A kriptoeszközök adózása

2024. 03. 02., 15:10

A tavalyi drámai árfolyamingadozások után az utóbbi időben jelentősen emelkedtek a legismertebb kriptoeszközök árfolyamai, így számos magyar magánszemély realizálhatott nyereséget vagy akár komoly veszteséget is. A 2023. évi Szja-bevallási határidőhöz közeledve a Grant Thornton feleleveníti a kriptoeszközök magyarországi adózási szabályait.

A kriptoeszközökkel kapcsolatos jövedelemszerzés elsősorban bányászat (a felhasználó számítógépe leellenőrzi és a blokkláncra való fűzéssel megerősíti a visszaigazolásra váró tranzakciókat, amiért cserébe bizonyos időközönként kriptoeszközt kap a rendszertől), valamint kereskedelem formájában történik. A kriptoeszközök talán legismertebb (de messze nem az egyetlen) megjelenési formája a Bitcoin.

Az Szja-törvény szabályozza a kriptovaluták adózását

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-törvény) alapján kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemnek minősül az adott adóév vonatkozásában a magánszemély által kötött kriptoeszközzel végrehajtott ügylet alapján elért ügyleti nyereség (bevétel csökkentve többek között a tárgyévi igazolt kiadásokkal).

A szabályozás egyfelől kizárólag magánszemélyekre vonatkozik, másfelől fontos szerepet kap az adóév (ami szinte minden esetben azonos a naptári évvel), mint időintervallum. Ugyancsak az Szja-törvény definiálja magának a kriptoeszköznek a fogalmát is, eszerint az az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.
A kriptoeszköz megszerzésének módja nem releváns adózási szempontból

Ellentétben a korábbiakkal, a 2022 óta hatályos szabályozás alapján a kriptoeszköz megszerzésének módja egyáltalán nem bír relevanciával: ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem (2024 elején számos, Bitcoinon alapuló úgynevezett ETF-nek a tőzsdére történő bevezetését és kereskedését engedélyezték az Egyesült Államokban), a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is.
Ugyanakkor rendkívül fontos, hogy adóköteles ügylet csak akkor keletkezik, ha a kriptoeszköz kikerül a virtuális térből, vagyis fiat pénzre (például euró vagy amerikai dollár) vagy egyéb javakra váltják. Ha valaki például Bitcoinért cserébe Ethereumot vásárol, akkor – egyéb tranzakció hiányában – nem kell a kriptoeszközei kapcsán Szja-t fizetnie.

Magánszemélyek esetében 2022 óta már kötelezően az elkülönülten adózó jövedelmek között kell ezeket a jövedelmeket bevallani, amelyeket kizárólag a 15 százalékos személyi jövedelemadó terhel.

Az adókiegyenlítést alkalmazhatjuk kriptoügyletek esetén is

Az Szja-törvény szerint kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemnek minősül az adóévben elért ügyleti nyereség. Hasonlóan az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmeknél alkalmazható módszerhez, itt is alkalmazható az adókiegyenlítés intézménye. Ez azt jelenti, hogy két adóéven keresztül felhasználható a korábbi évek (kriptoeszköz) vesztesége (amikor az igazolt kiadások meghaladták a bevételek összegét, vagy csak kiadások merültek fel), vagyis annak a keletkezése évében érvényes adókulccsal számított összegével, csökkenthető az adott évi (kriptoeszköz) nyereség után fizetendő Szja. Ennek azonban feltétele, hogy a korábbi adóévekre vonatkozó személyi jövedelemadó-bevallásban szerepeljen az adott adóévi, kriptoeszközzel lebonyolított ügyletből származó veszteség.

Így annak is mindenképpen érdemes nagyobb figyelmet szentelnie az Szja-bevallására, aki az elmúlt két évben is foglalkozott ugyan kriptoeszközökkel, de csak kiadása volt. Amennyiben ugyanis ezen kiadásokat feltünteti a személyijövedelemadó-bevallásában, akkor abban az adóévben, amikor (végre) bevételt realizál (így például idén, amikor szignifikánsan emelkedett az árfolyam), csökkenteni tudja a vonatkozó Szja-fizetési kötelezettségét is.
A kiadások adóbevallásban történő feltüntetésének előfeltétele, hogy azokról részletes nyilvántartást kell vezetni: mind a kriptoeszköz vásárlásáról, mind a bányászatról. Ennek kapcsán azt érdemes szem előtt tartani, hogy egy esetleges adóhatósági ellenőrzés esetén az adott revizor számára világos és egyértelmű legyen, hogyan jött ki az az érték, amit a magánszemély a vonatkozó adóévi személyi jövedelemadó-bevallásában kiadásként tüntetett fel: minél részletesebb a nyilvántartás, annál jobban csökken az esetleges adókockázat.

A magyarországi Szja-bevallásban szereplő értékeket minden esetben magyar forintban kell szerepeltetni, így a fizetendő adót is forintban kell megállapítani. A nyilvántartásban tehát annak is figyelmet kell szentelni, hogy milyen árfolyamon váltjuk át a más devizában (például euró vagy amerikai dollár) megállapított értékeket. Emiatt egy esetleges veszteség a kriptopiacon adózási szempontból nyereség is lehet, a devizaárfolyamváltozás miatt.
Mivel a kriptoeszközökből származó jövedelem külön adózó jövedelemnek számít, így az ilyen jövedelmek Szja-alapja és Szja-kötelezettsége semmilyen adóalap-, vagy adókedvezménnyel (például családi kedvezmény vagy 25 éven aluliak kedvezménye) nem csökkenthető.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS