A crowdfunding buktatói

2022. 02. 16., 17:18

A startupok körében népszerű finanszírozási forma, a crowdfunding az esetek nagy részében adókötelezettséget von maga után, amit figyelmen kívül hagyva súlyos csalódás érheti a tőkét bevonó vállalkozást – hívja fel a figyelmet Nyári Zsolt, a K-X Consulting Kft. ügyvezetője és okleveles adószakértője.

Induló vállalkozások körében egyre népszerűbb a közösségi finanszírozás, a számos online platformon – Indiegogo, Kickstarter, Patreon stb. – elérhető „crowdfunding”. A szépreményű startupok ezeken a fórumokon bemutathatják terméküket vagy szolgáltatásukat, tesztelhetik, hogy van-e rá piaci igény, és ha sikerül felkelteniük az érdeklődést, tőkét is bevonhatnak. Ezt a vállalkozók gyakran „ingyen pénzként”, egyfajta adományként kezelik, megfeledkezve arról, hogy a crowdfundingnak az esetek többségében súlyos adózási következményei vannak.

A közösségi finanszírozás esetében ugyanis nem érvényesül az adományozás egyik legfontosabb ismertetőjegye: az önkéntesség, az érdek nélküliség. A támogatók többnyire azzal a céllal biztosítanak forrást, hogy „cserébe”megkapják a startup vállalkozás piacra szánt termékét vagy szolgáltatását. Ha pedig ez a helyzet, akkor az adomány már a szóban forgó termék, illetve szolgáltatás ellenértékének minősül, aminek következtében a vállalkozásnak adókötelezettsége – mindenekelőtt áfafizetési kötelezettsége – keletkezik. Ez pedig felboríthatja a crowdfundingot igénybe vevő vállalkozások számításait, hiszen ha a termék vagy szolgáltatás után áfát kell fizetniük, akkor jelentősen kevesebb pénzből tudnak majd gazdálkodni, mint azt előzetesen gondolták. A külföldi áfaregisztráció és a számlázás költségei miatt ráadásul nőnek a működési költségek, és előfordulhat, hogy a cégstruktúrát is újra kell gondolni – sorolja Nyári Zsolt okleveles adószakértő, a K-X Consulting Kft. ügyvezetője.

Amennyiben a finanszírozók az Európai Unión belüliek, úgy a termék, illetve szolgáltatás után mindenképpen keletkezik áfakötelezettség. Céges vevők esetében ez főként adminisztratív előírások teljesítését jelenti, de ha magánszemélyek nyújtották a támogatást, akkor a vállalkozásnak ténylegesen a zsebébe kell nyúlnia. Ha például a belföldön előállított termékét német magánszemélyek részére értékesíti, akkor az eladási ár után a (27 százalékos) magyar áfát vagy bizonyos értékhatár fölött a (19 százalékos) német áfát kell megfizetnie, a begyűjtött tőke egy jelentős részét tehát az adóterhek viszik el.

A helyzet bonyolultabb, ha egy cégcsoporton belül nem ugyanaz a vállalkozás gyártja a terméket, mint amelyik a finanszírozást gyűjti, különösen, ha az utóbbi székhelye nem az Európai Unióban van. A gyakorlatban már az is kihívást jelenthet, hogy milyen jogcímen jut el a pénz Magyarországra a gyártás finanszírozásához, nem is beszélve arról az esetről, amikor egy harmadik országban működő céget kötelez a szerződése arra, hogy a „jutalomterméket” átadja az uniós finanszírozóknak. Egy amerikai céget például – amellett, hogy természetesen áfát kell fizetnie – költséges és folyamatos adminisztrációs feladatok teljesítésére lehet kötelezni az Európai Unióban (regisztráció, áfabevallás, számlázás stb.), ami jelentősen leronthatja az egyébként jól kitalált projekt pénzügyi helyzetét.

Az adókötelezettség és az adóterhelés számos tényezőtől függ, a piacra szánt terméktől, szolgáltatástól kezdve a finanszírozó lakóhelyén át a startup vállalkozás cégstruktúrájáig. Tapasztalataink szerint a projektek megtérülése első lépésben döntően a közösségi finanszírozás keretében bevont tőke optimális felhasználásától függ, a stratégia kidolgozásakor ezért a körültekintő adótervezésnek mindenképpen szerepet kell kapnia – hangsúlyozza Nyári Zsolt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 22., 15:10
A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.