A jogerős bírósági ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés ellen igénybevehető kúriai felülvizsgálat szabályai jelentős változásokon estek át 2026. elejétől. A változások nagy része arra vonatkozik, hogy mely határozatokkal szemben lehet felülvizsgálattal élni. Részben növekedett, részben pedig csökkent a felülvizsgálat lehetősége. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
Felülvizsgálható ügytípusok változásai
A felülvizsgálati eljárás szabályainak változása részben kibővítette azokat az eseteket, amikor a jogerős bírósági döntés ellen felülvizsgálattal lehet élni.
A Polgári Perrendtartás 2026-tól életbe lépett módosítása eltörölte azon ügycsoportok egy részét, amelyben a törvény korábban kizárta a felülvizsgálat lehetőségét. Ilyenek voltak azok az esetek, ahol például szomszédjogi perben, bíróság előtt indított birtokperben, a végrehajtási perben, társasházi határozat megtámadása iránti perben az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság helybenhagyta. Ezeket a korlátozásokat a törvénymódosítás eltörölte. Így már ezekben az ügyekben is van lehetőség felülvizsgálatra, ha annak a további törvényi feltételei fennállnak.
Továbbra is maradtak olyan esetek, amikor nem lehet felülvizsgálattal élni.
– Nincs helye felülvizsgálatnak az első fokon jogerőre emelkedett ítélet ellen, kivéve, ha azt törvény lehetővé teszi.
– A fél nem élhet felülvizsgálattal akkor sem, ha nem élt a fellebbezési jogával és a másik fél fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
– Nincs helye felülvizsgálatnak a jogerős ítéletnek a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére, a teljesítési határidőre, a részletfizetésre vonatkozó rendelkezései ellen vagy a jogerős ítéletnek csak az indokolása ellen.
– Továbbra sem lehet felülvizsgálati kérelmet előterjeszteni a Kúria ítéletével szemben.
Engedélyhez kötött felülvizsgálati eljárás
A legjelentősebb változás, hogy a törvénymódosítás főszabállyá teszi az engedélyhez kötött felülvizsgálatot. A módosítást követően a Polgári Perrendtartás kimondja, hogy a törvényben felsorolt kivételektől eltekintve nincs helye felülvizsgálatnak a másodfokú bíróság ítélete ellen. Ez azt jelenti, hogy a másodfokú ítélet ellen főszabály szerint csak akkor lehet felülvizsgálatot kérni, ha ennek törvényi indokai fennállnak és a Kúria engedélyezi a felülvizsgálatot.
A Kúria a törvényben meghatározott esetekben engedélyezheti a felülvizsgálatot. A felülvizsgálat akkor engedélyezhető, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
– a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
– a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
– a másodfokú bíróság erről való döntése hiányában – az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, illetve
– a fél alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, illetve az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés miatt indokolt.
– A Kúria engedélyezi a felülvizsgálatot akkor is, ha a felülvizsgálattal támadott ítélet a Kúria által közzétett határozattól jogkérdésben eltér.
A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a felülvizsgálati kérelem részeként kell benyújtani. A felülvizsgálati kérelemnek elkülönülten kell tartalmaznia a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet. A Kúria 30 napon belül határoz a felülvizsgálat engedélyezéséről vagy annak megtagadásáról.
Vannak olyan ügytípusok, ahol nem engedélyezhető a felülvizsgálat.
– Ilyen a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet, az érvénytelenítés vagy felbontás kérdésében.
– Nem lehet engedélyezni a felülvizsgálatot az apaság vélelmét megdöntő ítélet apaság vélelmét megdöntő része vonatkozásában, ha az apaság vélelmének megdöntését követően a gyermeket valamely személy teljes hatályú apai elismeréssel a magáénak ismerte el, vagy az apaságot jogerős bírói ítélet állapította meg.
Engedélyhez nem kötött felülvizsgálati eljárás
Annak ellenére, hogy a törvénymódosítás főszabályként engedélyhez köti a felülvizsgálatot, maradtak olyan ügyek, ahol nem szükséges engedély a felülvizsgálathoz.
Nem szükséges engedély:
– A törvényszék hatáskörébe tartozó perben. A törvényszék hatáskörébe tartozó per például az a vagyonjogi per, ahol a per tárgyának értéke a 30 millió Ft-ot meghaladja.
– A személyi állapotot érintő perben, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság megváltoztatta. Személyi állapotot érintő per például a gondnoksági per, szülői felügyeleti joggal kapcsolatos per, örökbefogadási per.
– Személyiségi jog érvényesítése iránt indított perben.
– Közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indítható perben.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.