A csúcsidőszakokra tervezett hálózatok kiállták a próbát

2020. 07. 22., 11:30

Komoly ugrást eredményezett az adatforgalomban a távoktatás és a távmunka bevezetése Magyarországon. A szolgáltatók március közepétől 25-30 százalékos növekedésről számoltak be, de kiemelt időpontokban ez elérte az 50 százalékot is. Összességében a szolgáltatók gyorsan reagáltak a helyzetre, a szektort más iparágakhoz képest enyhén érintette a járvány. A kontaktkutatás és a vírus terjedésének modellezése számos adatvédelmi kérdést vet fel – derül ki a Deloitte összesítéséből.

Mérhető ugrást eredményezett az adatforgalomban a távoktatás és a távmunka bevezetése Magyarországon. A szolgáltatók március közepétől 25-30 százalékos növekedésről számoltak be, azonban olyan kiemelt időpontokban, mint az operatív törzs tájékoztatói, a növekmény akár 50 százalék is lehetett. A telekommunikációs szolgáltatók hálózatai minden esetben csúcsidőszakokra vannak tervezve, melyek rendszerint az esti órákra esnek.

Mivel a hálózatok távmunka és távoktatás miatt tapasztalható magasabb kihasználtsága inkább 8 és 18 óra között volt tapasztalható, és az esti csúcsidőben nem növekedett jelentősen a kihasználtság, ezért nem volt tapasztalható nagyobb szolgáltatáskiesés az országban. A március közepi szokatlanul nagy adatforgalom óta kb. 15-20 százalékkal csökkent a forgalom.

A szolgáltatók ajánlatai szintén növelték a hálózatok terheltségét

A veszélyhelyzet kihirdetését követően a telekommunikációs szolgáltatók is reagáltak a járványhelyzetre. Jelentős ingyenes adatforgalom keretet kaptak az ügyfelek több szolgáltatónál: volt, ahol 100 GB-os keret lett elérhető az üzleti és lakossági ügyfeleknek is. Ez értelemszerűen további terhelést jelentett a hálózatoknak, hiszen az ügyfelek olyan szituációkban is igénybe vették a mobil adatforgalmukat, ahol eddig nem tették volna. A Telenor reprezentatív kutatásában a megkérdezettek 73 százaléka jelezte, hogy többet használta az internetet, mint a járványhelyzetet megelőzően, általában legalább napi 1-2 órával többet; a szolgáltató arra is kitért, hogy hálózatukon a generált adatforgalom kb. fele származott streaming tevékenységekből.

A kibővített adatkeret mellett több szolgáltató célzottan kínált különböző csoportoknak kedvezményeket: orvosok és nyugdíjasok kaptak olcsóbb vagy ingyenes telefonálási lehetőséget, valamint fizetős, prémium televíziós csatornák váltak ingyenessé a járvány miatt otthonmaradásra kényszerült tömegeknek.

A távoktatás technikai feltételeinek megteremtésében is aktív szerepet vállaltak a szolgáltatók: van, ahol az oktatási adatforgalom nem számít bele az adatkeretbe, máshol kedvezményes áron vásárolhatók meg az oktatáshoz szükséges eszközök, elérhetők lettek különböző tananyagok és applikációk, és a cégek eszközöket is adományoztak a rászorulóknak. Több szolgáltató a weboldalán gyűjtött egészségügyi, illetve a távmunkát és távoktatást segítő tippeket.

„Összességében a szolgáltatók gyorsan reagáltak a helyzetre, hozzáigazították termékeiket és szolgáltatásaikat a megváltozott igényekhez, várhatóan akcióikkal hosszú távon sikerül növelni az egy ügyfélre jutó átlagos árbevételt is” – mondta Simonyi Dénes, a Deloitte Technológiai tanácsadási üzletágának menedzsere.

Számos adatvédelmi kérdés is felmerült

A mobiltelefonok által gyűjtött helymeghatározási adatok két különböző módon is segíthetik a járvány kezelését és megfékezését: egyrészt modellezhető velük a vírus terjedése, és vizsgálható rajtuk keresztül a kijárási korlátozások betartása és hatékonysága, valamint az úgynevezett kontaktkövetés segítségével értesíthetők az olyan egyének, akik vélhetően kapcsolatba kerültek fertőzöttekkel – így lehetőség nyílik a fertőzési lánc megszakítására.

Az Európai Adatvédelmi Testület iránymutatása azonban arra figyelmeztet, hogy az adatvédelmi szabályokat a járványhelyzet alatt is szigorúan be kell tartani, hiszen az egészségügyi adatok kiszivárgásának komoly hatása lehet mind egyénekre, mind az egyes rendszerekbe vetett bizalomra. A testület több alapelvet is megfogalmaz, illetve megemlít: törekedni kell például arra, hogy a helymeghatározási adatok felhasználása ne az egyéni mozgások követésén alapuljon, hanem a készülékek közötti távolságokat vizsgálja. Minden esetben fontos az adatok legmagasabb fokú anonimizálása, és a begyűjtött adatokat lehetőleg a felhasználó eszközén kell tárolni, a működéshez szükséges lehető legkevesebb adatot kell rendszerek és készülékek között utaztatni.

A telekommunikációs szolgáltók helyzete egyelőre stabil

A szektort más iparágakhoz képest enyhén érintette a járvány. A cégek bevételének része sok esetben hűségszerződésekben van rögzítve, és a kereslet is nőtt a szolgáltatásaik iránt; a legtöbb fogyasztó nem opcionális vagy luxuscikként tekint a telekommunikációs szolgáltatásokra. Hosszabb távon azonban problémákat jelenthet a fizetésképtelenség a vállalati és lakossági ügyfelek körében egyaránt.

„Érdekes lesz, hogy a szolgáltatók mennyire tudják majd fizetős ügyfelekké konvertálni azokat, akiknek ingyen ajánlottak kibővített adat- vagy hanghívás keretet, illetve, hogy az új készülékek eladásai stagnálnak-e a válság enyhülésével – hiszen például az iPhone SE (2020) eredetileg márciusra tervezett megjelenése is csúszott, gyártási fennakadásokra hivatkozva” – tette hozzá a szakértő.

Simonyi Dénes,

a Deloitte Technológiai tanácsadási üzletágának menedzsere

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS