra gyakorolt negatív hatását minimálásra csökkentse.

A Deloitte Legal szakértői részletesen kidolgozták és összefoglalták a legfontosabb munkajogi és adatvédelmi szabályokat és hatósági iránymutatásokat, amelyek a munkáltatók számára a jelen helyzetben támpontot jelenthetnek. Az alábbiakban a részletes anyagból merítettünk néhány gondolatot. A részletes munkáltatói útmutató ezen a linken érhető el.

Pandémiás terv: A munkáltatónak ki kell dolgoznia egy pandémiás cselekvési tervet, ennek tartalmaznia kell a megfelelő eljárásrendeket és a fertőzésveszély csökkentésére, visszaszorítására vonatkozó lépéseket.

Munkavállalók ellenőrzésének adatvédelmi kérdései: Amennyiben a munkáltatók, akár kérdőíves, akár mérőeszközös módszerrel információt gyűjtenek a munkavállalók egészségügyi állapotáról, magáncélú külföldi utazásairól, az információgyűjtést megelőző kockázatértékelésnek kell alávetni. Fontos előírás, hogy a kérdőívek nem tartalmazhatnak az érintett egészségügyi kórtörténetére vonatkozó adatokat, valamint egészségügyi dokumentáció becsatolása sem igényelhető, emellett részletes tájékoztatást kell kidolgozni és garanciális intézkedéseket kell az adatkezelés jogszerűségének elősegítésére bevezetni, az ilyen célú adatkezelési jogalapok meghatározását végre kell hajtani, valamint az ilyen irányú ellenőrzési intézkedések megtételéhez érdekmérlegelési tesztek lefolytatását is el kell végezni.

Munkavédelmi intézkedések: A munkáltató feladata a nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit biztosítani és az ahhoz kapcsolódó munkavégzési és adatkezelési folyamatokat megszervezni és kialakítani.

Otthoni munkavégzés elrendelése: Az otthonról dolgozás lehetőségét fontos elhatárolni a munkajogban szabályozott távmunkától: a munkaszerződés kifejezetten rögzíti a távmunkavégzést, szemben a „home office"-szal, amely nem szükségképpen került rögzítésre. Különösen fontos ezért egy ún. „home office" szabályzat megalkotása.

Ha az otthoni munkavégzés nem megoldható: Vannak olyan munkakörök, ahol a munkakör jellege nem teszi lehetővé az otthoni munkavégzést, de a jelen járványügyi helyzetben a munkahelyen sem végezhetnek munkát a munkavállalók: ilyenkor a munkáltató diszkrecionális jogkörben dönthet úgy, hogy a munkavállaló számára munkabért fizet erre az időszakra is.

Iskolák bezárásának következményei: Ha a munkavállaló azért nem tud munkát végezni, mert kiskorú gyermekével kell otthon maradnia, fontos mérlegelni azt is, hogy adott esetben távmunka keretében részmunkaidőben tud-e munkát végezni a munkavállaló.

Házi karantén: Járványügyi házi karantén esetén keresőképtelennek minősül, akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek. Ilyenkor a munkavállaló táppénzre jogosult. Ugyanez érvényesül, ha járványügyi zárlat miatt nem tud megjelenni a munkahelyén.

Szabadságok kiírása: A szabadságot a munkáltató adja ki. A munkáltató évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban ad ki, ezen kívül egyoldalúan dönthet a szabadság kiadásáról.

Felmondási ok: Különös hangsúlyt kap a jelenlegi rendkívüli állapotban a munkáltató működésével összefüggő felmondási ok. Ez jogszerű felmondási indok ugyan a munkaadó részéről, de alkalmazhatóságára a különleges jogrendi állapotban szigorú szabályok vonatkoznak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS