A kötbér legfontosabb tudnivalói

A kötbér és típusai

A kötbér egy olyan pénzösszeg, amit a szerződő fél arra az esetre vállal, ha olyan okból szegi meg a szerződést, amelyért felelős. A kötbér tehát mindig valamely szerződéshez kapcsolódik. Nem lehetséges, hogy valaki önállóan, kapcsolódó szerződés nélkül vállaljon kötbért.

Kötbért szerződésszegés esetére lehet kikötni, ezért a fajtáit a szerződésszegés típusai szerint szokás meghatározni.

• Késedelmi kötbérről beszélünk, ha a szerződő fél a szerződésben vállalt kötelezettségét annak esedékességekor (pl. határidő lejáratkor) nem teljesíti. Például, az építési vállalkozó kötbér fizetését vállalja arra az esetre, ha a felépíteni vállalt lakóház határidőben nem kerül használatbavételre alkalmas állapotban átadásra a megrendelő részére. A késedelmi kötbér nem mentesít a teljesítési kötelezettség alól.
• Meghiúsulási kötbérről beszélhetünk, ha annak fizetését a szerződésben meghatározott szolgáltatás nem teljesítése esetére kötötték ki. Ebben az esetben tehát nem késedelemről van szó, hanem arról, hogy a teljesítés meg sem történik. Értelemszerűen, ha a meghiúsulás esetére kikötött kötbért a jogosult érvényesíti, akkor már nem követelheti a másik féltől a meghiúsult szolgáltatás teljesítését is.
• A hibás teljesítés esetére kikötött kötbér esetén a szerződő fél meghatározott pénzösszeg fizetését vállalja arra az esetre, ha hibásan teljesít. Azaz akkor, ha a szolgáltatása nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Fontos tudni, hogy amennyiben a jogosult a hibás teljesítés esetére szóló kötbérigényét érvényesíti, akkor nem érvényesíthet szavatossági igényt is. Például már nem kérheti az áru kijavítását vagy kicserélését.

Megállapodás a kötbérben

Kötbér akkor jár, ha a szerződő felek ebben megállapodtak. Míg a legtöbb szerződés szóban vagy ráutaló magatartással is megköthető, addig kötbér érvényesen csak írásban köthető ki. Ezért, ha például egy szóban létrejött vállalkozási szerződésben a felek kötbérben állapodtak meg, akkor a kötbérre vonatkozó kikötés érvénytelen lesz, míg a vállalkozási szerződés többi része érvényes.

A kötbérről szóló szerződéses kikötésben szerepelnie kell a kötbér összegének vagy annak, hogy miként kell azt megállapítani. Az összeg több módon is meghatározható. A konkrét pénzösszeg megjelölésén túl, például százalékos mértékben is.

A kötbért meghatározhatjuk egyösszegben, de állhat több részletből is, így függhet például az eltelt időtől. A késedelmi kötbért leggyakrabban a késedelmes időszakkal arányosan határozzák meg, például késedelmes naponként.

A kötbér valójában kártérítés?

A kötbér egyik legfontosabb jellemzője, hogy átalány jellegű kártérítésként funkcionál. Ez alatt azt kell érteni, hogy a jogosult akkor is követelheti a kötbér megfizetését, ha a szerződésszegés következtében nem érte kár vagy a kötbértől eltérő összegű kára volt. Ráadásul a jogosultnak nem kell bizonyítania azt sem, hogy kár érte és ennek összege mennyi volt.

Előfordulhat, hogy a szerződésszegés miatt a jogosultat a kötbérnél is nagyobb összegű kár éri. Ebben az esetben a kötbér összegét meghaladó kárát is érvényesítheti a kártérítés szabályai szerint. Ugyanakkor a jogosult nem köteles arra, hogy kötbérigényét érvényesítse. A szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését akkor is követelheti, ha a kötbérigényét nem érvényesítette.

Amennyiben a kötelezett a szerződésben kikötött kötbér összegét eltúlzottnak tartja, kérheti a bíróságtól annak mérséklését. Ennek során a bíróság mérlegeli, hogy a szerződésszegéssel okozott hátrány és a szerződésszegés körülményei (felek helyzete, szerződésszegés oka, súlyossága stb.) alapján a követelt kötbér valóban túlzott-e.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda