„A kata visszatér – de nem ugyanúgy”

A kormány 2027-től visszaállítaná a kata széleskörű elérhetőségét – emlékeztetnek „A kata visszatér – de nem ugyanúgy” című elemzésükben a GKI szakértői. Az adónem 2022 szeptemberéig kb. 450 ezer vállalkozó számára volt elérhető, majd a kormány azonnali hatállyal (az indoklás szerint bújtatott foglalkoztatás miatt) leszűkítette, lényegében a magánszemélyeknek számlázó főállású egyéni vállalkozókra. A változás 35 ezer katás vállalkozás megszűnését eredményezte.

Az adónem kiterjesztését a visszaélésekkel szemben védett formában tervezi a kormány. A részletszabályok még nem ismertek, végleges jogszabálytervezet 2026–2027 fordulóján várható. A GKI becslése szerint az új kata 300–350 ezer vállalkozót (a meglévők és az újonnan belépők) érinthet közvetlenül. A lépes egyidejűleg gyakorol hatást a munkaerőpiacra, a vállalati HR-stratégiákra és a költségvetési bevételekre.

Kulcsszámok:
– Katások száma 2022 előtt: 444 000 fő
– Katások száma 2022 után: kb. 145 000 fő
– Megszűnt katás vállalkozás (2022): kb. 35 000
– Átalakult katás vállalkozás: kb. 264 000
– Éves költségvetési bevétel (csúcson): kb. 196 milliárd forint
– NAV által 10 év alatt megállapított adókülönbözet: 9 milliárd forint
– Várható visszatérők száma (GKI becslés): 250 000–270 000 fő
– Visszaállítás tervezett időpontja: 2027. január 1.

Mi volt a kata, és mi lett belőle?

A kata 2013. január 1-jén lépett életbe azzal a céllal, hogy egyszerű, kiszámítható adózást biztosítson a mikrovállalkozásoknak és csökkentse a feketegazdaságot. A főállású vállalkozók havi 50 ezer forint megfizetésével, minimális adminisztrációval teljesíteni tudták teljes adó- és járulékkötelezettségüket. A rendszer rendkívül népszerűvé vált: fénykorában évi 200 milliárd forint bevételt hozott a költségvetésnek.

2022 nyarán a kormány indoklása szerint a rendszert tömegesen alkalmazták bújtatott foglalkoztatásra: munkavállalókat katás kényszervállalkozóként alkalmazták, ezzel váltva ki a munkáltatói járulék terheket. Az új szabályok szeptember 1-jén léptek életbe. Ezt követően katás csak főállású egyéni vállalkozó lehetett, és kizárólag magánszemélyeknek számlázhatott (a taxisok kivételével). Mivel a katások 92%-a korábban cégeknek is számlázott, a változás drasztikus volt.

Utólag a NAV-adatok árnyalták a kormányzati indoklást: a hivatal közel 10 év alatt összesen 9 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg visszaélés miatt.

A 2022-es szigorítás hatása gyors és mély volt:
–  444 ezerről 145 ezerre zuhant a katások száma szeptembertől;
– 35 ezer katás vállalkozás szűnt meg, s 264 ezer katás vállalkozás átalakult.

Az érintett vállalkozók zöme átalányadózásra váltott, kisebb részük társas vállalkozást alapított, vagy munkaviszonyba lépett.

Mit hoz vissza a 2027-es rendszer?

A pénzügyminiszter két dolgot erősített meg: visszatér a cégeknek való számlázás lehetősége, és a rendszer bővített, de a visszaélések ellen védett formában indul újra. Az alábbi elveket rögzítette:
– Egyszerű, kiszámítható, alacsony adminisztrációs teherrel járó adóforma a valódi mikrovállalkozóknak és önfoglalkoztatóknak.
– Megfelelő társadalombiztosítási fedezet és nyugdíjjogosultság garantálása.
– A nagyvállalati visszaélések elleni explicit garancia, a bújtatott foglalkoztatás kizárásával.
– A változtatások érdemi társadalmi egyeztetéssel készülnek.

A pontos havi tételes adó összege, a bevételi határ, a koncentrációs korlátok (egyetlen megbízótól szerezhető bevétel aránya) és a visszaélés-ellenőrzési mechanizmus még nem ismert. Ezek a részletszabályok döntik el, hogy az új kata mennyire lesz vonzó a visszatérők számára.

Várható reakciók

Az átalányadózók egy része visszavált.
Az átalányadózás az elmúlt négy évben sok vállalkozónak elégséges megoldást kínált – magasabb elvonás és több adminisztráció árán. Ha a kata visszahozza a cégeknek való számlázást és megőrzi az egyszerűségét, az átalányadózók számottevő hányada visszavált. Ez különösen erősen várható a szabadúszó szektorban: IT, fordítás, tanácsadás, kreatív iparágak, ahol a megbízói oldal döntően cégekből áll.

Nagyvállalati kiszervezési hullám kockázata.
2022 előtt a katát munkaviszony kiváltására is alkalmazták néhányan. Ha az új szabályozás nem tartalmaz elégséges korlátot, a folyamat megismétlődik. A 2022-es tapasztalat alapján a nagyvállalati HR-stratégiák gyorsan alkalmazkodnak, amint egy adózási forma lehetővé teszi a munkabérköltség és járulékok átstrukturálását, akkor az üzleti logika ezt kikényszeríti, a munkavállalói érdekektől függetlenül. Ez különösen releváns a logisztikai, a kereskedelmi és a gyártószektorban, ahol a 2022 előtti katás állomány legnagyobb koncentrációja volt.

Munkaerőpiaci statisztikai torzítás.
Ha 2027-ben a munkaviszonyok egy része katás szerződéssé alakul, akkor a foglalkoztatottak száma statisztikailag csökken, miközben a tényleges munkavégzés volumene nem változik. Mivel a foglalkoztatás demográfiai okokból is mérséklődik, a további visszaesés érzékeny kérdéssé válhat.

Visszatérési korlátok: nem mindenki jön vissza.
A 2022-es sokknak maradandó hatásai is vannak. Számos egykori katás négy év alatt berendezkedett az átalányadózásra, könyvelőt fogadott, más üzleti struktúrát épített. Visszatérési döntésük nem automatikus: a havi tételes adó összege, a bevételi limit és a bürokrácia mértéke dönti el, hogy megéri-e a váltás.

Kulcskérdések

A bejelentés jellegéből fakadóan a GKI elemzői szerint három kulcskérdés még nyitott, amelyek a rendszer tényleges hatását meghatározzák:

Mekkora a visszatérési potenciál?
A 444 ezres csúcstól 145 ezerre zuhant állomány nem tér vissza automatikusan. A havi adó összege, a bevételi limit és az adminisztrációs elvárások döntik el.

Mi lesz az átalányadózással?
A két rendszer közti verseny adópolitikai koherencia-kérdés. Ha a kata kedvezőbb, az átalányadózás leértékelődik – és a 2025-ös költséghányad-emelés hatása is elveszik.

Hogyan védhető az új szabályozás a bújtatott foglalkoztatás ellen?
Bevételi koncentrációs korlát, többügyfeles kötelezettség, NAV-ellenőrzési küszöb – ezek nélkül a 2022 előtti helyzet reprodukálódik, ami újabb szigorítást kényszerít ki.