A foglaló új szabályai: nem minden maradt a régiben

2020. 07. 22., 10:45

Valószínű, hogy ismerősen cseng a foglaló szó, hiszen igen ritka, hogy egy adásvételi szerződésben ne szerepeljen. De biztosan jól tudod az új szabályait? Mi az, amit az új Polgári Törvénykönyv másként szabályoz a foglalónál, mint ahogyan korábban már megszoktuk? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Mi minősül foglalónak, avagy a két eltérő felfogás

Nem is kell túl messzire mennünk a témában, máris belebotlunk az első lényeges különbségbe a foglaló régi és új szabályozásában. Igaz, ez talán a gyakorlatban nem tűnik nagy különbségnek, ám jogilag annál fontosabb. Ugyanis ez az alap kiindulás teszi lehetővé, hogy egész másként kezdjünk el gondolkodni a foglalóval kapcsolatban, mint tettük azt 2014. március közepéig. Nem is csigázom tovább a kedélyeket, mondom, hogy miről is van szó – kezdi írását dr. Kocsis Ildikó az Érthető Jogon.

A régi, vagyis a 2014. március 15. előtti Polgári Törvénykönyv azt mondta, hogy a foglaló nem más, mit valami, amit a szerződéskötéskor a kötelezettségvállalás jeléül lehet adni.

Vagyis a foglalóval „mutatták meg”, hogy mennyire komolyan gondolja valaki az adott szerződés megkötését, mondjuk a szóban forgó lakás megvásárlását.

Ehhez képest az új Polgári Törvénykönyv szerint a foglaló nem más, mint a kötelezettségvállalás megerősítéseként a másik félnek fizetett pénzösszeg.

Gyakorlati különbségek a régi és új foglaló között

A foglaló miben létének fenti, egymástól eltérő meghatározása a gyakorlatban is megmutatkozó különbségeket idéz elő.

Az egyik ilyen lényeges különbség az átadás időpontjában van. A másik abban, hogy hogyan teljesíthető a foglaló, mi szolgálhat foglalóként.

Mikor kell átadni a foglalót?

A régi, vagyis 2014. március 15. előtti foglaló esetén lényeges szabály volt, hogy azt csak a szerződéskötéskor lehetett átadni.

Logikusnak is tűnik, hiszen, ha a foglaló a kötelezettségvállalás jele volt, akkor nyilván nem adhatták oda a kötelezettségvállalás megtörténte, vagyis a szerződéskötés előtt, és azt követően sem. Ezt igen szigorúan ítélték meg a bíróságok is. Ezért is volt oly gyakori, hogy az ingatlan adásvételi szerződés megkötésekor a vevők nagyobb pénzkötegekkel érkeztek, melyet az eladók lelkesen számolgattak az asztalnál.

Ezzel szemben az új szabály már másként áll a foglaló kérdéséhez. 2014. március 15. óta a foglaló a szerződés megerősítésének eszköze.

Mint a szerződés megerősítésének eszköze, nem feltétel, hogy azt csak a szerződés megkötésekor lehet átadni. Átadható akár később is, ha a felek úgy kívánják módosítani a szerződést. Sőt, arra is van lehetőség, hogy a korábban átadott összeget minősítsék a felek foglalónak.

Hogyan teljesíthető a foglaló?

Nézzük ismét a régi szabályt. Korábban, mivel a szerződéskötéskor kellett a foglalót átadni - nem előbb és nem később - az leginkább készpénzben történt.

A bírói gyakorlat nem volt teljesen egységes, hiszen volt olyan döntés, ami egyértelműen kimondta, hogy csak a készpénzben fizetett összeg lehet foglaló, mert az átutalás már mindenképpen a szerződés megkötését követően történhetett. Még akkor is, ha a vevő ott helyben indította el a foglaló utalását. Hát igen, akkoriban még nem „kényeztettek” bennünket a bankok az azonnali utalás lehetőségével, és a pénz legjobb esetben is csak másnap érkezett meg ténylegesen az eladóhoz.

Említettem, hogy nem volt egységes a bírói ítélkezés. Volt olyan döntés is, ami lehetővé tette a foglaló átutalással történő fizetését, bár az utalás akkortájt sem ért oda hamarabb. A bíróság ennek ellenére úgy látta, hogy a foglaló a szerződéskötéskor átadott átutalási megbízással is teljesíthető volt, ha volt elegendő fedezet a vevő számláján. Ez azonban már mind a múlté.

Az új törvény alapján a foglaló nem kell, hogy a szerződés megkötésével egyidejűleg kerüljön kifizetésre.

Bár a telefonos bankolás és azonnali jóváírások világában az utalással történő azonnali átadásnak sem lenne különösebb akadálya, a szabály nem emiatt más. Ma már a foglaló új „felfogásával” a foglalót később is ki lehet kötni és át lehet adni. Sőt annak sincs akadálya, hogy a szerződés aláírását megelőzően átadott összeget minősítsék foglalónak a szerződésben.

A lehetőség meg van rá, hogy ne a szerződés aláírásakor adják át a foglalót, a gyakorlatban továbbra is megmarad a régi beidegződés. Talán nem véletlenül. Hiszen, ami már egyszer nálunk van, az a biztos – vélik sokan.

Csak pénz lehet foglaló

Van egy olyan új előírás is, ami korábban nem létezett. Igaz, a gyakorlaton nem sokat változtat.

A régi szabály szerint a foglaló pénz vagy más dolog lehetett. Így elviekben fennállt a lehetősége, hogy foglalóként pénz helyett valami mást határozzanak meg a felek. Igaz, ez nyilván nem lehetett gyakori, ha egyáltalán előfordult.

Az új szabályozás egyértelművé teszi, hogy a foglaló csak pénz lehet. Nem adhatunk foglalóként sem zongorát, sem a nagyi arany ékszereit.

Az új szabály nem véletlenül tette egyértelművé, hogy a foglaló csakis pénz lehet, akár készpénz, akár átutalás formájában kerül is az eladóhoz. A foglaló szabálya alapján ugyanis van olyan eset, amikor azt kétszeresen kell visszafizetni. Márpedig igen nehéz lenne a nagyi arany karkötőjét hirtelen „megduplázni”, ha a kétszeres visszaadásra kerülne sor.

Amit semmiképpen se hagyjunk ki a szerződésből

A szerződésből egyértelműen ki kell tűnnie, ha a felek valamilyen pénzösszeget foglalónak tekintenek. Ezt a legegyszerűbb úgy megvalósítani, ha egyértelműen leírjuk, hogy bizonyos összeget foglalónak minősítünk, annak tekintünk, vagy az foglalóként kerül kifizetésre.

Talán így már érthetőbb a foglalóval kapcsolatos szabályozás. Remélem, igen.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS