A foglaló új szabályai: nem minden maradt a régiben

2020. 07. 22., 10:45

Valószínű, hogy ismerősen cseng a foglaló szó, hiszen igen ritka, hogy egy adásvételi szerződésben ne szerepeljen. De biztosan jól tudod az új szabályait? Mi az, amit az új Polgári Törvénykönyv másként szabályoz a foglalónál, mint ahogyan korábban már megszoktuk? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Mi minősül foglalónak, avagy a két eltérő felfogás

Nem is kell túl messzire mennünk a témában, máris belebotlunk az első lényeges különbségbe a foglaló régi és új szabályozásában. Igaz, ez talán a gyakorlatban nem tűnik nagy különbségnek, ám jogilag annál fontosabb. Ugyanis ez az alap kiindulás teszi lehetővé, hogy egész másként kezdjünk el gondolkodni a foglalóval kapcsolatban, mint tettük azt 2014. március közepéig. Nem is csigázom tovább a kedélyeket, mondom, hogy miről is van szó – kezdi írását dr. Kocsis Ildikó az Érthető Jogon.

A régi, vagyis a 2014. március 15. előtti Polgári Törvénykönyv azt mondta, hogy a foglaló nem más, mit valami, amit a szerződéskötéskor a kötelezettségvállalás jeléül lehet adni.

Vagyis a foglalóval „mutatták meg”, hogy mennyire komolyan gondolja valaki az adott szerződés megkötését, mondjuk a szóban forgó lakás megvásárlását.

Ehhez képest az új Polgári Törvénykönyv szerint a foglaló nem más, mint a kötelezettségvállalás megerősítéseként a másik félnek fizetett pénzösszeg.

Gyakorlati különbségek a régi és új foglaló között

A foglaló miben létének fenti, egymástól eltérő meghatározása a gyakorlatban is megmutatkozó különbségeket idéz elő.

Az egyik ilyen lényeges különbség az átadás időpontjában van. A másik abban, hogy hogyan teljesíthető a foglaló, mi szolgálhat foglalóként.

Mikor kell átadni a foglalót?

A régi, vagyis 2014. március 15. előtti foglaló esetén lényeges szabály volt, hogy azt csak a szerződéskötéskor lehetett átadni.

Logikusnak is tűnik, hiszen, ha a foglaló a kötelezettségvállalás jele volt, akkor nyilván nem adhatták oda a kötelezettségvállalás megtörténte, vagyis a szerződéskötés előtt, és azt követően sem. Ezt igen szigorúan ítélték meg a bíróságok is. Ezért is volt oly gyakori, hogy az ingatlan adásvételi szerződés megkötésekor a vevők nagyobb pénzkötegekkel érkeztek, melyet az eladók lelkesen számolgattak az asztalnál.

Ezzel szemben az új szabály már másként áll a foglaló kérdéséhez. 2014. március 15. óta a foglaló a szerződés megerősítésének eszköze.

Mint a szerződés megerősítésének eszköze, nem feltétel, hogy azt csak a szerződés megkötésekor lehet átadni. Átadható akár később is, ha a felek úgy kívánják módosítani a szerződést. Sőt, arra is van lehetőség, hogy a korábban átadott összeget minősítsék a felek foglalónak.

Hogyan teljesíthető a foglaló?

Nézzük ismét a régi szabályt. Korábban, mivel a szerződéskötéskor kellett a foglalót átadni - nem előbb és nem később - az leginkább készpénzben történt.

A bírói gyakorlat nem volt teljesen egységes, hiszen volt olyan döntés, ami egyértelműen kimondta, hogy csak a készpénzben fizetett összeg lehet foglaló, mert az átutalás már mindenképpen a szerződés megkötését követően történhetett. Még akkor is, ha a vevő ott helyben indította el a foglaló utalását. Hát igen, akkoriban még nem „kényeztettek” bennünket a bankok az azonnali utalás lehetőségével, és a pénz legjobb esetben is csak másnap érkezett meg ténylegesen az eladóhoz.

Említettem, hogy nem volt egységes a bírói ítélkezés. Volt olyan döntés is, ami lehetővé tette a foglaló átutalással történő fizetését, bár az utalás akkortájt sem ért oda hamarabb. A bíróság ennek ellenére úgy látta, hogy a foglaló a szerződéskötéskor átadott átutalási megbízással is teljesíthető volt, ha volt elegendő fedezet a vevő számláján. Ez azonban már mind a múlté.

Az új törvény alapján a foglaló nem kell, hogy a szerződés megkötésével egyidejűleg kerüljön kifizetésre.

Bár a telefonos bankolás és azonnali jóváírások világában az utalással történő azonnali átadásnak sem lenne különösebb akadálya, a szabály nem emiatt más. Ma már a foglaló új „felfogásával” a foglalót később is ki lehet kötni és át lehet adni. Sőt annak sincs akadálya, hogy a szerződés aláírását megelőzően átadott összeget minősítsék foglalónak a szerződésben.

A lehetőség meg van rá, hogy ne a szerződés aláírásakor adják át a foglalót, a gyakorlatban továbbra is megmarad a régi beidegződés. Talán nem véletlenül. Hiszen, ami már egyszer nálunk van, az a biztos – vélik sokan.

Csak pénz lehet foglaló

Van egy olyan új előírás is, ami korábban nem létezett. Igaz, a gyakorlaton nem sokat változtat.

A régi szabály szerint a foglaló pénz vagy más dolog lehetett. Így elviekben fennállt a lehetősége, hogy foglalóként pénz helyett valami mást határozzanak meg a felek. Igaz, ez nyilván nem lehetett gyakori, ha egyáltalán előfordult.

Az új szabályozás egyértelművé teszi, hogy a foglaló csak pénz lehet. Nem adhatunk foglalóként sem zongorát, sem a nagyi arany ékszereit.

Az új szabály nem véletlenül tette egyértelművé, hogy a foglaló csakis pénz lehet, akár készpénz, akár átutalás formájában kerül is az eladóhoz. A foglaló szabálya alapján ugyanis van olyan eset, amikor azt kétszeresen kell visszafizetni. Márpedig igen nehéz lenne a nagyi arany karkötőjét hirtelen „megduplázni”, ha a kétszeres visszaadásra kerülne sor.

Amit semmiképpen se hagyjunk ki a szerződésből

A szerződésből egyértelműen ki kell tűnnie, ha a felek valamilyen pénzösszeget foglalónak tekintenek. Ezt a legegyszerűbb úgy megvalósítani, ha egyértelműen leírjuk, hogy bizonyos összeget foglalónak minősítünk, annak tekintünk, vagy az foglalóként kerül kifizetésre.

Talán így már érthetőbb a foglalóval kapcsolatos szabályozás. Remélem, igen.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022-10-02 19:53:33
Áprilisban és májusban olyan sok esőt esett, majd olyan agresszív lisztharmat támadta meg a szőlőt, amilyennel tisztességben megőszült borászok sem találkoztak még soha életükben arrafelé.
2022-09-30 19:22:00
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség éves közgyűlésén az OAH vezetői megbeszéléseket folytattak az amerikai, az argentin, a bolgár, a finn, a horvát, a lengyel, a marokkói, a román, a szerb és a török hatóság képviselőivel.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

Áprilisban és májusban olyan sok esőt esett, majd olyan agresszív lisztharmat támadta meg a szőlőt, amilyennel tisztességben megőszült borászok sem találkoztak még soha életükben arrafelé.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS