A gyártó felelőssége a hibás termék okozta kárért

A gyártó felelőssége, azaz a termékfelelősség

Termékfelelősség alatt a hibás termék által okozott károkért való gyártói felelősséget értjük. A termékfelelősség a kártérítési felelősség egyik sajátos formája. A termékkárért való felelősség a hibás termék gyártóját terheli.

Gyártónak minősül:
– aki a végterméket, a részterméket, az alapanyagot előállítja,
– importált termék esetén az a személy, aki az Európai Gazdasági Térség területére a terméket gazdasági tevékenysége keretében behozta,
– aki önmagát a termék gyártójaként tünteti fel azzal, hogy a terméken a nevét, védjegyét vagy más megkülönböztető jelzését feltünteti.

Előfordulhat, hogy valamely okból nem állapítható meg, hogy ki a termék gyártója. Ebben az esetben a termék minden forgalmazóját gyártónak kell tekinteni, amíg nem nevezi meg a gyártót vagy azt a forgalmazót, akitől a terméket beszerezte. A károsult írásbeli felhívása alapján a forgalmazónak 30 napja van arra, hogy megnevezze a gyártót vagy a másik forgalmazót.

A termékfelelősség ingó dologra vonatkozik. Ingatlan esetén termékfelelősségről nem lehet szó. Viszont a termékfelelősség vonatkozik az olyan ingóságra is, ami más dolog alkotórésze lett. Például egy gépjárműhöz beszerzett és beszerelt alkatrész. A termékfelelősség sokféle ingóságnak minősülő termékre, mint például az alapanyag, a fogyasztási cikk, gép, elektronikai termék, szoftver.

A termék akkor hibás, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható. E körben figyelemmel kell lenni különösen a termék rendeltetésére, ésszerűen várható használatára, a termékkel kapcsolatos tájékoztatásra, a forgalomba hozatal időpontjára, a tudomány és a technika állására. A terméket nem teszi hibássá önmagában az a tény, hogy később nagyobb biztonságot nyújtó termék kerül forgalomba.

Milyen károkra vonatkozik a gyártó felelőssége?

A termékfelelősség alapján az ún. termékkárok megtérítését lehet követelni a gyártótól.

– Ide tartoznak azok a károk, amelyek azért következnek be, mert a hibás termék más személy testi sérülését, egészségkárosodását vagy halálát okozta. Például a gyógykezelés költségei, kiesett jövedelem stb.

– A károsult a nem vagyoni jellegű kárának megtérítését is követelheti a gyártótól. Például a testi épségének sérülése miatt sérelemdíjat kérhet.

– Termékkárnak minősül a hibás termék által más dologban okozott kár is, feltéve, ha a kár összege annak bekövetkeztekor 500 eurónak megfelelő forintösszegnél magasabb. Így például, ha a hibás konyhai eszköz tüzet okoz, és emiatt károsodik az értékes konyhabútor, akkor az utóbbi kár megtérítése a termékfelelősség alapján követelhető a gyártótól.

A dologban okozott károk közül csak az számít termékkárnak, ha a károsodott dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a károsult is rendszerint ilyen célra használta. Így pl. gazdasági, üzleti tevékenységre szolgáló, illetve ilyen célból használt termékben esett kár esetén nem lehet szó termékfelelősségről.

Magában a hibás termékben esett kár megtérítésére, illetve a termék kijavítására, kicserélésére nem a termékfelelősség alapján lehet igényt érvényesíteni. A hibás termékben esett kár megtérítése szerződésen kívüli károkozás címén kérhető a gyártótól, ha nem a gyártótól vette a terméket a károsult. A termék cseréjét vagy javítását a termékszavatosság szabályai szerint lehet kérni közvetlenül a gyártótól.

A gyártót a termékfelelősség a termék általa történő forgalomba hozatalától számított 10 évig terheli. A károsult a kártérítési igényét attól kezdve számított 3 éves határidőn belül érvényesítheti, amikor tudomást szerzett vagy szerezhetett volna a kárról, a termék hibájáról és a gyártó személyéről.

Mentesülés a termékfelelősség alól

A gyártó csak szigorú feltételekkel mentesülhet a hibás termék okozta károk megtérítése alól. Önmagában azzal nem mentheti ki magát a felelősség alól, hogy a hiba bekövetkezése neki nem felróható.

A gyártó akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy
– a terméket nem hozta forgalomba;
– nem üzletszerű forgalmazás céljából állította elő a terméket, illetve azt nem üzletszerű gazdasági tevékenysége körében gyártotta vagy forgalmazta;
– a termék az általa történő forgalomba hozatal időpontjában hibátlan volt, és a hiba oka később keletkezett;
– az általa történő forgalomba hozatal időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető; vagy
– jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta a termék hibáját.

Az alapanyag vagy a résztermék gyártója akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy
– a hibát a végtermék szerkezete, illetve összetétele okozta, illetve
– a hiba a végterméket gyártó utasításának a következménye.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda