A forgalmazási szerződés alapvető szabályai

2021. 11. 23., 10:03

Az új Polgári Törvénykönyv több olyan szerződéstípust is tartalmaz, amelyeket a korábbi törvény külön nem nevesített. Az egyik szerződés a forgalmazási szerződés. Ez a gyakorlatban széles körben elterjedt, mint az áruk fogyasztókhoz való eljuttatásának egyik köztes eleme. A forgalmazási szerződés törvényben foglalt alapvető elemeit dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

A forgalmazási szerződés

A forgalmazási szerződésben a szállító meghatározott ingó dolog (termék) eladására vállal kötelezettséget a forgalmazó részére. A forgalmazó a termék megvételére és a termék saját nevében és saját javára történő eladására köteles. A forgalmazási szerződést rendszerint a gyártási – értékesítési láncolat eltérő szintjén lévő szereplők kötik, például a gyártó a forgalmazóval, a nagykereskedő a kiskereskedővel. Ezek a szerződések lényegében a termékeknek a fogyasztókhoz való eljuttatásának láncolatában kapnak szerepet. Nem csak áru, hanem szolgáltatás is lehet a forgalmazási szerződés tárgya.

A forgalmazási szerződés nem egyszerű adásvétel

A forgalmazási szerződés nem egyszerű adásvételi szerződés. Nem csupán azt a célt szolgálja, hogy a forgalmazó megvásárolja a terméket, azaz megszerezze a termék tulajdonjogát. A forgalmazási szerződésnek lényeges eleme, hogy a forgalmazó a terméket továbbértékesítés céljára vásárolja meg a szállítótól. A bizományosi szerződéstől eltérően, ahol a bizományos a saját nevében, de a megbízója javára köti az adásvételi szerződést, a forgalmazó a saját javára értékesíti a terméket.

A törvény kifejezetten rendelkezik arról, hogy a forgalmazó a termék eladására is köteles. Ez a gyakorlatban gondot okozhat, hiszen felmerülhet a kérdés: szerződésszegést követ-e el a forgalmazó, ha az általa megvásárolt terméket nem adja el? Erre általánosságban nehéz választ adni, mindig érdemes megvizsgálni a konkrét eset körülményeit. Kétségtelen, hogy a törvény szerint a forgalmazónak eladási kötelezettsége van. Azonban önmagában attól, hogy nem sikerül az értékesítés, még rendszerint nem beszélhetünk szerződésszegésről, ha a forgalmazó az eladást egyébként megkísérelte.

Fontos, hogy a törvény csak a forgalmazási szerződés legalapvetőbb szabályait fekteti le. A gyakorlatban a forgalmazási szerződések számos szerteágazó kérdést szabályoznak, kezdve a termék beszerzésének szabályaitól, az ellenszolgáltatás meghatározásán és a forgalmazási jog tartalmán át, egészen a forgalmazó általi értékesítésig és a szállító és forgalmazó közötti esetleges kiegészítő szolgáltatásokig. Ha a felek egy jól működő forgalmazási szerződést szeretnének, akkor nem tekinthetnek el a részletszabályok megalkotásától. Ennek keretében szabadon rendezhetik például a forgalmazó eladási kötelezettségének tartalmát is.

Utasítás és ellenőrzés

A törvényi szabályozás nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a szállítónak fontos érdeke fűződik a termék forgalmazó általi értékesítéséhez akkor is, ha az értékesítést a forgalmazó saját nevében és javára végzi. A törvény előírja, hogy a szállítót a termék megfelelő forgalmazásával kapcsolatban utasítási jog illeti meg. Az utasítási jog csak a termék megfelelő forgalmazására vonatkozhat, de tartalmát a törvény részletesen nem szabályozza. A felek azonban természetesen erre is kitérhetnek a szerződésben. A szállító utasítása irányulhat például a termék csomagolására, megjelenítésére. A szállító jogosult arra is, hogy a szerződés és az utasítás teljesítését ellenőrizze. Az ellenőrzés módját, gyakoriságát és további részletszabályait szintén indokolt a feleknek a szerződésben külön szabályozni, de úgy is dönthetnek, hogy nem illeti meg ellenőrzési jog a szállítót.

Ha a szállító célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, erre a forgalmazó köteles őt figyelmeztetni. Ha a szállító a figyelmeztetés ellenére fenntartja az utasítását, a forgalmazó köteles az utasítást teljesíteni. Ez alól kivétel, ha az utasítás végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát. Utóbbi esetekben a forgalmazó köteles megtagadni az utasítás teljesítését.

Ha a célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást a szállító fenntartja és az utasítás teljesítéséből a forgalmazónak kára származik, az ebből eredő kárért a szállító felel.

A jóhírnév megóvásának kötelezettsége

A törvény mind a szállító, mind a forgalmazó számára előírja, hogy köteles a termék jó hírnevét megóvni. A termék jó hírneve alatt nem a személyiségi jogi értelemben vett jó hírnevet kell érteni, hanem a termékhez a fogyasztók, a versenytársak és más piaci szereplők által társított pozitív értékítéletet.

A szállítónak nincs kötelezettsége arra, hogy a terméket reklámozza. Amennyiben azonban reklámoz, akkor köteles tájékoztatni a forgalmazót a termékre vonatkozó reklámokrólés köteles a forgalmazáshoz szükséges reklámokat a forgalmazónak átadni. A reklám átadásáért a szállító díjazásra tarthat igényt. Reklám alatt minden olyan közlést, megjelenítést, tájékoztatást érteni kell, amelynek célja a termék értékesítésének, igénybevételének előmozdítása. Az adott esettől függ, hogy mely reklám minősül olyannak, ami a termék forgalmazásához szükséges. A reklám átadása azonban bizonyos esetekben nehézkes lehet, ezért amennyiben a felek ezt fontosnak tartják, akkor célszerű a reklám átadására részletesen kitérni a szerződésben.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS