A csúcsidőszakokra tervezett hálózatok kiállták a próbát

2020. 07. 22., 11:30

Komoly ugrást eredményezett az adatforgalomban a távoktatás és a távmunka bevezetése Magyarországon. A szolgáltatók március közepétől 25-30 százalékos növekedésről számoltak be, de kiemelt időpontokban ez elérte az 50 százalékot is. Összességében a szolgáltatók gyorsan reagáltak a helyzetre, a szektort más iparágakhoz képest enyhén érintette a járvány. A kontaktkutatás és a vírus terjedésének modellezése számos adatvédelmi kérdést vet fel – derül ki a Deloitte összesítéséből.

Mérhető ugrást eredményezett az adatforgalomban a távoktatás és a távmunka bevezetése Magyarországon. A szolgáltatók március közepétől 25-30 százalékos növekedésről számoltak be, azonban olyan kiemelt időpontokban, mint az operatív törzs tájékoztatói, a növekmény akár 50 százalék is lehetett. A telekommunikációs szolgáltatók hálózatai minden esetben csúcsidőszakokra vannak tervezve, melyek rendszerint az esti órákra esnek.

Mivel a hálózatok távmunka és távoktatás miatt tapasztalható magasabb kihasználtsága inkább 8 és 18 óra között volt tapasztalható, és az esti csúcsidőben nem növekedett jelentősen a kihasználtság, ezért nem volt tapasztalható nagyobb szolgáltatáskiesés az országban. A március közepi szokatlanul nagy adatforgalom óta kb. 15-20 százalékkal csökkent a forgalom.

A szolgáltatók ajánlatai szintén növelték a hálózatok terheltségét

A veszélyhelyzet kihirdetését követően a telekommunikációs szolgáltatók is reagáltak a járványhelyzetre. Jelentős ingyenes adatforgalom keretet kaptak az ügyfelek több szolgáltatónál: volt, ahol 100 GB-os keret lett elérhető az üzleti és lakossági ügyfeleknek is. Ez értelemszerűen további terhelést jelentett a hálózatoknak, hiszen az ügyfelek olyan szituációkban is igénybe vették a mobil adatforgalmukat, ahol eddig nem tették volna. A Telenor reprezentatív kutatásában a megkérdezettek 73 százaléka jelezte, hogy többet használta az internetet, mint a járványhelyzetet megelőzően, általában legalább napi 1-2 órával többet; a szolgáltató arra is kitért, hogy hálózatukon a generált adatforgalom kb. fele származott streaming tevékenységekből.

A kibővített adatkeret mellett több szolgáltató célzottan kínált különböző csoportoknak kedvezményeket: orvosok és nyugdíjasok kaptak olcsóbb vagy ingyenes telefonálási lehetőséget, valamint fizetős, prémium televíziós csatornák váltak ingyenessé a járvány miatt otthonmaradásra kényszerült tömegeknek.

A távoktatás technikai feltételeinek megteremtésében is aktív szerepet vállaltak a szolgáltatók: van, ahol az oktatási adatforgalom nem számít bele az adatkeretbe, máshol kedvezményes áron vásárolhatók meg az oktatáshoz szükséges eszközök, elérhetők lettek különböző tananyagok és applikációk, és a cégek eszközöket is adományoztak a rászorulóknak. Több szolgáltató a weboldalán gyűjtött egészségügyi, illetve a távmunkát és távoktatást segítő tippeket.

„Összességében a szolgáltatók gyorsan reagáltak a helyzetre, hozzáigazították termékeiket és szolgáltatásaikat a megváltozott igényekhez, várhatóan akcióikkal hosszú távon sikerül növelni az egy ügyfélre jutó átlagos árbevételt is” – mondta Simonyi Dénes, a Deloitte Technológiai tanácsadási üzletágának menedzsere.

Számos adatvédelmi kérdés is felmerült

A mobiltelefonok által gyűjtött helymeghatározási adatok két különböző módon is segíthetik a járvány kezelését és megfékezését: egyrészt modellezhető velük a vírus terjedése, és vizsgálható rajtuk keresztül a kijárási korlátozások betartása és hatékonysága, valamint az úgynevezett kontaktkövetés segítségével értesíthetők az olyan egyének, akik vélhetően kapcsolatba kerültek fertőzöttekkel – így lehetőség nyílik a fertőzési lánc megszakítására.

Az Európai Adatvédelmi Testület iránymutatása azonban arra figyelmeztet, hogy az adatvédelmi szabályokat a járványhelyzet alatt is szigorúan be kell tartani, hiszen az egészségügyi adatok kiszivárgásának komoly hatása lehet mind egyénekre, mind az egyes rendszerekbe vetett bizalomra. A testület több alapelvet is megfogalmaz, illetve megemlít: törekedni kell például arra, hogy a helymeghatározási adatok felhasználása ne az egyéni mozgások követésén alapuljon, hanem a készülékek közötti távolságokat vizsgálja. Minden esetben fontos az adatok legmagasabb fokú anonimizálása, és a begyűjtött adatokat lehetőleg a felhasználó eszközén kell tárolni, a működéshez szükséges lehető legkevesebb adatot kell rendszerek és készülékek között utaztatni.

A telekommunikációs szolgáltók helyzete egyelőre stabil

A szektort más iparágakhoz képest enyhén érintette a járvány. A cégek bevételének része sok esetben hűségszerződésekben van rögzítve, és a kereslet is nőtt a szolgáltatásaik iránt; a legtöbb fogyasztó nem opcionális vagy luxuscikként tekint a telekommunikációs szolgáltatásokra. Hosszabb távon azonban problémákat jelenthet a fizetésképtelenség a vállalati és lakossági ügyfelek körében egyaránt.

„Érdekes lesz, hogy a szolgáltatók mennyire tudják majd fizetős ügyfelekké konvertálni azokat, akiknek ingyen ajánlottak kibővített adat- vagy hanghívás keretet, illetve, hogy az új készülékek eladásai stagnálnak-e a válság enyhülésével – hiszen például az iPhone SE (2020) eredetileg márciusra tervezett megjelenése is csúszott, gyártási fennakadásokra hivatkozva” – tette hozzá a szakértő.

Simonyi Dénes,

a Deloitte Technológiai tanácsadási üzletágának menedzsere

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 09. 27., 16:17
Saját honlapján és a népszámlálás internetes oldalán is közzétette az idei cenzus kérdőívének mintáját a Központi Statisztikai Hivatal. A népszámlálási kérdőívet bárki kitöltheti önállóan online, október 1. és 16. között.
2022-09-30 10:22:19
A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) szabályai között a feltételek nem teljesítése esetén fizetendő büntetőkamatok mértéke irreálisan magassá vált, ezért a kormány új rendeletében ezeket 5 százalékban maximálja.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

A mintegy 300 háztartás részvételével lezajlott mérés eredményei szerint fejenként 25,2 kg élelmiszert dobunk feleslegesen a szemétbe évente, a leggyakrabban elpazarolt élelmiszerek toplistáját pedig továbbra is az ételmaradékok vezetik.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS